nov 17, 2023 | Blog, Dr. Csizmadia László
Világunkban a kereszténységet egyre több támadás éri, azonban hitünket és összetartozásunkat erősíti Karácsony ünnepe és a Szenteste. Családjaink minden tagjának december 24-e alkalmat teremt az egy asztalhoz ülésre. Szeretetben közös reményeink támogatást kaphatnak.
A kereskedelmi dolgozók évek óta igényelnék, hogy az üzletláncok munkaadói tiszteljék meg a munkavállalókat azzal, hogy gesztus értékűen december 24-ét munkaszüneti nappá nyilvánítják. Háborús és inflációs időkben ez a nap így szolgálja a munkahelyi békét, a cégek szolidaritást üzenhetnek a munkavállalóknak és családtagjainak.
Megtört a jég!
A LIDL élelmiszerkereskedelmi lánc, az Egyenlő.hu szakszervezet a CÖF-CÖKA támogatása mellett az élelmiszerkereskedelem terén elsőként állapodott meg arról, hogy december 24-e legyen munkaszüneti nap. Magyarország legnagyobb élelmiszerforgalmazó lánca Szenteste napján zárva tartja 200 üzletét. Tisztelet az elsőknek!
Az előzetes közvéleménykutatások a vásárlók kétharmadának szolidaritásáról számoltak be. A bezárást választó üzletláncok meghosszabbított nyitvatartással pótolhatják kieső forgalmukat az ünnepek előtt. A vásárlók előre megtervezhetik az utolsó napi kapkodás helyett, hogy nyugodtan végezzék élelmiszerszükségletük beszerzését.
A CÖF-CÖKA szerint a LIDL és az Egyenlő.hu szakszervezet megértette, hogy a december 24-i zárás, kellő szakmai felkészülés után a cégek számára nem okoz pótolhatatlan bevételt. Ugyanakkor a későbbiek folyamán a most humán erőkbe fektetett gesztus megtérülést hozhat.
Az üzletláncok önállóságukat megtartva a gondoskodó állam, a cégtulajdonos munkaadók, a munkavállalók és családjainak közös érdekei mellett haladva növelhetik eredményeiket.
Néhány párt politikai kérdésnek tartja és szavazatszedési hozományként kezeli a szentesti zárás, nyitvatartást. Így a Jobbik-Konzervatívok december 24-ét ünnepnappá nyilvánítanák. A kormánynak e tekintetben felelős magatartással a jelen gazdasági lehetőségek mellett kellett döntenie.
Néhány hívatlan prókátor fellépése a médiákban társadalmunk növekvő kohézióját pártérdekek mellett szeretné akadályozni. A szakszervezeteknek érezni kellene, hogy az osztályharcos fellépés ma már nem pálya. A Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) tagja, az Egyenlő.hu jó úton jár. Mindazok, akik a munkavállalókat riogatják, véleményükkel valószínűleg kisebbségben fognak maradni.
Csizmadia László
a CÖF-CÖKA kuratóriumának elnöke
okt 27, 2023 | Blog, Dr. Csizmadia László
Úgy tűnik Donáth Anna rájött, hogy Gyurcsány Ferenccel és nejével nincs esély választásokat nyerni Magyarországon. A felismerés sokáig tartott. Megelőzte az ellenzéki pártok összeborulása, majd a 2022-es választásokon elszenvedett szégyenletes vereség.
Értjük, hogy változnak az érdekviszonyok. Azonban a magyar választópolgárok nem az eszmeiségüket eláruló ellenzéki pártvezetők kénye-kedve szerint osztályoznak.
A parlamenti választásokon az számít, hogy a lakosság életszínvonala hosszútávon miként alakul. A lakosság megtanult viszonyítani és tudja, hogy a regnáló kormánynak válaszolnia kell a világ országunkat érintő eseményeire. Lásd orosz-ukrán háborút, vagy éppen az Izraelt támadó Hámász terroristák borzalmas tetteit. Nem felejthetők el a természeti katasztrófák és a COVID járvány sem.
Mindezeket értékelve nem lehet véletlen a FIDESZ-KDNP hosszútávon kivívott elsősége. Az sem, hogy agyonvert helyzetéből az ellenzék nem tud kimozdulni. A hatalomvágy téves útra terelte pártjaikat. Az út Brüsszelbe vezetett, ahol a belépőjegy az első sorba a haza elárulásán keresztül volt átvehető.
Csatlakoztak az illegális migráció támogatóihoz, helyeselték a magyaroknak járó eu-s pénzek visszatartását. Lebontanák a határunkat őrző kerítéseket, elfogadnák a migránsok kvóta szerinti szétosztását.
Vágyakozásuk a hatalomra felülmúlja a józan észt. Rendszerváltás előtt, majd utána is súlyos árat fizettünk, amikor felültünk ígéreteiknek és hazugságaiknak. Emlékezünk a rabló privatizációra, az ország csődbevitelére, és a máig tartó folyamatos hazaárulásukra. Nemcsak a kádári generáció, de politikai leszármazottjai is felmérhetetlen károkat okoztak. Most ott tartunk, hogy a főváros gazdálkodását szó szerint ellehetetlenítették. 50 milliárdos faktorálással menekülnek.
Nézzünk tükörbe! Kérdezzük meg magunktól, hogy hányszor vert át bennünket ez a fővárost elfoglaló ingyenélő bagázs.
Miniszterelnökünknek igaza volt, társadalmunk stabilitását mutatja, hogy a rendszerváltás után nem volt hazánkban előrehozott választás. Még akkor sem, amikor 2009-ben szükség lett volna rá. Türelmünk azonban nem rózsát termett, hanem kókadt vörös szegfűt, mondjuk ki, most is isszuk a levét.
Bátran harcolunk a magyarok jogaiért a böhöm EU-val. Így kell, mert ide tartozunk és jót akarunk. Kegyelmi idő közeleg 2024. júniusában. Az uniós választópolgárok talpra állíthatják az elbizonytalanodott, sokszor feje tetején álló EU-t. Követelnünk kell, hogy az Európai Unió 27 országában a választásokkal egyidőben írják ki a népi konzultációt. Tegyük ezt a népfelség és a demokrácia elve alapján. Sorskérdéseinkről nemzeteink lakosságának többsége döntsön.
Kérdezzük meg
– Támogatja-e az orosz-ukrán háború befejezése érdekében a tűzszünetet és a békéhez vezető tárgyalásokat?
– Akarja-e az illegális migráció megállítását?
– A nemzeti szuverenitás híve, és elveti-e az Unió föderációs törekvéseit?
– stb.
Tiszta vizet a pohárba!
A szuverén Európa megteremtése a választópolgárok valódi képviselete helyett eredményezi, hogy a rángatható megélhetési politikusok serege előkészíti gyarmatosításunkat. Ne engedjük, hogy a korrupció melegágyában leledző, háttérből jó pénzért irányított bürokraták eladják szabadságunkat.
Az Európai Unió bővítése mellett valljuk, hogy kontinensünk nagyhatalmi tényező lehet, hidat építhet nyugat és kelet társadalmai és gazdaságai között.
Csizmadia László
a CÖF-CÖKA elnöke
okt 10, 2023 | Blog, Dr. Csizmadia László
Az Angela Merkel által favorizált Willkommenskultur a hiányzó minőségi munkahelyvállalásra és a demográfiai problémákra akart gyógyírt ajánlani. Ma már tény, nem ez volt Merkel kancellár asszony politikai és gazdasági bravúrja. Sőt!
Mára már a napnál is világosabb, hogy az illegális honfoglalásnak nyitott lehetőséget, mindezt megspékelve az embercsempészekkel. Az is igaz, hogy a gazdasági migránsok integrálása csődöt mondott. Munkára szorításuk szinte lehetetlen, az ingyenélés szimpatikusabb számukra.
A nyugati országokon belül egyre szaporodnak a migránsháborúk, amit kiegészítenek a kialakult no-go zónák.
Mélyebben elemezve a gazdasági bevándorlókat, Európa jövője szempontjából nyugtalanságot jelent a hozzájuk köthető lelki indíttatásuk, amelyek cselekvéseik rugói. Az európai emberek jólétét látva úgy tűnik, hogy az évszázados gyarmati elnyomásért revansot kívánnak venni. Az EU intézményrendszere érthetetlenül ehhez segítséget nyújt. Európa lakossága megdöbbenéssel láthatja, hogy az USA demokrata kormányzásának beavatkozása előrevetíti az egykézben tartható európai föderális államszerkezet kialakítását.
A leköszönni nem akaró brüsszeli politikusok kezesbárányként hódolnak a maguk köré füstfüggönyt eregető pénzhatalom Európát megszállóinak. Kontinensünkön belül gyülekezik az illegális bevándorlók akár hadra is fogható serege. Illúziónk sem lehet afelől, hogy ha támogatást kapnak, a dzsihád szellemében képesek lehetnek legitim kormányok megdöntésére.
A kitört izraeli háború máris vészes jeleneteket fest kontinensünk egére. A nyugati fővárosokban Hamászt éltető szimpátia tüntetések figyelmeztető jelenségek.
Az USÁ-t kormányzó demokratapártiak többsége az orosz-ukrán háború eszkalálásában érdekelt. Saját véráldozat nélkül tehetik akár évtizedekig Ukrajnát gazdasági és pénzügyi gyarmattá. Az Európai Unió szövetségesként már elveszítette az esetleges védekezéséhez szükséges fegyverkészleteket, mert azok Ukrajnában szolgálnak.
Az Unió pénzgazdálkodását felvett hitelek fojtogatják. Korrupt politikusaik árulják népeink jövőjét. Nemzeteink szuverenitását adják el, hiszen a kamatos pénz velünk egy tálból eszik.
Családjaink jövőjéért együtt tehetünk: kinyitjuk szemünket, véget vetünk a süketelésnek. Erőt gyűjtünk a következő Békemenetre és a 2024-es uniós és önkormányzati választások előtt soha nem látott számban kifejezzük, hogy keresztény-nemzeti-konzervatív álláspontunk szilárd, Európa és benne hazánk ezerévesnél is több kultúrája nem eladó.
Tartson bennünket össze a Szabadság – hit – Remény – Szeretet.
Csizmadia László
a CÖF-CÖKA kuratóriumának elnöke
okt 3, 2023 | Blog, Dr. Csizmadia László
Furcsa helyzeteket élünk meg, mi magyarok. Ép ésszel nehéz felfogni a körülöttünk kialakult politikai és gazdasági viszonyokat.
A politikai sziruppal átitatott, Brüsszel által diktált jogállamisági önkényuralmat az illegális embercsempészek által vezérelt migránskvóta rendszert mára az uniós vezéralakok megrendelésének tekinthetjük.
Ezzel egy időben ki tudja honnan érkező dollárok fűtik az ellenzéknek titulált hazát kiárusítókat, akik nem titkolva büntetlenül a kormányzat puccsolására készülnek (tisztelet a kivételnek). Ha a fentieket összeadjuk, hozzávesszük az USA és az EU retorziós magatartását, akár a testvérgyilkosság is eszünkbe juthat.
Magyarázhatatlan, hogy amikor Európa szuverenitását, gazdaságát, évezredes kulturális hagyományait kellene védenünk, a politikai globalizáció szelleme és a birodalmi szemlélet módszeresen ránk telepszik.
Volt gyarmatosítók sötét bűnei nem feledtetik a Willkommenskultur üzenetét, amely az Unió egyik legnagyobb tévedése és az üzenetet küldők vezeklését nem helyettesítheti.
Sok megélhetési politikus gondolja, hogy akár Európát cserébe lehet adni azért, hogy az egykézben kialakított föderatív államtól országaikban helytartóiszerepet kaphatnak. Mindez úgy történhet, hogy a nemzetállamokat eltüntetik, és a kialakított imperializmust csodademokráciának nevezik.
Az USA a világcsendőr szerepében időnként saját népén is erőszakot vesz. A most hatalmon lévő demokraták az orosz-ukrán háború támogatásával – annak ellenére, hogy villámháborút ígértek – több tíz évig tartó, halált osztó konfliktusba sodornák Európát. Eszmeiséget tükröző ideológiai drónjaik is egyre nagyobb mértékben járulnak az orosz-ukrán háború eszkalációjához. Szövetségesként nem szeretnénk azt feltételezni, hogy nem csak Ukrajnáról van szó, hanem Európa államait is igába szeretnék hajtani.
Az Egyesült Államok népe egyre nagyobb számban felismeri, hogy a II. világháborúhoz képest helyzetük földrajzi távolsága Európától nem jelent védelmet. Ma már interkontinentális rakéták hordozzák az atomarzenált. A múltból is lehetne tanulni, a demokrácia exportja mindenütt csődöt mondott. A bölcsesség azt sugallná, amit az amerikai republikánusok is többségükben állítanak, hogy a béke a legerősebb fegyver, ezért prioritást adnak a gazdasági fölény versenyben történő megnyerésének, ezzel is biztosítva a jobb megélhetést az USA állampolgárainak.
Házunk táján, Magyarországon, de az Európai Unióban is egy letűnt korszak hívei próbálják a népfelség elvét sutba vágni. Sok országban megtörténhet, hogy a politikai vezetők az ott élő emberek megkérdezése nélkül saját boldogulásuk érdekében feladják nemzetük szuverenitását.
Az embereket érintő sorskérdésekről illik megkérdezni a választópolgárokat. Például egyszerűen így: „Támogatják-e a nemzetek szuverenitásának megszüntetését és egy európai uniós, birodalmi jelleggel bíró föderációs kormányzás létrehozását? Igen – Nem”.
A jelenleg regnáló uniós intézményrendszer a pénzhatalom birtoklóinak közbenjárásával politikai és jogi függőségbe szeretné hozni még a választások előtt az Unió államait.
A népfelség elvét és annak gyakorlatba történő megjelenését nekünk civileknek minden erőnkkel támogatnunk kell. 2024. június elején a döntés a nemzetek szavazópolgárainak kezében van. Ezért ne adjuk voksainkat olyan pártokra, akik a politikai és a nem indokolt gazdasági globalizáció hívei, szószólói, majd élvezői lennének. Országunk szuverenitását a 24. órában még megőrizhetjük.
Az Unióban a nemzeti érdekeket semmibe vevő pártok nyíltan, jelenlegi helyzetük és jövőjük fenntartásán szorgoskodnak. Folyik a korrupciós eredmények betakarítása, és a kapuzárás előtti pánikból kifolyólag az őket szolgáló jogszabályok elfogadtatása.
Ne hagyjuk gyermekeink és unokáink jövőjét. Itthon se higgyünk a sátáni szavaknak, az ígérgető Júdásoknak. Kétharmados többségünk még tovább bővíthető, mert láthatjuk például, hogy Budapesten is van tennivalónk. Ideológiai nézetkülönbségek ellenére evezzünk egy csónakban. Utasítsuk el a háborút, álljunk ki a béke mellett. Zárjuk el országunk határait az illegális honfoglalók elől. Őrizzük meg nemzeti szuverenitásunkat. A déli harangszó figyelmeztessen bennünket, hogy összefogással ismét megmenthetjük nemzetünket.
Csizmadia László
a CÖF-CÖKA kuratóriumának elnöke
szept 23, 2023 | Blog, Fricz Tamás
A WHO alapvető céljairól egy korábbi cikkemben már írtam, mégpedig július 26-án, meglehetősen harcias címmel: „A WHO lesz a Világkormány első változata? Ha igen, azonnal ki kell lépnünk belőle!”. Állításomat fenntartom, sőt azért írok újra a témáról, mert a helyzet veszélyesebb lett.
Először is egy mondat erejéig a lényegről:
a WHO, s annak kommunista, terrorista múltú vezetője, Tedros Abraham Gebrejesus a jövő évi májusi közgyűlésen el akarja érni – s persze a mögötte álló Nagyfiúk -, hogy minden, a járványokkal, pandémiával kapcsolatos kérdésben a WHO rendelkezzen, a nemzetállamoktól pedig egyszerűen elveszik az önálló cselekvés lehetőségét.
Magyarul, a nemzetállamok elveszítik e téren a szuverenitásukat (s ez meggyőződésem egy folyamat kezdete lenne). A zárójeles megjegyzésemet egyébként szerintem nagyon sokan pontosan tudják és ismerik, csak nem beszélnek róla…
Azonban láthatóan bizonyos akadályokba ütköznek, a dolog nem működik úgy, mint mikor a kés átmegy a vajon.
Na természetesen nem az Európai Unió részéről jön az ellenállás, mert Brüsszel, mint egy alázatos pulikutya, hatalmas bólogatásokkal és nyelvcsapásokkal felel a WHO és a Gebrejesus névnek cseppet sem megfelelő elnök elképzeléseire.
Tehát Ursula von der Leyen-től természetesen semmilyen ellenállásra nem számíthatunk. Hogy egyes tagországok mit tesznek, az még nem világos számomra.
Viszont a déli és latin-amerikai országok közül sokan ellenállnak ennek a diktatórikus-totalitárius törekvésnek, mely a világ átrendeződésének első nagy kísérlete lenne. Afrika ébredezik, ők még emlékeznek Bill Gates hírhedt afrikai oltási kísérleteire, amely rengeteg szenvedést okozott főleg a terhes vagy gyermeket akaró nőknek. Afrika, mint manapság látjuk, már nem hisz a Gebrejesus-i könnyeknek…
És azért természetesen van ellenállás a WHO-világkormányzás ellen Európában, a nyugati világban is, nem államok, hanem civilek, jogászok részéről. Korábbi cikkemben már beszámoltam róla, hogy tíz döntően uniós ország jogászaiból álló csoport lépett fel a WO törekvéseivel szemben, de legalább olyan fontos megemlíteni például a CitizenGo nevű nemzetközi konzervatív, szuverenista civil szervezetet is, mely több tízezer tagot számlál, többek között számos magyart is; ez a szervezet is dicséretes aktivitással lép fel – a saját lehetőségein belül – a WHO ördögi terve ellen.
De mindezt felismerte a WHO és a mögötte álló globális elit is, s azonnal léptek: a mostani 78. ENSZ Közgyűlés keretei közé beemelték a saját témájukat, melyet éppen ezen a napon, szeptember 20-án rendeznek meg, céljuk, hogy a WHO teljhatalmával kapcsolatos ellenállást megtörjék mind a 194 tagország kormányaiban.
Fontos nap tehát e a mai: a küzdelem láthatóan folytatódik.
Mit tehetünk mi, a Föld állampolgárai, hogy megakadályozzuk a világhatalmi urak kélyes vágyainak érvényre jutását, totális hatalmuk megteremtését, az egészségünkkel való játékuk szűnni nem akaró folytatását, sőt fokozását (lásd a legújabb „vírust”, az Erist)?
Minden ez elleni petíciót aláírhatunk, tiltakozhatunk, tüntethetünk is, s ezt meg is kell tennünk nekünk, szuverenistáknak.
De, akik igazából ellenállhatnak a globális Nagyfiúk törekvéseinek, azok igazából a nemzetállamok, akiket a polgárok széles tömegei támogatnak e törekvésükben.
Ezt várjuk el tőlük az ENSZ-ben.
Nagyon biztos vagyok benne, hogy nem kell azt mondanom: egy emberként sorakoztam fel a saját gondolataim mögé.
Forrás: Magyar Nemzet
Fricz Tamás: Állítsuk meg a WHO-t!
szept 23, 2023 | Blog, Ifj. Lomnici Zoltán
A BBC brit közszolgálati média a napokban arról írt, hogy „egyre népszerűbb a Donald Trump 2024-es amerikai elnökválasztási szavazásból való kizárására és eltávolítására irányuló hosszú távú jogi indítvány.” Arról is beszámolt, hogy egy washingtoni székhelyű felügyeleti csoport beperelte Trumpot, hogy blokkolja Trumpot a republikánus előválasztáson Colorado államban – ez valószínűleg az első a számos ilyen jellegű per közül, amelyek valószínűleg a konzervatív többségű szövetségi Legfelsőbb Bíróságon zárulnak majd – írja ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász az Alaptörvény blog legújabb bejegyzésében.
A BBC brit közszolgálati média a napokban arról írt, hogy „egyre népszerűbb a Donald Trump 2024-es amerikai elnökválasztási szavazásból való kizárására és eltávolítására irányuló hosszú távú jogi indítvány.” Arról is beszámolt, hogy egy washingtoni székhelyű felügyeleti csoport beperelte Trumpot, hogy blokkolja Trumpot a republikánus előválasztáson Colorado államban – ez valószínűleg az első a számos ilyen jellegű per közül, amelyek valószínűleg a konzervatív többségű szövetségi Legfelsőbb Bíróságon zárulnak majd. Az előválasztáson való kizárás stratégiája az Egyesült Államok alkotmányának – a 14. módosítás harmadik szakaszának – ritkán használt rendelkezésére hivatkozik, amely megtiltja azokat, akik „lázadásban vagy lázadásban vettek részt” az ország ellen, hogy szövetségi hivatalt töltsenek be.
A 14. módosítást a polgárháború után ratifikálták, és a 3. szakaszt bevetették annak megakadályozására, hogy a szakadárok visszatérjenek korábbi kormányzati tisztségekhez, miután a déli államok újra csatlakoztak az Unióhoz. Olyan személyek ellen vetették be, mint a konföderációs elnök, Jefferson Davis és alelnöke, Alexander Stephens, akik mindketten tagjai voltak a Kongresszusnak, de azóta ritkán hivatkoznak rá.
Az erőfeszítés élén a Free Speech For People, egy önmagát párton kívüli érdekképviseleti csoport áll, amely tavaly kifogást emelt a Trump által támogatott törvényhozók ellen, amelyeket „lázadóknak” titulált. A 14. módosítást nem kizárólag a polgárháború utáni korszakra írták, hanem a jövőbeli felkelésekre is – érvel Ron Fein, a szervezet jogi igazgatója. Azzal persze számolni kell, hogy ez az érvelés egy sor ritkán alkalmazott jogi norma (Logan-törvény) felélesztését is alátámasztja.
Az esetek háttere, hogy a sorozatos vádemelések mellett, az elmúlt időszakban annak a lehetősége is felmerült, hogy Donald Trumpot az Egyesült Államok alkotmányának 14. módosítása alapján zárnák ki a politikai versenyből. Mivel az Alkotmány 14 módosításának történeti és nyelvtani értelmezés sem feleltethető meg az előbbi, antidemokratikus kívánalomnak, így több elismert jogi szaktekintély is nyilvánosan adott hangot az ezzel kapcsolatos ellenérzéseinek.
A 14. ALKOTMÁNYMÓDOSÍTÁS
Az öt szakaszból álló tizennegyedik alkotmánymódosítása polgárháborút követő újjáépítési időszakban keletkezett, 1866. június 13-án fogadta el a törvényhozás, és 1868. július 9-én lépett életbe. Célja az volt, hogy a déli államokban élő volt rabszolgák, illetve a Konföderáció volt tisztségviselőinek helyzetét rendezze.
Az 1. szakasz kimondja, hogy mindenki, aki az Egyesült Államok területén született, automatikusan állampolgára az USA-nak és egyben annak az államnak, amelyben él. Ennek eredeti célja az volt, hogy polgárjogot adjon a volt rabszolgáknak, de a mai napig is kiható következménye az, hogy állampolgárságot ad külföldi szülők Amerikában született gyermekeinek. Az első szakasz azt is rögzíti, hogy az államok kötelesek megadni, illetve megvédeni polgáraiknak azokat a jogait, amelyeket a szövetségi alkotmány garantál számukra. Az érintett szakasz kötelezi az államokat arra is, hogy polgáraiknak (köztük a volt rabszolgáknak) biztosítsák a törvény előtti egyenlőséget. A harmadik, releváns szakasz szerint a Konföderáció volt tisztségviselőinek azt a jogát korlátozza, hogy szövetségi hivatalt viseljenek. E szakasz értelmében, aki egyszer hivatali esküt tett arra, hogy az Egyesült Államok Alkotmányát védelmezni fogja, majd később felkelésben vagy lázadásban vett részt, valamint segítséget nyújtott az Egyesült Államok ellenségeinek, az nem viselhet hivatalt a szövetségi államapparátusban. A Kongresszus szükség esetén kétharmados többséggel felmentést adhat ez alól a korlátozás alól.
ALAN DERSHOWITZ KRITIKÁJA
Alan Dershowitz legendás ügyvéd, jogászprofesszor szerint a Trump ellehetetlenítését szorgalmazó elképzelések arra a fordulatra támaszkodnak, hogy nem viselhet közhivatalt az a személy, aki „felkelésben vagy lázadásban vett részt”. Dershowitz hangsúlyozza e körben, hogy egyrészt a módosítás nem ad útmutatást („mechanizmust”), hogy egy jelöltre egyáltalán vonatkozhat-e az idézett a kizáró ok. Másrészt, az említett szakasz semmilyen szervet vagy személyt nem hatalmaz fel ilyen tartalmú kizárás kiszabására. (Csupán azt rögzíti, hogy a Kongresszus szükség esetén kétharmados többséggel felmentést adhat ez alól a korlátozás alól.)
A professzor szerint a 14. módosítás nyelvtani és történeti értelmezése egyértelművé teszi, hogy a kizárásra vonatkozó rendelkezést azon személyekre kívánták alkalmazni, akik a polgárháború alatt a Konföderációt szolgálták, nem pedig egy olyan általános rendelkezésnek szánták, amely felhatalmazza az egyik pártot arra, hogy a másik párt vezető jelöltjét kizárja a jövőbeli választásokból. „A rendelkezéseket egy bizonyos felkelésre és lázadásra kívánták alkalmazni, nevezetesen a polgárháborúra.” Ezt igazolja a módosítás 4. szakaszának nyelvezete is. Ezen túlmenően a jelölt kizárásának megállapítására szolgáló mechanizmus, eljárás vagy kritérium hiánya azt mutatja, hogy a módosítás nem állapított meg általános szabályt a jövőbeni választásokra vonatkozóan, amelyeken olyan jelöltek vesznek részt, akik nem voltak a Konföderáció tagjai.
Szintén képmutatás és a jog teljes félreértelmezése szerinte az a gyakori érvelés, hogy míg a kizárási záradék az előbbiekben ismertettek ellenére tágan értelmezendő (vagyis az minden választáson, minden jelöltre vonatkozik), addig a 14. módosítás egyenlő védelemről szóló záradékát szűken kell értelmezni (vagyis az csak a korábban rabszolgasorban élő embereket és leszármazottaikat védi). Holott míg a kizárási záradék a korábbiak fényében nyilvánvalóan időhöz kötött, addig az egyenlő védelmi klauzula megfogalmazása: „egyetlen állam sem tagadhatja meg […] egyetlen, a joghatósága alá tartozó személytől sem a törvények egyenlő védelmét” erősen általános alkalmazásra utal.
Amennyiben ezt a polgárháború utáni módosítást(kizárási záradék) úgy értelmeznénk, mint egy általános rendelkezést, amely kizárja azokat a jelölteket, akik egyesek szerint részt vettek egy általuk lázadásnak vagy felkelésnek tekintett eseményben (pl. akár egy tüntetésen), akkor egy újabb politikai fegyvert teremtenénk az egyre inkább pártosodó amerikai közéletben.
Dershowitz szerint az Egyesült Államok Alkotmánya éppen azért szab meg szűk alkalmassági feltételeket az elnök személyére vonatkozóan, hogy e kritériumokon túl a döntést maguk a választók hozhassák meg, akikszabadon mérlegelhetik minden jelölt tevékenységét. A 14. módosítás homályos megfogalmazása pedig messze elmarad attól, ami egy alkotmányos demokráciában a választási eljárás ilyen radikális megváltoztatásához szükséges lenne. Összességében tehát, ilyen feltételek mellett teljesen biztos, hogy alkotmányos válság következne be, ha Trumpot valamely, a demokraták által uralt személy vagy intézmény kizárná a demokratikus versenyből.
MICHAEL MCCONNELL, AMERIKAI JOGÁSZPROFESSZOR VÉLEMÉNYE TRUMP ESETLEGES, VÁLASZTÁSI FOLYAMATOKBÓL TÖRTÉNŐ KIZÁRÁSÁRÓL A 14. MÓDOSÍTÁSSAL ÖSSZEFÜGGÉSBEN
A Stanford Law School alkotmányjogász professzora, McConnell szerint Trump kizárása a választási versenyből szélsőséges, megosztó és antidemokratikuslenne, véleménye szerint ugyanis a 14. módosítás 3. szakaszát a lehető legszűkebben kell értelmezni annak érdekében, hogy „az amerikai polgárok az általuk választott jelöltekre szavazhassanak”.
„Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy – jelen kérdés kapcsán – pártpolitikusok felhatalmazásáról beszélünk annak érdekében, hogy azok kizárják politikai ellenfeleiket a választási eljárásból, megfosztva a választókat a szabad választás jogától. […] Ez mélységesen antidemokratikus” – kezdi sorait McConnell. A professzor idézi a Reynolds v. Sims, 377 U.S. 533, 555 (1964) ügyben született ítéletet, amelyben rögzítették, hogy: „a demokratikus társadalom lényege, hogy az egyén szabadon szavazhasson az általa választott jelöltre, és e jog bármilyen korlátozása a képviseleti kormányzás lényegét sérti.”
McConnell szerint az erőszak mértékét tekintve, óriási különbség van a polgári megmozdulások és a lázadások, illetve felkelések között, éppen ezért megkülönböztetendő ezek definíciója. A fogalmak ilyen jellegű összemosása, valamint az aktív részvétel, mint elkövetési magatartás egyenértékű tétele „a közvetett támogatással”, továbbá a Dershowitz által is említett mechanizmusok hiánya, lehetőséget biztosítana a politikusoknak arra, hogy bármikor kizárást kérjenek ellenfeleikre. Mindez nem csak a precedenssel, hanem a történelemmel is szembe menne. McConnell felhívja a figyelmet arra, hogy az is jelzésértékű, hogy a hatóságok több száz személyt vontak felelősségre a január 6-i, a Capitoliumnáltörtént behatolásban való részvételük miatt, de senkit – beleértve Trumpot is – nem vádolt meg lázadással sem e, sem más törvény alapján.
Ha egyértelmű törvényi és alkotmányos felhatalmazással rendelkező felelős, hozzáértő tisztviselők nem tették ezt, nem világos, hogy bizonytalan meghatározásokat felvonultató, felhatalmazás nélküli pártpolitikusok milyen alapon dönthetnék el, hogy ki indulhasson egy demokratikus állam választásán.
„Meg kell engednünk, hogy az amerikai nép az általa választott jelöltekre szavazhasson!” – zárja gondolatait a professzor.
Ifj. Lomnici: Meg lehet-e akadályozni alkotmánymódosítással Trump indulását 2024-ben?
