Brüsszelita kufárok

Az idős embereket megkülönböztető módon, súlyosabb következmények mellett támadja a koronavírus

A pandémia idején elsődleges ellensége lett szüleinknek, nagyszüleinknek. Azokról beszélünk, akik életet adtak a ma élő fiataloknak, és akik elkerülhetetlenül találkoznak az öregséggel. Tudjuk, hogy az emberek életútja lehet hosszabb vagy rövidebb, de családi közösségük és kötöttségük rendíthetetlenül a szeretet temploma. A nemzeti közösség ugyan tágabb értelmezésre ad lehetőséget, azonban az összetartozás ezen a szinten sem valósulhat meg szeretet nélkül. Az anya és az anyaföld mágneses ereje örök érvényű. Innen kiszakadni bolygó hollandivá tesz. Mindannyiunknak tudnia kell, hogy hit nélkül nem teljesíthetjük életünk fő feladatát, a nemzedékek életéről történő gondoskodást. Keresztény hitünk szerint a belénk költözött Szentlélek sugallatára figyelve hatékonyabban tudjuk az Isten által ránk bízott munkát elvégezni.

Rohanó életünkben ritkán adódik a megállás lehetősége, általában futtában gondolkodunk. A világjárvány azonban kihelyezte a „stoptáblát”. Megfontolhatjuk miként kell viselkednünk, ahhoz, hogy cselekvéseinket az erkölcsi elvárások szerint végezzük. Az emberiség megújuló körforgása a születés és halál senki számára sem megkerülhető. A közösségi együttműködés szükségszerű intézmény, ahol a család és a nemzet prioritásokat élvez. Ezek azok a helyek, ahol az erkölcs és a közerkölcs betartása nem megkérdőjelezhető.

Világosan fogalmazva az emberi sorskérdések eldöntésében a politikai érdekek nem lehetnek tényezők és olyan veszélyhelyzetben, mint a pandémia, sokad rendűvé silányulnak. Mindazok, akik pártpolitikai érdekből elfelejtkeznek életet adóikról és veszélyeztetik őket, elítélendő emberek. Az egy párttá alakult ellenzék a persona non grata szerepét választotta. Azt a kormányt támadja, amelyet a brüsszeli adminisztráció vízfeje az életet adó vakcina beszerzése kapcsán megpróbál gúzsba kötni. Hátráltatja a világban már használt, kipróbált és elérhető életmentő orosz–kínai vakcinák alkalmazását, mondvacsinált indokok alapján próbálja ellehetetleníteni a beszerzést.

Épeszű emberek nem szoktak így viselkedni, ha mégis, egyértelművé válik, hogy felfogásukban a vakcinát gyártó cégek tulajdonosainak haszonszerzése megelőzi az európai polgárság érdekeit. Kockáztatják több százezer ember életét és ezért vállalni kell a felelősséget. A magyar mezes brüsszelita képviselők az Orbán-kormány felelősségét hangoztatják, miközben a védettséget adó vakcinák elutasításával felelősségükről bizonyítványt állítanak ki. Ne feledjük, hogy a kormány és az ellenzék közötti vakcina- és beoltatásvita kétkapus mérkőzés. Amennyiben az egészség­ügyi hatóságok Magyarországon sok kiváló magyar tudós hátterével az orosz vagy kínai vakcinák hatékonyságáról és biztonságáról nyilatkoznak, a mérkőzés eldől.

Magyarország polgárait nem lehet büntetlenül hátrányos helyzetbe hozni, és kitenni annak, hogy megakadályozzák a vírus elleni vakcinák felvételét. Az életet mentő vakcinák beszerzése kötelező feladat a kormány részére, amely világossá tette, hogy a mielőbbi életmentés jó esetben több ezer embert érint, ugyanakkor a nyájimmunitás megszerzése normális kerékvágásba helyezi az emberek mindennapjait. Gazdasági életünk repülő starttal beindulhat. A magyar érdekeket semmibe vevő ellenzéki brüsszeliták ne kufárkodjanak időseink életével júdáspénzekért!

(A szerző a CÖKA kuratóriumának elnöke)

https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20210120-brusszelita-kufarok

 

 

 

 

A Makovecz-katedrális

Ember, csak nem hagyod, hogy Isten korlátozza a szabadságod, és emiatt ne élvezhesd az élet gyümölcseit? Ne hagyd magad, méltatlan hozzád. Tégy, amit akarsz, mert megérdemled

https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20210108-a-makovecz-katedralis 

2021. JANUÁR 8. PÉNTEK. 4:10

Ezek a sátáni gondolatok már a paradicsomban elhangzottak Ádám és Éva megkísértésekor. A totális szabadelvűség, az anarchiába fulladó liberalizmus, a teremtővel való teljes szembehelyezkedés első mondatai. Ezek az elvek az ember túlhangsúlyozott szabadságát, pontosabban szabadosságát hirdetik, és kizárólag az egyéni jogokra, a lelkiismeret és az életmód szabadságára fókuszálnak. Olyanokra, mint például a korlátlan szexuális szabadság vagy a másság teljes felkarolása, napjainkban pedig az illegális bevándorlás, mint hamis emberi alapjog feltétel nélküli támogatása.

Az ultraliberalizmus végső célja nem más, mint a múlt, és a teremtett világban hívő ember történelmi, családi és nemi identitásának teljes felszámolása. A kommunisták, az ultraliberálisok, egyszóval a globalisták számára a gyökerek kiirtásának szerves eszközévé vált a normalitást biztosító rend és önfegyelem megtagadása, az egyházellenesség, a keresztényüldözés, és az ateizmus hirdetése.

Úgy nyolc évvel ezelőtt David Baer amerikai evangélikus teológia- és filozófiaprofesszor levelet írt a magyar egyházaknak, amelyben annak a véleményének adott hangot, hogy Magyarországon veszélybe került a vallásszabadság. Levelére Márfi Gyula érsek írt választ.

(A professzornak írt válaszlevél részletei bővebben az Új ember 2012. május 24-i számában olvashatók, Elmer István tollából.)

Érsek úr néhány megállapítását azonban itt is idéznünk kell:
„A barna hitleri és a vörös kommunista diktatúra után most a világhatalomra törő ultraliberális diktatúra veszélyeztet minket… Korábban is vallottak már az emberek hasonló elveket. Amit az ultraliberalizmus hirdet, nem modern, hanem nagyon is elavult eszme. Gondoljunk a Római Birodalom hanyatló szakaszára, amikor a családok ugyancsak szétestek. A színházak már nem nyújtottak katarzist, hanem egyre inkább az alacsonyabb ösztönöket szolgálták ki. Az emberek nem gyermekeikre, hanem szeretőikre voltak büszkék, egyre inkább elterjedt a homoszexuális és leszbikus magatartás, az arénákban a gladiá­torok egymást gyilkolták, s a keresztényeket vadállatok elé dobták… Mindez dekadens szemléletet mutat, amit ma modernként igyekeznek beállítani…Remélem, hogy létezik Magyarországon és Európában olyan fiatalság, amely még őriz valamit a kereszténységből, illetve rádöbben arra, hogy az ultraliberális életvitel pusztuláshoz vezet…”
A globalizmus hívei egyértel­műen a keresztény erkölcsnek, sőt magának a kereszténységnek üzentek hadat, ami mára a legüldözöttebb vallássá vált. A keresztényellenesek naponta gyilkolnak meg embereket csupán azért, mert azok hisznek istenben.

Reményik Sándor intelme örök: ne hagyjátok a templomot.

Nem hagyhatjuk, mert a kereszténység felszámolása, a hit kiirtása azt a rendet, önmérsékletet, szabálykövetést szüntetné meg, amely képes biztosítani a föld nyolcmil­liárd emberének társadalmi együttélését. Hiszen az istentagadó ultraliberalizmus, a rendnélküliség csupán olyan globális anarchiák elszabadítására képes, mint a BLM mindent felégető és értékeket megsemmisítő mozgalma, a sokszínűség pártolása közben a bőrszín szerinti megkülönböztetés a fehérek kárára, az antifák őrjöngő rombolása, az LMBTQ teremtett emberi létet megtagadó erőszakos nyomulása, a lengyel abortuszpártolással fűszerezett templomrongálások, vagy éppen – teljes önfeladás mellett – a terroristákkal tűzdelt illegális muszlim bevándorlók ráengedése a keresztény világra, amely „eredmények” az élhető emberi lét megszűnését vonják maguk után.

Annak a nemzetnek, amely fenn akar maradni, minden erőt be kell vetnie a hamis biztonságérzetet hirdető globalizmus ellen, mert a világ az ultraliberális nyomás miatt a normalitás utolsó másodperceit éli. Ha mi, magyarok ezer év után nem akarunk beolvadni egy kiút, rend és hit nélküli, sátáni világ olvasztótégelyébe, még ha oly egyedül is vagyunk, még ha Dávidnak is érezzük magunkat Góliáttal szemben, tennünk kell valamit. Tennünk kell valami olyat, ami megálljt képes parancsolni a világ szétzüllesztésének.

Boldog az a nemzet, amelynek olyan nagyszerű szülöttei vannak, akik örök érvényűt képesek alkotni. Örök érvényűt, mint Antoni Gaudí a Sagrada Famíliával, mint Cesar Manrique Lanzarote szigetével, vagy mint Makovecz Imre organikus épületeivel.

Makovecz Imrének volt egy grandiózus terve egy katedrális megépítésére, amely életművének összefoglalása, komplex világképének tükre, s amelyet Őszentsége, XVI. Benedek pápa megáldott.

A templomnak még nincs neve. Lehet a feltámadás vagy a hálaadás templomának is hívni. De lehet a kereszténység fennmaradásának katedrálisa is, amely oly erővel sugározná a világ működőképes létéhez elengedhetetlen rend és hit szükségességét, hogy talán még a legvadabb ateistákat is megérintené, és megfékezné lelkük indulatait.

Megfékezné, hiszen az üvegpadló, amely betekintést enged a mélybe, a gyökerekbe, ahonnan az emberi lét kiindult, a katedrális több száz angyaltól védett falai és a katedrális tornyainak összekötő szerepe a megfoghatatlan feljebbvalóval csak azokat nem gondolkodtatná el az élet valódi tartalmáról, értékei­ről, értelméről és lényegéről, akik már földi létükben lepaktáltak a sátánnal.

A terv még a Mester életében és akarata szerint Nagy Ervin építész tervezői asztalára került, ahol felfoghatatlan gyönyörűségű makettá, látható, felfogható valósággá vált. Egy az értékekben és istenben hívő család, a Somssich család nyolc évvel ezelőtt létrehozott egy civil alapítványt, amelynek elsődleges célja a Makovecz-katedrális felépítésének támogatása. Hogy ezalatt a nyolc év alatt mennyi munkát, utánajárást fektetett be a szerény alapító család a terv megvalósulásába, onnan tudom, hogy magam is kurátora vagyok az alapítványnak ugyanúgy, mint a terv létrejöttébe szintén rengeteg munkát beleölő Nagy Ervin.

A civil erőfeszítés lassan megérlelte a gyümölcsét. Egyre több civil szerez tudomást a tervről, és állnak a katedrális megépítésének gondolata mögé. Eperjes Károlynak, az alapítvány egyik tagjának hathatós közreműködése már eddig is sok eredményt hozott, és a Makovecz család is teljes mellszélességgel támogatja a terv megvalósulását.
És most talán jöhet maga a csoda. Az állam és a civilek összefogása egy, a világ romlásából kiutat mutató katedrális megépítésében, valahol olyan helyen, ahonnan az intő, és az élet eredetére és értelmére mutató szimbólum gyógyulást hirdethet az egész világ számára.

Így teljesedhetne be Pio atya ismert jóslata: „Magyarország egy olyan kalitka, amelyből egyszer még egy gyönyörű madár fog kirepülni. Sok szenvedés vár még rájuk, de egész Európában páratlan dicsőségben lesz részük. Irigylem a magyarokat, mert általuk nagy boldogság árad majd az emberiségre.”

Nincs kétségem afelől, hogy amennyiben a kormány anyagi-és erkölcsi áldását és segítségét adná a katedrális megépítéséhez, az ellenzék legelszántabb képviselői tüzet okádnának a kereszténység lelki megerősödése miatt, mint ahogy az a megépítés civil szándéka nyilvánosságra kerülésének néhány napja után a közösségi média mocskos bejegyzéseiből máris látható. Lenne itt a bekerülési költségek mindenféle mértékegységre – éhezés, ingyenes alapjövedelem, covidtesztek – történő átszámítása, az ateisták, vagy – a migrációpártiak részéről – az iszlám képviselői érzékenységének megsértéséről szóló ideológiai, emberi alapjogokba ütközés miatti támadások, a személyes gyalázkodásokról nem is beszélve. Természetesen mindezek az EU meghatározó baloldali képviselőinek támogatásával és támadásával történnének.

De abban is biztos vagyok, hogy a határon kívüli magyarság nagy örömmel üdvözölné és támogatná anyagilag is a templom megépítését, mint ahogy jelentős anyagi támogatást nyújtottak a tengeren túli nemzettársaink a 2016-ban leégett székelyföldi Atyha templomának felépítéséhez is.

Jól tudjuk, hogy az 1948-at követő politikai fordulat után, a kommunista Magyarországon gyakorlatilag negyven évig nem lehetett templomot építeni. Úgyhogy épp itt az ideje, hogy a rendszerváltozás harmincadik éve után megépüljön világhírű építészünk tervezésében egy új, magyar, az egész világnak élhető jövőt üzenő, de mindenképpen a régió keresztény bástyáját jelentő katedrális.

(A szerző jogász)

A pozőr és szolgái

https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20210107-a-pozor-es-szolgai

Nem tartana sokáig, hogy kiderüljön, a brüsszeli elit egy kézben tartaná Európa vezetését, megvalósítva a gyarmatosítók gyakorlatát

2021. JANUÁR 7. CSÜTÖRTÖK. 4:40

Magyarország Ellenségeinek Közössége, rövidített nevén: MEK.

Találó az elnevezés, mert az ellenzéki pártok vezetői, a MEK-mesterek hozták létre. Tudjuk, hogy kecskére nem lehet bízni a káposztát. Azt is elfogadhatjuk, hogy kecskehúsból nem szokás fasírtot csinálni. A nyáj főkolomposa („ismert főszakács”) azonban nem ismert lehetetlent, 2010-re lapot húzott és előételként a 2022-es országgyűlési választásokra a hiszékenyeknek felkínálta az ehetetlent. Előétele tőle telhetően nem korszerű, nem is hagyományos. Hagyományról azonban beszélhetünk családja és őkelme múltjával kapcsolatban. Gy. F. a múlttal kereskedik úgy, mint José Eduardo Agualusa portugál író főhőse. A vérveres múltat rózsaszínben tünteti fel, mint Eulalio, a gekkó.

Az MSZP-ben megfogant, de azt eláruló DK-s csakúgy, mint családjává vált elődeinek múltja, másról sem szólt és szól, mint hazaellenes tevékenységről. Ő és párttársai a volt MSZMP-ből jogutódlással alakult MSZP-sek az SZDSZ-szel karöltve kormányon csődbe vitték az országot. Most mintha semmi sem történt volna a reinkarnációs DK-val és Momentummal, rózsaszín jövőt ígér a nagyérdemű közönségének. Hataloméhségük a farkasok bandázása, aminek vége ugyanaz lenne, mint amit 2010-ben örökségül kaptunk. A pózőr újból szeretne vitustáncot járni az ország ablakában a föderalista Európa helytartójaként. Mindegy hogy névleg melyik szolgája lenne a miniszterelnök, Bajnai Gordon, Dobrev Klára vagy Karácsony Gergely, mert már látszik is, hogy a „hadúr” mindent visz.

Tegyük fel magunknak a kérdést: miként lehetséges a jogállamiság és a demokrácia keretei között az, hogy őkelme még mindig a politika színpadán tetszeleghet. Az autentikus válaszadáshoz vissza kell nyúlnunk 1989–90-ig. Ekkor a magyarok többsége joggal nehezményezte, hogy miért folytathatták tevékenységüket az MSZMP-sből MSZP-ssé átvedlett politikusok.

Antall József azt mondta „tetszettek volna forradalmat csinálni”. Nehéz lenne utólag megválaszolni, miért nem tettük ezt. Talán az 1956-os tapasztalatok intették a magyarokat az óvatosságra. Később 1989–90-ben a több mint negyvenéves külső és belső elnyomatás megszűntének eufóriája felejtette velünk, hogy az ellenség köztünk maradt.

Másrészt erkölcsi érzületünk a megbocsátást sugallta, nem gondoltunk arra, hogy ezzel vissza lehet élni.

Harminc évvel az úgymond rendszerváltozás után fogjuk a fejünket önmagunktól számon kérve az elmulasztott alkalmat.

A törvényt tisztelve szaktudással és békés intelligenciával elkészült a Zétényi–Takács-féle igazságtételi törvényjavaslat, amelyet a Sólyom László vezette alkotmánybíróság elvetett. Ennek a döntésnek az „eredményeit” a magyar társadalom harminc éve viseli.

A Fidesz–KDNP alatti kormányzás 2010 után kivezette a magyarok országát a lenézettségből. Kovács László azt mondta „merjünk kicsik lenni”, ezzel szemben az elmúlt időszak vezetése megerősödött nemzetet kovácsolt. Elismerésre került, mint ahogy az igazi demokráciákhoz illik, a népfelség elve.

A mesében elég volt, hogy Lúdas Matyi háromszor verte meg Döbrögi uraságot. Úgy tűnik, hogy a Fidesz–KDNP háromszor kétharmados győzelme az országgyűlési választásokon nem elég ahhoz, hogy a posztkommunista és ultraliberális erőket végre csendre intsük. Nincs más út, mint józan egymásra utaltsággal, hazánk iránti szeretettel, reggel, éjjel meg este ismételjük: elég volt!

A magyar polgárokat egy tőzsdespekuláns hamiskártyás nem tévesztheti meg. A Soros György által fizetett és szervezett brüsszeli nyomás ellenére sem fogunk térdre ereszkedni. Polgáraink jól tudják, hogy a pénztőkések által vezetett bankok a szegények hátán gazdagodtak meg. A tőlük elcsalt pénzből, a gyarmatok kirablásából származó javakból, könnyű megvásárolni egyes NGO-kat és az Európai Parlament erre alkalmas képviselőit. Segítségükkel civil köntösbe bújtatva az illegális bevándorlók közreműködésével föderális állammá lehet gyúrni az Európai Uniót. Nem tartana sokáig, hogy kiderüljön, a brüsszeli elit egy kézben tartaná Európa vezetését, megvalósítva a gyarmatosítók gyakorlatát.

Hazánkat a maihoz hasonló támadások a történelem során többször érték. A trianoni aljas országcsonkítás is csak úgy volt lehetséges, hogy Károlyi Mihály lefegyverezte a magyar hadsereget, így aztán a támadó antant segítségével Kun Béláék megvalósíthatták az őszirózsás forradalmat, amely magával hozta a proletárdiktatúra keserveit.

Jelenünkben a magyarság számára az útirányt a kor realitásai szabják meg. A történelem megtanított bennünket arra, hogy a mára ultraliberálissá vált „ellenzék” célja, mint mindig, mindenáron hatalomra kerülni, majd kiüríteni, felélni a magyarok szorgos munkájával ismét feltöltött élés- és kincseskamrát.

A mai „ellenzék” előreküldött porontyaival hermetikusan lezárja a politikai érvényesülés útját azon többségi fiatalok előtt, akik jövőjüket nem kívánják feláldozni meggondolatlan, önző érdekű balhéért. A fiataljaink nagy többsége nem kíván az MSZP és SZDSZ bukott politikusainak játszótársaivá válni. Nem vállalják a Brüsszelből kínált kollaboráns szerepet. Gyurcsányék bandázása végtelenül káros és mérgező az országot szívvel-lélekkel építeni akaró fiatalságunk számára. Olyan gondolkodó politikai kultúrával bíró új, dinamikus egységükre van szükség, amely minden porcikájában a közjóért és a népfelség tiszteletéért munkálkodik.

Meggyőződésem, hogy szavazati joggal rendelkező ifjúságunk meghatározó többsége nem szégyelli felvenni a koronás magyar mezt, és készen áll 2022-ben a mai „ellenzék” demokratikus körülmények közötti megszégyenítésére. Ezután lehetőség nyílik végre a politikai rendszerváltozás befejezésére, ahol is a valódi boldogulásukat kereső, nem pénz- és hataloméhes, versenyképes ellenzék, nem idegen érdekeket, hanem a magyar nemzetet szolgálhatja.

A 2022-es választásokra úgy kerül sor, hogy az „ellenzék” még az ördöggel is cimborálni fog. Célja az Orbán-kormány megdöntése, majd szégyenérzet nélkül a brüsszeli elit kezébe adnák szuverenitásunkat, országunkba telepítenék a rájuk szavazó illegális bevándorlókat, és rövid idő alatt eldáridóznák a magyar családok és polgárok által megteremtett javakat.

A jogállamiság és a demokrácia lényege a népfelség elve, és a szubszidiaritás azért van, hogyha egy kormány sorozatosan a közjó ellen vét, leváltható legyen. Hiba nélküli kormányzás nem létezik. A hibák javítására van idő a választásokig. Sportból hozott példával, ha a futballpályán a csapat egyik vagy másik tagja luftot rúg, és ha ezt az ellenfél gólra váltja, semmi sincs veszve, sőt! Ha a gólt kapott csapat profi módon, egy emberként tovább harcol, győzelme sem lehet kétséges.

Az elmúlt tíz évet tekintve a mai Orbán Viktor vezette kormány egységes és megtanult győzni. Míg az ellenfél az előválasztásokon keresi a ki tudja, milyen előéletű képviselőit, addig a regnáló kormányzó csapat mögött felnevelt játékosok ülnek a kispadon. A cseresor hosszú.

Csak ismételni tudom, hogy a „ellenzéki oldalra” friss levegőt kell beengedni és egyúttal kiszellőztetni az áporodottat. A haza szentélyében csak olyan képviselőkre van szükségünk, akik ismerik a parlamenti kultúra alapját, és tudják, hogy a kisebbségben lévők képviselete a nemzet szolgálatában lehetőséget ad arra, hogy a későbbiek folyamán akár többséget alkothassanak.

Ne feledjük, ahhoz, hogy ültetni tudjunk, időnként gyomlálni is szükséges.

(A szerző a CÖKA kuratóriumának elnöke)

 

 

Barikádra fel!

https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20201203-barikadra-fel 

A cenzúra 1940-ben ellehetetlenítette Szabó Zoltán író rovatát, amely a Magyar Nemzetben a szellemi honvédelem indítását célozta

Sok éve annak, amikor a CÖF–CÖKA szükségesnek látta mozgalommá alakítani a szellemi honvédelmet. Több mint tizenötezer szellemi honvédőnk aktív részvétele alapítványunk munkájában biztos támaszt jelent nemzeti sorskérdéseink megítéléséhez. Munkánkban kiindulópontot jelentett, hogy a 2002-től 2010-ig regnáló Gyurcsány–Bajnai-kormány intézkedéseivel felravatalozta hazánkat, majd halotti torra hívta az IMF-et és a brüsszeli bürokratákat. Gyurcsány uralma lépésről lépésre tiporta sárba a demokrácia és a jogállamiság alapvető értékeit. Odáig jutott, hogy saját népére lövetett, és kiszolgálói zsebébe csúsztatta kincstárunk javait.

A gazdaság csődje elkerülhetetlennek látszott, a magyar emberek Brüsszel és az IMF fogságába kerültek. E rövidnek nem mondható, nyolcéves korszakhoz számolhatjuk a Horn Gyula-féle, SZDSZ által farokcsóvált MSZP-s időszakot is, nem merülhet feledésbe a szakszervezeti és MSZP-s vagyon offshore cégekbe  történő átmentése. A rendszerváltozást késleltető őskommunisták és leszármazottaik tizenkét éven át szédítették a magyarokat hazugságaikkal, és végleg eladták magukat brüsszeli megmentőiknek.

Nemzeti, keresztény identitású kormányunk nemcsak rendbe hozta az ország süllyedő hajóját, de ma már elmondhatjuk, hogy értékes rakománnyal is telerakta. Tény, hogy megint lenne mit elcsalni, ellopni, és bőven van mit felajánlani a hazánkat támadó elvbarátoknak. A magyar nemzet tönkretevői, miután bőrüket megmentették, ismét előbújnak sötét vackaikból, felkínálva szabadrablásra országunkat. Kitárnák hazánk kapuját a Soros-féle fizetett zsoldosoknak, az illegálisan érkező, határainkat ostromló bevándorlóknak, markukat tartva, segítve a brüsszeli ultraliberális birodalmat építő pénzmágnás elit céljait.

2010-ben minden magyar polgár számára világossá vált, hogy a bolsevik, kommunista, álliberális eszmék hordozói beteges hazudozók, rabló privatizálók és devizaspekulánsok.

A történelem során sokan jártak pórul, amikor Magyarország koporsóját akarták leszögezni. Mindig képesek voltunk a feltámadásra. Hacsak a nem távoli múltról szólunk, túléltük Hitler nácizmusát, Sztálin és csatlósai, Rákosi és Kádár rémuralmát. A Gyurcsány–Bajnai–Dobrev-trió hazaáruló magatartásának számonkérése még várat magára. A demokratikus többségen múlik, hogy ne fertőzzék tovább társadalmunkat. Fiataljainkat családjaikban, és ha lehetséges, minden területen emlékeztetni kell a nagyszüleik és szüleik ellen elkövetett bűntettekre. Le kell rántani a leplet a bohócnak is rossz ellenzéki politikusfigurákról, megértetni, hogy fiataljaink nem bízhatják életüket hataloméhes bűnszövetkezetre.

Megtanultuk, hogy nem elég csak imával és szavakkal példát mutatni. Tettekkel kell állni az igazság mellé.

Szellemi honvédők, barikádra fel!

Ne engedjük, hogy félrevezetett gyermekeink, unokáink maguk alól rúgják ki a széket. Ezt teszik, ha úgy gondolják, hogy őseik öröksége, a szülőföld eladható. Ha elhiszik, hogy országunkat egy birodalom részévé kell tenni, hasonló módon, mint amikor a magántulajdonú földeket erőszak hatására kellett bevinni a téeszekbe. Ha újkori honfoglaló, idegen identitású emberek nyakló nélküli befogadása megtörténik, utódjaink jövője kútba esik. Elég arra gondolni, mit jelentett a magyarok számára a tatárjárás és a török veszedelem, amikor is őseink vére öntözte hazánk földjét, és elvesztettük szabadságunkat.

Érdekeljen bennünket a ma és a holnap. Dolgozzunk azon, hogy az unióban egyenrangúan élhessünk a szövetséges jogával, és együtt erősítsük a közjót. Tegyük elsődlegessé családjaink biztonságát, közösen védjük meg kontinensünk határait. Az unió alapító atyáit követve a gazdaság elsődlegességét valósítsuk meg, fölé helyezve a pártpolitikai érdekeknek.

Az unióban elfogadott demokráciafogalom tükrözze a népfelség elvét, tisztelje a tagállamok szuverenitását, adjon teret a szubszidiaritásnak. Zsidó–keresztény civilizációnk felmérhetetlen érték, évezredek hozadéka, az európai kultúra közös kincstárunk legnagyobb értéke.

Szellemi honvédők, hazátokért és Európáért tenni akarók, csatára fel! Vívjon meg az értelem, a szeretet és a hűség a demens, nyílt társadalmat akaró elmezavarodottak hadával.

Higgyünk abban, hogy népeink akarata, ha néha késve is, mindig forgatta az idő kerekét.

(A szerző a CÖKA kuratóriumának elnöke)

 

 

A nemzetek nem homokzsákok!

Forrás: https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20201111-a-nemzetek-nem-homokzsakok

A CÖF–CÖKA és a lengyel Gazeta Polska közössége elhatározta, hogy a 2011 óta jól működő Civil Együttműködési Tanácsát (CET) kiszélesíti az Európai Unió felé

Tényként kezeltük, hogy a CET példamutatóan ápolta partneri viszonyát a határon túli magyar közösségekkel és a négyszáznál is több lengyel polgári klubbal. Megvalósult a testvériség és az összetartozás.

Az Európai Uniós Civil Együttműködési Tanács (EuCET) megalakítására szimpózium keretében kerítettünk sort 2019-ben. Tizenöt ország közösségének képviselői tanácskozásuk során az alábbi zárónyilatkozatban állapodtak meg, amit a 2020. november 5-én megrendezett videókonferencia résztvevői is elfogadtak:

Az EuCET szellemi alapvetésének céljait megerősítve hisszük, hogy most különös aktualitást nyer a kereszténydemokrata szellemi elődök, köztük Konrad Adenauer és Robert Schuman által megálmodott Európai Unió reformja, illetve a történelmi és kulturális identitását tekintve erősen megingott közösségi integráció irányának helyrebillentése. Hisszük, hogy ma Európának minden eddiginél nagyobb szüksége van a keresztény kultúra és kulturális önazonosság – mint Európa modern szerveződési létformája legfőbb alapja – megerősítésére, az Európát évszázadok alatt kiformáló keresztény eszmeiség megvédésére.

Egy erős Európát szeretnénk, amelyben például a nemzeti állam- és kormányfők fórumának, az Európai Tanácsnak az általános politikai állásfoglalásait nem írhatják felül alsóbb szintű tanácsi határozatok, és elvárható módon bevonják az Európai Parlamentet az ilyen döntésekről szóló intézményközi konzultá­ciókba, továbbá fontosnak tartjuk egy jó irányba tett lépés – az európai polgári kezdeményezés intézménye – újragondolását és megerősítését. Mindezt azért is, mert hiszünk a népfelség elvé­ben, amelynek alapján minden jog forrása és letéteményese a nép egésze, amely közvetlenül vagy képviselői útján gyakorolja az államhatalommal kapcsolatos jogokat – ez ma már minden modern európai alkotmány legfőbb alapeleme. Fontosnak tartjuk a nemzeti szuverenitás eszméjének érvényre juttatását, amely a mi felfogásunkban az Európai Uniót alkotó nemzetállamok állami függetlenségét, külső oldalról az államok szuverén egyenlőségének elve alapján, nemzetközi értelemben vett jog- és cselekvőképességüket jelenti.

Az EuCET az erkölcsi talapzat megerősítése révén szeretné visszairányítani az Európai Uniót az alapítók és a közösséget az elmúlt évtizedekben formáló nagy formátumú politikusok eredeti elképzeléseihez. Hisszük, hogy a Helmut Kohl megálmodta unióban az Európai Bizottságnak és más uniós intézményeknek nemcsak a szerződések uniós jogalkotási aktusokra vonatkozó konkrét előírásait, hanem az egyes döntések előkészítése során a szerződések szellemiségét is végig szem előtt kell tartaniuk. Ez pedig feltételezi a következő generációk jövője iránt érzett felelősséget is, a káros föderalista, sőt szuperföderalista törekvések megakadályozását és a civil önvédelem képviseletét, az egyéni és közösségi polgári akarat összefogását, Európa nemzeteinek védelmét. Mindezeket a célokat és erőfeszítéseket támogatja és szolgálja a működésével és tagsága áldozatos közreműködésével az Európai Uniós Civil Együttműködési Tanács.

A résztvevők lelkesedése és tenni akarása 2020-ban Varsó rendezésében kívánta megtartani az EuCET 2. kongresszusát, ami a Covid-járvány miatt ellehetetlenült. A videókonferencián részt vevők útmutatást adtak a 2021 tavaszán megrendezendő 2. konferenciánkra. Nemzetközileg is elismert jelentős személyiségek szervezetük képviseletében előadásaikban rámutattak az EuCET szükségességére és azonnali, valamint későbbi feladataira. Új társakra leltünk az UGC olasz szakszervezetben, amely kiáll a nemzetek szuverenitása és a keresztény civilizáció megőrzése mellett. Velünk együtt vallják a munkaadók és munkavállalók harmonikus együttműködésének szükségszerűségét, az eredményekkel arányos bérek növelését, új munkahelyek teremtésének fontosságát. A kétmilliós tagsággal rendelkező szervezet több nyugati ország őket követő szakszervezetének együttműködő bekapcsolását jelentheti közösségünkbe. Nincs új a nap alatt, mert a Magyarországi Munkástanácsok Országos Szövetsége évek óta partnerünk, miközben a szellemi honvédelem terén is kiemelkedő jelentőségű munkát végez.

A videókonferencia résztvevői hitet tettek az EU intézményi rendszerének megújítása mellett. A francia, svéd, német, olasz és magyar előadók egybehangzóan, lényegre törően megállapították, hogy az államoknak van unió­juk és nem az uniónak vannak államai. Az államok szuverenitásának nem a különböző pártok az alapjai, mert a népfelség hordozói a nemzetek polgárai.

Az ultraliberális befolyásolás alatt álló EP és EB irányultsága egyirányú, munkájuk megérkezést jelent a föderációhoz. Ez a veszélyes utópia sajnos egyre erősebb jelenség, amely pénzügyi lehetőségeivel és média erejével rossz útra terelte az uniós intézményrendszert. A nemzetek állampolgárai sorra vesztik el hitüket az európai integráció közjót szolgáló működésében. Repedeznek az unió alapjai. A polgárok biztonságát és bizalmát elvette a Willkommenskultur térhódítása. Merényletek sora igazolja, hogy ellenőrizetlen menekültek sokaságával és a köztük rejtőzködő, gazdasági bevándorlóknak álcázott iszlám honfoglalókkal állunk szemben.

Az unió intézményrendszerében elburjánzott az ultraliberális ideológiához kötött hatalmaskodás, amelynek látható jele a föderá­ciós rendszer felülről építkezése. Egyre több az ellentmondó nemzetekre irányuló fegyelmezés és büntetési szankció. Figyelmeztető példa volt a Brexit, amikor is az unió hajója zátonyra futott, és léket kapott. Nagy-Britannia mentő­csónakba szállt, mert azt biztonságosabbnak érezte. Ha az EP és EB azt hiszi, hogy saját hatalmának döntési jogosítványait önállóan megállapíthatja, akkor az unió demokráciadeficitjéről kell beszélnünk.

A mag-Európát jelentő országok tévesen gondolkodnak, amikor a gyarmatosítás után a kelet-közép-európai nemzetek piacának kiszivattyúzásával úgy vélik, hogy őket homokzsákként kiszórhatják léghajójukból. Ez csak rövid időre hozhat kétséges gazdasági emelkedést és társadalmi megnyugvást, mert a „gáz” elfogy, és hamarosan a földön találhatják magukat.

Az unió egészségügyi válságának megoldása azonnali intézkedéseket követel. Ebben az időben a jogállamisággal kapcsolatos hamis vádak felvetése csak azoknak az érdeke, akik mit sem törődnek a Covid-fertőzés növekedésével és a lakosság halálozásával.

Az unió újjáépítése lépésről lépésre valósítható meg. A közösségi politika felhatalmazás nélkül nem terjeszkedhet túl a nemzetállamok által legitim választásokon realizált polgári akaraton. Erősíteni kell az államok parlamentjeinek ellenőrzési jogát a nemzetek feletti intézmények irányában. A kormányközi egyenlőség új döntési modellt jelenthet, amely jogszerű módon az EP-nek elfogadható konszenzusos megoldásokat kínál, jelentősen csökkentve az áldemokrácia térnyerését.

A hierarchizált Európa modelljét elvetjük, Európa lakosságának szabadsága az egyenrangú államok tézisén alapul.

„Élni és élni hagyni.”

Szerző: Csizmadia László az EuCET társalapítója
Forrás: https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20201111-a-nemzetek-nem-homokzsakok

Soros próbapert követel

Soros próbapert követel

HA MÁR A SPEKULÁNS HÁLÓZATA IRÁNYÍTJA AZ EURÓPAI UNIÓT, AKKOR TÉNYLEG NAGY BAJ VAN

Állításom végtelenül egyszerű: amennyiben Soros György, a közismert irgalmas szamaritánius és hálózata már átvette vagy nemsokára átveszi az Európai Unió vezető szervei felett az irányítást, akkor valóban kérdésessé válik, hogy van-e helyünk az európai nemzetközi szervezetben.

A Soros-hálózat ugyanis egyértelműen, világosan és közvetlenül az Orbán-kormány és rajta keresztül Magyarország megleckéztetésére tör, amelynek végeredményeként egy „visszautasíthatatlan ajánlattal” fog élni hazánknak: vagy úgy cselekszünk, ahogyan az ő globalista körei elvárják, vagy pedig ellehetetlenítenek bennünket. Egyfelől megpróbálják megvonni a pénzügyi támogatásokat Magyarországtól, másfelől jogi-bírósági eszközökkel meg akarnak fosztani egyenlő jogainktól az unión belül.

Ez pedig nem jelentene mást, mint nemzeti szuverenitásunk elvesztését. Vagyis mindennek az elvesztését. De a nagy kérdés: ott tartunk-e már, hogy Soros György és hálózata irányítja az uniót?

Úgy látom, ennek a küszöbéhez érkeztünk Soros György legutóbbi nyilatkozatával. Ennek előzménye, hogy az Európai Bíróság helyt­adott az Európai Bizottság keresetének, s jogsértőnek, az európai értékekkel szembemenőnek minősítette a 2017-es felsőoktatási törvényt, mely megsemmisítette a Soros nevéhez köthető Közép-európai Egyetem (CEU) indokolatlan, kivételes státusát Magyarországon.

Soros a döntés feletti örömében átlépett egy határt, és kifejtette: „Az Európai Bíróság döntése, miszerint Magyarország megsérti az európai jogot, az Európai Unió alapértékeinek győzelme.” És levonja a következtetést: „Felszólítom az EU-t, hogy indítson próbapert Magyarországgal szemben!” S miután tudjuk, Sorosnak mik a céljai, ez a jogi szankciók mellett egyértelműen azt jelentené, hogy jogállamisági feltételekre hivatkozva először vonnának meg uniós pénzügyi támogatást egy tagországtól. Ez nyilvánvalóan egy ország megszégyenítése és megalázása lenne. Ebbe semmilyen körülmények között nem mehetünk bele.

De a kérdésemre adott válasz: Soros végtelenül arrogáns, gátlástalan és pökhendi megfogalmazása nem véletlen. Ugyanis ez a megszólalás, hogy ő felszólítja az egész uniót szőröstül-bőröstül, vagyis egyszerűen ráparancsol az unió vezetőire, hogy támadják le jogi eszközökkel Magyarországot, nem lehet megalapozatlan – nem is az. Soros pontosan tudja, hogy mit mondhat és mit nem: ha nem lenne abban a helyzetben, hogy ilyen arrogáns módon utasítsa a brüsszeli bürokratákat, akkor nem is tenné meg, mert nevetségessé válna. De azzá vált? Megszólalt bárki is a brüsszeli bábuk közül, hogy kikérik maguknak ezt a hangot? Hogy hogy képzeli ezt a parancsolgató stílust, hogy ki ő, aki ezt így megengedi magának? Ugye nem? Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, David Sassoli, az Európai Parlament elnöke – bocsánat – kussol. És a nemzetközi média is kussol. És mindenki kussol Brüsszelben és az európai fővárosokban. És a függetlenobjektív média is kussol.

És csend van, nyomorult csend az európai fősodratban.

Mire utal ez?

Arra, hogy Soros vérlázító kijelentése egy hosszú folyamat végeredménye. Ez a folyamat arról szólt az elmúlt években-évtizedekben, hogy a Soros-hálózat fokról fokra, lépésről lépésre, intézményről intézményre körbefonta az uniót, behatolt azokba informális módon, a személyes kapcsolatokon keresztül, s átvette vagy átveszi azok irányítását.

Csak utalásszerűen: a DC Leaks nevű hírportálnak köszönhetően 2017-ben nyilvánosságra került a Soroshoz köthető European Policy Institute egy belső jelentése arról, hogy az akkor 751 EP-képviselőből 226 nevezhető Soros emberének, akik megbízhatóan végrehajtják azt, ami a nyílt társadalom víziójának elfogadásából következik. Bár azóta, 2019-ben választások voltak, ám a helyzet inkább még rosszabbodhatott, hiszen jól láthatjuk, hogy ma már a valaha kereszténydemokrata-konzervatív néppárt soraiban is megjelentek a fősodrathoz kötődő nézetek, sőt vélhetően már többségbe is kerültek, amire világosan utal, hogy a néppárti frakció egyre gyakrabban szavaz együtt a baloldali-balliberális frakciókkal, a zöldekkel, liberálisokkal, szociáldemokratákkal. Következésképpen a Soros-hálózat emberei masszívan jelen vannak az Európai Parlamentben, melynek következményeképpen a parlament ma már nem egy vitatkozó testület, hanem a globalista-liberális fősodor szószólója, az ennek nemet mondó képviselők és frakciók pedig kisebbségbe szorultak.

A Soros-hálózat emberei ott vannak a Soros által 2007-ben alapított, Páneurópában (vagyis az Európai Egyesült Államokban) hívő Külkapcsolatok Európai Tanácsában, mely agytrösztben jelen vannak az unió volt és mai funkcio­náriusai, befolyásos politikusok, nemzetközi szervezetek volt vagy mai vezetői, médiumok vezetői és így tovább. Ez a „hivatalos” unió mellett egy párhuzamosan működő testület, mely egyfajta mélyunióként működik. Különösen aggasztó, hogy ebben a testületben a lista szerint Magyarországot többek között maga Soros György és fia, Alexander képviseli. De a magyar tagok között ott találjuk a nagy hírű Bajnai Gordont is, aki szintén a Soros-hálózat szerves és integráns tagja.

A Soros-hálózat emberei megjelentek a különféle európai bírósági és ügyészségi szervezetekben, így többek között az emberi jogok Strasbourgban székelő bíróságában, a megalakult Európai Ügyészség élére pedig az a Laura Codruța Kövesi került, aki köztudottan Soros György emberének számít. De – és ez a szép – az Európai Bíróság főtanácsnokai között is ott vannak a Soros-hálózat tagjai, így nem csodálkozhatunk azon, ha a Magyarországgal kapcsolatos ítéletek sorra-rendre az Orbán-kormánnyal mennek szembe. A Soros-hálózat agytrösztjei, alapítványai, lobbicsoportjai, álcivil NGO-i állandó nyomást alatt tartják a bizottságot, ismét csak informálisan, az intézményeken belül. Korábbi információk szerint a Soros Györgyhöz köthető, hivatalosan is bejelentett lobbisták évi ötvenkét alkalommal találkoznak a bizottság tagjaival, ami nem kevesebb, mint heti egy találkozó. Ez minőségében tulajdonképpen munkakapcsolat, másként mondva, nem formális, nem látható és nem ellenőrizhető informális kapcsolatrendszer. Más szóval: hálózat.

Érdemes emlékeztetni ebben a körben Gerald Knausra, akinek „munkásságát” lapunk több részben mutatta be. Knaus, aki Soros egyik legfontosabb embere, a European Stability Initiative (Európai Stabilitási Kezdeményezés) vezetője, gyakran találkozik bizottsági biztosokkal. Csodálatos kép, amelyen Josep Borrell külügyi biztos vállát fogja át egy 2019-es találkozójukon: láthatóan szívélyes viszonyt ápol a két úriember.

De figyelemre méltó például a berlini, szintén a Soros-hálózat részeként működő Liberties nevű szerveződés, amelyik most éppen a bizottság elnökére helyezett nyomást. Követelik, hogy tegyen azonnali és határozott lépéseket Orbán Viktorral és Magyarországgal szemben. A Liberties kifogásolta, hogy Orbán Věra Jourová menesztésére szólította fel Von der Leyent. Ellenlépésként azt követelik Von der Leyen asszonytól, hogy Magyarországgal szemben azonnali hatállyal indítson olyan jogállamisági mechanizmust, amely az EP forgatókönyvét követné, valamint állítsák le az uniós pénzek kifizetését, és ami még ennél is szebb: azt is követelik, hogy rakják ki a Fideszt az Európai Néppártból. (Donáth Anna momentumos EP-képviselő Jourovával való szoros kapcsolatáról ehelyütt nem kell külön is szólnom.)

De, és még egyszer visszatérve az elejére: ha valóban megtörténik vagy már megtörtént a Soros-hálózat hatalomátvétele, és ha ez már nem az Európai Unió, hanem Soros György és a globális hálózat uniója, akkor tényleg érdemes lenne keresni magunknak valami jobb helyet a világon.

Semmi sem örök és semmi sem változtathatatlan. Ne féljünk!

A szerző politológus, az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója