Időszerű a terrorizmus elleni védekezés újragondolása az Európai Unióban

Terrorcselekménynek látszó késelés Németországban.
Október 18-án 12 órakor szörnyű incidens történt Oggersheim Ludwigshafen kerületében, amely két nappal később megrázta az embereket a vegyipari városban. Két embert megölt, egyet súlyosan megsebesített egy késes támadó, a helyi rendőrség tájékoztatása szerint a 25 éves feltételezett elkövetőt elfogták. Az ügyészség indítványa alapján a bíró kettős emberölés és veszélyes testi sértéssel kombinált emberölési kísérlet miatt bocsátott ki előzetes letartóztatási parancsot. Mivel a 25 éves férfi továbbra is orvosi ellátásra szorul, kórházban van. A rendőrség őrzi. A testület nem hajlandó sajtóhírek szerint kiadni, hogy a migráns mióta van az országban, volt-e korábban büntetve és hogy miért nem kezeli az angolszász terminológiához hasonlóan terrorcselekménynek a történteket a hatóság.

Lassan 21 éve , 2001. december 14-én a német Bundestag elfogadta a terrorizmusellenes törvényt (TBG). A 2001. szeptember 11-i New York-i és washingtoni terrortámadásokra reagálva az úgynevezett Biztonsági csomag II. célja a meglévő biztonsági törvények hozzáigazítása a nemzetközi terrorizmus jelentette fenyegetésekhez.

A kiterjedt intézkedéscsomag számos módosítást irányoz elő a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatalról, a Katonai Felderítő Szolgálatról, a Szövetségi Hírszerző Szolgálatról, a Szövetségi Határrendőrségről és a Szövetségi Bűnügyi Rendőrségről szóló törvényben. Lényegében szabályozza a biztonsági hatóságok kibővített jogkörét és az adatcsere javítását, a terrorista bűnözők belépésének megakadályozását, a személyazonosság-biztonsági intézkedéseket a vízumfolyamatban, a határellenőrzés javítását, a biztonsági szempontból érzékeny tevékenységek fokozott ellenőrzését, az útlevelek és személyi igazolványok biometrikus jellemzőit. , a szélsőséges külföldiek egyesületeinek korlátozása, a Dragnets, a polgári repülőgépeken csak rendőrök általi lőfegyverhasználat és az energiaellátás biztosítása.

Az EU terrorizmus elleni harca: egy csoport és két személy felkerült az EU szankciós listájára

A Tanács úgy határozott, hogy egy csoporttal és két személlyel, nevezetesen az ISIL/Dáis és az Al-Kaida, valamint a hozzájuk kapcsolódó személyekkel bővíti a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozók listáját. Az intézkedések a szíriai székhelyű l-Kaidához kötődő Hurras al-Dint, annak vezetőjét, Faruk al- Szurit és vallási vezetőjét, Sami al-Aridit célozzák.

A Hurras al-Din az Al-Kaida nevében és égisze alatt működik, és részt vett külső terrorista műveletek megtervezésében. Céljai elérése érdekében a csoport hadműveleti táborokat hozott létre Szíriában, amelyek terrorista kiképzést biztosítanak tagjaik számára. A csoport létrejötte óta több európai külföldi terrorista harcos is csatlakozott.

A szankcionált csoport és a hozzá tartozó személyek a propagandatevékenység révén kulcsszerepet játszottak az Al-Kaida erőszakos dzsihadista ideológiájának előmozdításában és az Al-Kaida támogatását célzó terrorcselekményekre való felbujtásban is. A Hurras al-Din és két vezetője ezért komoly és folyamatos fenyegetést jelent az EU-ra, valamint a regionális és nemzetközi stabilitásra.

Ezekkel az új intézkedésekkel immár összesen tíz személyre vonatkozik beutazási tilalom és a vagyon befagyasztása, három csoportra pedig kizárólag a vagyon befagyasztása. Ezen túlmenően az uniós személyeknek és szervezeteknek tilos lesz pénzeszközöket vagy gazdasági erőforrásokat a listán szereplő személyek és csoportok rendelkezésére bocsátani.

A mai döntés megerősíti az EU megingathatatlan elhatározását az Al-Kaida, az ISIL/Dáis és valamennyi regionális leányvállalata által jelentett tartós terrorfenyegetés leküzdésére. Az EU továbbra is elkötelezett amellett, hogy határozott fellépést tegyen azokkal szemben, akik továbbra is fenyegetik a nemzetközi békét és biztonságot terrortámadások tervezésével, finanszírozásával és elkövetésével, valamint halálos terrorista propagandájuk világszerte való terjesztésével.

2016 szeptemberétől az EU önállóan alkalmazhat szankciókat az ISIL/Dáis és az Al-Kaida, valamint az őket összekötő vagy támogató személyek és szervezetek ellen. Addig szankciókat csak az ENSZ, illetve az EU-tagországok külön-külön eljáró személyekkel és szervezetekkel szemben lehetett alkalmazni.

Mindeközben Bidenék lazítanak: az Egyesült Államok 5 csoportot törölt a terrorizmus „feketelistájáról”

Az Egyesült Államok öt vélhetően megszűnt szélsőséges csoportot törölt a külföldi terrorszervezetek listájáról az ABC korábbi beszámolója szerint. A Szövetségi Nyilvántartásban pénteken közzétett dokumentumokban a külügyminisztérium közölte, hogy eltávolította a csoportokat a kötelező ötéves felülvizsgálatot követően. A szövetségi bevándorlási és állampolgársági törvény, vagyis az INA alapján létrehozott listán az Al-Kaida is felülvizsgálat alá került.

„Az öt FTO-kijelölés felülvizsgálata során megállapítottuk, hogy az INA meghatározása szerint az öt szervezet már nem vesz részt terrorizmusban vagy terrorista tevékenységekben.”– áll a külügyminisztérium közleményében. „Ezért az INA előírásainak megfelelően ezeket az FTO-jelöléseket visszavonják.”

Az eltávolított csoportok közül több a régmúlt során igen nagy fenyegetést jelentett, és több száz, ha nem több ezer embert ölt meg Ázsiában, Európában és a Közel-Keleten. A döntés politikailag kényes a Biden-kormányzat és azon országok számára, ahol az érintett szervezetek működtek, és erős kritikát vonhat maga után az áldozatok és családjaik részéről.

Az érintett szervezetek a következők: az ETA baszk szeparatista csoport, az Aum Shinrikyojapán kultusz, a Kahane Kach radikális zsidó csoport és két iszlám csoport, amelyek Izraelben, a palesztin területeken és Egyiptomban tevékenykedtek.

„Ezek a lépések az Egyesült Államok azon elhatározását kívánják tükrözni, hogy megfeleljenek az FTO-kijelölések felülvizsgálatára és visszavonására vonatkozó jogi követelményeknek, ha a tények ilyen lépésre kényszerítik.” – közölte a külügyminisztérium. „Ezek a visszavonások nem arra törekszenek, hogy figyelmen kívül hagyják vagy felmensékaz egyes csoportok terrorcselekményeit, amelyekben korábban részt vettek, vagy azt a kárt, amelyet a szervezetek okoztak áldozataiknak, hanem inkább elismerik Egyiptom, Izrael, Japán és Spanyolország sikerét a terrorfenyegetettség visszaszorításában.”

A csoportok listáról való törlése azonnali hatállyal egy sor szankció visszavonását vonja maga után, amelyek a kijelöléssel jártak. Ezek közé tartozik a vagyon befagyasztása és az utazási tilalmak, valamint annak tilalma, hogy az amerikaiak bármilyen anyagi támogatást nyújtsanak a csoportoknak vagy azok tagjainak. A múltban az anyagi támogatást tágan határozták meg úgy, hogy magában foglalja a pénzt vagy a természetbeni juttatást, egyes esetekben az orvosi ellátást is.

Egy kivételével az érintett öt csoportot először 1997-ben tekintették külföldi terrorszervezetnek.
A listáról eltávolított csoportok részletesen a következők:

  1. Aum Shinrikyo (AUM), a japán „Legfelsőbb Igazság” kultusz, amely 1995-ben a tokiói metró ellen végrehajtott halálos szaringáz-támadást követett el, amelyben 13 ember meghalt, és több száz ember megbetegedett. A csoportot nagyrészt megszűntnek tekintik, mióta 2018-ban kivégezték vezetőit, köztük Shoko Asaharát.
  2. Basque Fatherland and Liberty vagy ETA, amely több mint 800 ember halálát okozó és több ezret megsebesítő szeparatista hadjáratot folytatott Észak-Spanyolországban és másutt, egészen addig, amíg 2010-ben tűzszünetet hirdettek, majd a letartóztatásokat követően feloszlottak.
  3. Kahane Chai vagy Kach. A radikális ortodox zsidó csoportot Meir Kahaneultranacionalista izraeli rabbi alapította 1971-ben, majd vezette az 1990-es merényletéig. A csoport tagjai arabokat, palesztinokat és izraeli kormánytisztviselőket gyilkoltak, támadtak vagy más módon fenyegettek, zaklattak. A szervezet 2005 óta szunnyad.
  4. A Mujahidin Shura Council in the Environs of Jerusalem, több dzsihadistaszervezetből álló ernyőcsoport gázai székhellyel, amely 2012-es alapítása óta számos Izrael elleni rakéta- és egyéb támadásért vállalta a felelősséget.
  5. A Gama’a al-Islamiyya egy egyiptomi szunnita iszlamista mozgalom, amely az 1990-es években Egyiptom kormányának megdöntéséért küzdött. Több száz halálos támadást hajtott végre a rendőrség és a biztonsági erők, valamint a turisták ellen.

Összességében kijelenthető, hogy az EU-ban a terrorfenyegetettség jelen van, csupán a formái változtak és a hatóság szóhasználata vagy éppen terrorszervezetek felmentése okozhat zavart a probléma megítélésében és dekódolásában. Annelies Pauwels, a téma szakértője arra mutat rá egyik tanulmányában, hogy egyes terroristák fegyverrel, késsel, bombával és gyújtogatással elkövetett gyilkosságainak megelőzését kell a jövőben nyomatékosan megelőzni.

Szerinte a magányos elkövetők általi terrorizmus egy feltörekvő jelenség, amely kihívást jelent a nyugati bűnüldöző szervek számára. Az elmúlt húsz évben Nyugat-Európában a magányos elkövetők leggyakrabban lőfegyvereket, késeket, robbanó- és gyújtószerkezeteket használtak.

https://alaptorvenyblog.hu/idoszeru_a_terrorizmus_elleni_vedekezes_ujragondolasa_az_europai_unioban.html

 

Mit képzel az Egyesült Államok nagykövete, David Pressman? Ebből elég volt!

David Pressman, az USA újonnan kinevezett nagykövete, akinek már a személye is provokációnak tekinthető Joe Biden részéről, burkoltan megfenyegette Magyarországot, mert hazánk – Törökország mellett – még nem ratifikálta Svédország és Finnország NATO-csatlakozását. Azt mondta, reméli, ez ügyben nem lesz szükség nyomásgyakorlásra.

Ha ilyen barátunk van, akkor már nincs is szükség ellenségre – mondhatnánk némi malíciával. De hát úgy van az, hogy egy Nagy Testvérből meglehetősen nehézkesen lesz igaz jó barát.

Ezt már megtapasztalhattuk Mark André Goodfriend esetében is, aki 2013 és 2014 között volt ideiglenes ügyvivője az amerikai nagykövetségnek: a „Jóbarátra” – hiszen ezt jelenti a neve – nem igazán volt találó a nomen est omen (a név minősít) latin kifejezés. Inkább az ellenkezője.

Jól megrágtuk már, jól megtapasztaltuk már, hogy mi a valós helyzet: ha az Egyesült Államokban demokrata elnök van hatalmon, akkor, aki ide jön hozzánk, „természetesen” azonnal beleszól – vagy legalábbis bele próbál szólni – a belügyeinkbe és kritizálja a kormányzatot, ha az éppen nemzeti és konzervatív.

Nincs is ezen mit csodálkoznunk tehát, különösen azok után, hogy maga Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterünk – egyben igazi kurucos magyar ember – egy nyilatkozatában elmesélte, hogy olyan demokrata nagykövet is érkezett már Magyarországra, méghozzá a tízes években, aki nemes egyszerűséggel bement a magyar Külügyminisztériumba, s egy papírt adott át, amelyen az szerepelt, hogy a magyar kormánynak és a parlamentnek miben és hol kell megváltoztatnia az alaptörvényünk szövegét…

Kell még valamit mondani ehhez képest?

Igen, méghozzá azt, hogy nagyon biztató módon megmozdult a nemzeti oldal a pressmani fenyegetés hatására: voltak, akik nyílt levélben utasították vissza a „Nyomdász”, vagy más fordításban „Újságíró”, de leginkább Nyomásgyakorló Nagykövet Úr fenyegető szavait, volt, aki petíciót indított el a nagykövet megnyilvánulásával szemben, s születtek közéleti emberektől, elemzőktől olyan írások, amelyek mélyen elítélik a nagykövet elfogadhatatlan megnyilvánulását (csak hogy neveket is említsek: Felföldi Zoltán, Kiszely Zoltán, Sándor Kinga).

És ez így rendben is van.

Van az a régi mondás: amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten.

David Pressman úr jobban teszi, ha gyorsan megtanulja azt, hogy ő ezúttal nem egy szolgalelkű, a nagyságtól megijedő vagy megijedni akaró országba tévedt. Lehet, hogy eddigi pályafutása alapján ehhez szokott hozzá, ezért rossz hírem van számára: ezúttal „országára” akadt.

Itt mi, magyarok, az összes ellenálló és forradalmi hagyományunkkal együtt, s időnként forró vérünkkel megtanítjuk majd neki, hogy milyen magatartást várunk el egy nagykövettől. Legyen az bár amerikai, orosz, kínai vagy Tabor-szigeteki. Mert mi komolyan gondoljuk a népek, országok közötti egyenjogúságot, más szóval élve a demokráciát.

Mi komolyan gondoljuk.

Mint ahogy az amerikaiak is komolyan gondolták akkor, amikor kivívták a függetlenségüket a rajtuk uralkodni akaró britekkel szemben.

De az már, úgy látszik, nagyon régen volt…

Viszont a magyar közvélemény figyelmébe ajánlom, hogy ez a 45 éves politikus komoly, tapasztalt, rafinált, ügyes diplomata. Igazi kihívás!

Kemény dió lesz megtörni, mert a mosolya mögött nagyon nagy elszántság van, ezt látni rajta. Az elszántság lényege: leverem Magyarország ellenállását, beállítom őket a sorba.

Hányszor kell még idéznem mostanában, már nem csak az uniós „barátaink” kapcsán annak a fegyencnek a megtalált naplóját, aki azt írta: csak a barátoktól ments meg Uram engem, az ellenségeimmel elbánok magam is.

Nekünk, magyaroknak viszont fülünkbe csengenek Krisztus szavai és II. János Pál pápa szavai: Ne féljetek!…

https://magyarnemzet.hu/fricz-tamas-blogja-all/2022/10/mit-kepzel-az-egyesult-allamok-nagykovete-david-pressman-ebbol-eleg-volt

 

Élelmünk az életünkért

Közismert, hogy Dr. Csizmadia László eltökélt támogatója az egészséges közétkeztetésnek. Ezt tömören összefoglalja „a CÖF szakácskönyvében”, az Ízig Varázs szép kötetében is; másrészt a helyi közösségek támogatásának keretében különösen a családi, óvodai és iskolai étkeztetést végzőknek igyekszik szakmailag, anyagilag és szervezésben segíteni. Állítja, hogy „a bölcsődéktől a felnőttkorig étkezési szokásaink döntik el, hogy egészségünket a helyes szabályok közvetítésével megalapoztuk-e vagy sem”. S tekintve, hogy a Civil Összefogás Fórum hatásában és szervezésében túlnyúlik jelenkori politikai határainkon – ennek megjelenítése a CET, a Civil Együttműködési Tanácskozás – nagy örömmel találkoztam hasonló gasztronómiai törekvéssel Erdélyben. Ott Csaba testvér szavai nyomán indult el hasonló folyamat. Ő ezt így fejezte ki:

„Becsapnak bennünket? Meg is érdemeljük!! Miért nem állunk neki magunknak olyan élelmet termelni, ami jó, finom és egészséges is, miért kell mások etessenek bennünket!? A mezőgazdasági munkát, mind embert, emberé tevő „földművelést” fedezzük fel újból, s kertjeink, földjeink legyenek a mi „áruházaink”!!”

S talán nem véletlen, hogy Csaba testvér rokona, a Németországból hazatelepült Dr. Böjthe Kálmán azt tűzte ki célul, hogy magyar innovációk felkarolásával gazdagítja a családi asztalok ételválasztékát. Ennek leghatékonyabb módja az élelmiszer-fejlesztések piacra juttatása lehet. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) diákjait felkarolva a fejlesztések mögé állt, szakmai tapasztalatát latba vetve segített levédeni az innovációkat és megmozgatva gyártói kapacitásokat megkezdte az élelmiszeripar termékeinek gyárttatását.

„Déli Harangszó” néven új brand-et alapított, amely az egyetemisták által kifejlesztett technológiával, egészségtudatos modern élelmiszeripari termékek piaci megjelenését támogatja, segíti. Ilyen technológiai fejlesztések segítségével gyártott élelmiszerek lehetőséget teremtenek arra, hogy vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag ételek kerüljenek a fogyasztók asztalára.

Az idei, október 22-23-án Csíkszentsimonban megrendezendő lovasnapok jó alkalmat nyújtanak arra, hogy ez a törekvés megjelenjék a nagyközönség előtt. Itt bemutatják többek között új szabadalmukat, a „Kismama tojást” (ami szintén a „Déli Harangszó” termékcsalád egyik tagja). Különös elnevezés, de pontos, mert a folsavat és omega3 zsírsavat természetes módon, mégis emelt mennyiségben tartalmazó termék elterjedését kívánják népszerűsíteni és hozzáférhetővé tenni akár az élelmiszert forgalmazó nagy áruházakban is. Ezért most Csíkszentsimonban, ösztönzésképpen átadnak az ilyen tojás termeléséhez szükséges tyúkólat.

Az innovációk között kiemelném azt, amit a MATE Élelmiszertudományi Doktori Iskola PhD-hallgatója így foglal össze:

-A SALAdMI (ami nekem így név alapján a saláta és a szalámi egybegyúrásának tűnik – nyilván nem véletlenül) megjelenése a szalámira emlékeztet, ízre és illatra azonban marad az, ami: zöldség. Ez olyannyira így van, hogy kezdetben kétféle ízben lehet majd megvásárolni: a piros jelen tervek szerint olaszos ízvilágú, paradicsomot, valamint kaliforniai paprikát tartalmaz; míg a zöld fűszerezett spenótot, brokkolit és cukorborsót tartalmaz majd. Ugyanakkor a szabadalom lényege a gyártástechnológia, és ennek fényében rengeteg egyéb ízesítés is szóba jöhet. A SALAdMi különlegessége, hogy szemben a jelenlegi trendekkel nem is próbál az igazi húsra hasonlítani, ehelyett inkább a „zöldség jövője” lehet. Magas fehérjetartalommal is rendelkezik majd, ami az Egyetem egy másik szabadalmának, a folsavat, vasat, cinket és omega-3 esszenciális zsírsavat tartalmazó tojásnak köszönhető. A Szaladmi rúdnak magas lesz a rosttartalma is. A fejlesztők célul tűzték ki azt is, hogy a gyártáshoz fel lehessen használni azokat az alakhibás és mérethibás zöldségeket is, amelyek bár minőségükben tökéletesek, a multik polcaira nem kerülhetnek fel.

A találmányok magyarországi sorsának többségére jellemző a zajtalan és robbanásmentes gyufa felfedezésének története, melynek megalkotója, Irinyi János szegényen halt meg.  Azért, hogy az új ötletek a jövő nemzedéket szolgálhassák, szükséges összekötni az egyetemi új megoldásokat, a gyártókat és a kereskedőket. Dr Böjthe Kálmán ezért innovációfejlesztő és -támogató céget alapított. A részvénytársasági forma lehetőséget biztosít a részvételre mindenki számára, aki a hazai fiatal feltalálók piaci potenciálját segíteni, illetve eredményeikből részesedni szeretnének. Ettől a gondolattól vezéreltetve a cég, a „Blue 7” jelentős részesedést ajánlott az érintett egyetem, a MATE részére, hiszen ott képződek a jövő szakemberei, akiknek sikere mindnyájunk érdeke. Az említett október 22-23-i dátummal a részvénytársaság fejlődése új szakaszba lépett, átlépve a jelenlegi politikai határunkat új piacok meghódítását tervezi. További partnereket és egyetemeket vont be az együttműködésbe, ami mára úgy tűnik lefedi a Kárpát-medencét. Tárgyalások folynak a Felvidéken és Románia legjelentősebb agráripari cégével is szerződéses kapcsolatban áll.

És itt érkezünk el egy másik fontos szempont érvényesüléséhez. Mindmáig megoldatlan kérdés a modern kapitalizmus romboló önzésének elsöprő túlsúlya. Kísérletek ugyan vannak a keresztény szemlélet bevitelére az üzleti világba; de valljuk meg: ez tűz és víz. Mindeddig a mozgató személyeken, a vállalkozókon múlott a kapitalizmus vágyott emberi arcának felmutatása. Esetünkben pedig Csaba testvér alakja jelenik meg a törekvések hátterében. A kezdeményezés másik, összetartozó oldala a folyamatos együttműködés a Dévai Szent Ferenc Alapítvánnyal, amelynek támogatása elsődlegessé vált. Nem is lehet fontosabb cél, mint azoknak a szervezeteknek a segítése, akik elesett gyermekeket nevelnek. Tovább gondolva, az egyszerű pénzbeli adományozáson túl ez a vállalkozás szeretné megteremteni a fiatalok jövőjének támogatását úgy, hogy ők már az intézet falai között ismerkedhessenek meg a piac működésével és megtermelhessék az élelmiszer-szükségleteik egy részét. Jövőképet mutatva szeretne ezeknek a fiataloknak támogatást nyújtani.

A részvénytársaság támogatásain keresztül megtanítja őket, hogy összefogással hogyan válhatnak részeseivé a gazdasági életnek, hogyan tudnak megmaradni piaci körülmények között. Míg gyermekkorban az alapítványi házak adták a biztonságot jelentő otthont, az addigi óvó környezetből ifjakként kilépve a világba a cég holdudvarában működő cégháló révén az életkezdéskor felkínált munkalehetőségek jelenthetik nekik a biztonságot.

Október 22-23-án tehát Csíkszentsimonban nem csupán egy termékbemutató lesz, hanem felsorakoznak azon erdélyi cégek, akik részt kívánnak venni ebben a vállalkozási formában.

Érdemes felfigyelnünk erre a kezdeményezésre!

A program meghívója:

Gyurcsány most éppen árnyékkormánnyal szórakoztat bennünket – de már kicsit unalmas

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője azt mondta, amikor először hallott arról, hogy a Gyurcsány Ferenc nevű politikai szélhámos árnyékkormányt akar felállítani a felesége vezetésévél, azt hitte, ez valami rossz vicc.

És igen: ez nagyon rossz vicc.

De még annál is rosszabb: ez az ember szórakozik velünk. A szemünkbe nevet, és azt üzeni: Még ezt is megtehetem veletek. És azt üzeni még: végül is minden egyes sunyi, ótvaros dolgom után elmantrázzátok, hogy én egy elviselhetetlen fickó vagyok, utána viszont nem történik érdemben az égvilágon semmi.

Sőt valójában állandóan elmondjátok nap mint nap, hogy én vagyok az ellenzék igazi, valódi vezetője, ugyebár olyan vagyok, mint fénylő csillag a sötét baloldali éjszakában. És hát akkor mi bajotok azzal, hogy én állítok fel egy árnyékkormányt először Magyarországon? Hát ki lenne alkalmas erre? Netán Hadházy Ákos? Vagy Tordai Bence? Vagy Jakab Péter? Vagy kicsoda? Na ugye, erre csak én, Gyurcsány Ferenc vagyok és lehetek képes, akkor meg gyerünk, csávókáim, itt az árnyékkormány!

Nem folytatom, mert a saját fenti mondataimtól kiráz a hideg.

Pedig amit Gyurcsány csinál, az, ha komolyan vesszük, gyalázatos, elviselhetetlen, botrányos. Megalázza, bepiszkítja a magyar közéletet, a magyar demokráciát. De mivel valamilyen érthetetlen oknál fogva még mindig itt van köztünk a politikai életben, ő csak ezt tudja tenni. Hiszen nem adhat mást, mint ami a lényege.

Gondoljanak bele: a Demokratikus Koalíció a legfrissebb felmérések szerint hogyan is áll? Talán 35 százalékon? Vagy legalább 25 százalékon?

Miközben a Fidesz még mindig 47 százalékkal toronymagasan vezeti a pártok népszerűségi listáját!

Nem, nem: a DK hat százalékon áll, de a Momentum még ott van a nyomában.

Vagyis a DK kispárt és a Momentum is kispárt, a többi baloldali párt pedig törpepárt vagy lényegében már nem is létezik.

Ha pedig egy kispárt alakít árnyékkormányt, az, barátaim az Úrban, a közröhej tárgya.

Amit a DK most csinált, az tehát közröhej! És így is kellene kezelni.

Ez olyan, mintha Kovács Gergely, a Kutyapárt vezetője bejelentené, hogy négy év múlva a pártja kormányalakításra készül. Jót röhögnénk, nem?

Tisztázzuk: politikai és politológiai értelemben is árnyékkormányt az a párt alakíthat, amelyik valóságos és reális alternatívája a kormányzó pártnak. Ez általában kétpártrendszerű országokban létezik, a legfontosabb példa nem más, mint Nagy-Britannia, ahol még mindig a Konzervatív Párt és a Munkáspárt versengése határozza meg – bár most már a liberálisok is „bejelentkeztek” – a brit politikai váltógazdálkodást. A briteknél nagy hagyománya van az árnyékkormánynak, mert mindkét pártnak reális esélye van a választásokon arra, hogy hatalomra jusson. Ezért van értelme, hogy előre bemutassák, kikkel és mire készülnek, hogyan kormányoznának.

Magyarországon ezzel szemben egy domináns pártrendszer van, ahol immáron négy ciklus óta a Fidesz–KDNP fölényesen, kétharmaddal nyeri a választásokat.

Tehát és röviden: egy minimum 47 százalékon álló kormánykoalíció mögött a legerősebb baloldali ellenzéki pártnak, a DK-nak öt-hat százalékos támogatottsága van.

Tehát egyet kérek minden tisztességes és józan jobboldali embertől, sőt mástól is: nevessünk és kacagjunk, mert Gyurcsány tréfáin – ahogyan Kocsis Máté jól közelít ehhez – csak nevetni és kacagni szabad.

Ehhez még annyit teszek hozzá: én Gyurcsány-témában Cato vagyok, és csak azt mondom befejezésül, ceterum censeo: Gyurcsánynak távoznia kell a magyar közéletből. Itt és most!

Nincs már rá szükség ahhoz, hogy a baloldal ne tudjon nyerni választást Magyarországon.

Ennél sokkal jobban állunk.

https://magyarnemzet.hu/fricz-tamas-blogja-all/2022/09/gyurcsany-most-eppen-arnyekkormannyal-szorakoztat-bennunket-de-mar-kicsit-unalmas

 

A külső ellenszél dacára is: egyre eredményesebb és hatékonyabb a korrupcióval szembeni küzdelem Magyarországon

A magyar kormány az 1425/2022. (IX. 5.) Korm. határozatban egy korrupcióellenes, független hatóság létrehozásáról döntött annak érdekében, hogy a feladat- és hatáskörrel rendelkező hatóságok megtegyék a szükséges lépéseket minden csalás, összeférhetetlenség, korrupció és egyéb jogsértés vagy szabálytalanság megelőzésére, felderítésére és kijavítására, amely hátrányosan érintheti az EU-s költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást vagy az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelmét. Ennek kapcsán a határozat külön kiemeli a hazai közbeszerzési eljárások keretében végrehajtott európai uniós pénzügyi támogatások kérdését.

A kormány szeptember 30-áig tesz javaslatot az Országgyűlésnek a korrupcióellenes hatóság felállításáról szóló törvény megalkotására, aminek elfogadása után az új testület még 2022. november 21-e előtt létrejöhet. Emellett a kormány még júliusban vállalta, hogy a független, korrupcióellenes hatóságon túl egy korrupcióellenes munkacsoportot is létrehoz azért, hogy Magyarország végre hozzájuthasson a magyarokat megillető uniós forrásokhoz. Utóbbiban a kormányzati és nem kormányzati szereplők létszám és szavazati jog tekintetében paritásos alapon vesznek részt, és annak működéséhez a korrupcióellenes hatóság nyújt adminisztratív támogatást. A cél tehát a jogellenességek és szabálytalanságok megelőzése, felderítése és kijavítása lesz.

A korrupció elleni összehangolt, hatékony állami fellépés a 2010-es kormányváltás nyomán válhatott a legmagasabb közpolitikai szintek célkitűzésévé. Az erről szóló fontos nyilatkozatot 2011 novemberében írta alá a közigazgatási és igazságügyi miniszter, az Állami Számvevőszék elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész, erkölcsi kötelezettséget vállalva az általuk vezetett állami szervek korrupcióval szembeni ellenállóképességének erősítésére, és a szükséges hatékony eszköztár fejlesztésére. Az összefogáshoz a következő évben csatlakozott az Országos Bírósági Hivatal, majd 2014-ben a Belügyminisztérium, 2016-ban a Közbeszerzési Hatóság és a Magyar Nemzeti Bank, 2019-ben pedig a Gazdasági Versenyhivatal.

A kormány 2012 márciusában elfogadta közigazgatási korrupció-megelőzési programját, amely elsődlegesen a közigazgatási, és részben egyes közszolgálati korrupciós jelenségek visszaszorítását célozta meg, erős hangsúlyt helyezve a megelőzésre és az integritás rendszer erősítésére is.

Pozitív jelek és eredmények most is vannak. A Számvevőszék 2020-ban a korábbiakhozképest nagyobb hatást gyakorolt a magyar közszféra integritására, a korrupció megelőzését biztosító fejlesztésekre például az önkormányzatok korrupció elleni védettségének értékelésével, és a számvevőszéki javaslatok más szervezeteknél is jól segítik a korrupció megelőzését. Az ÁSZ felmérései alapján az utóbbi években tovább erősödött a közszféra védettsége, és a magyar gazdaság – az adócsalásra ösztönző motivációkat gyengítő adópolitika révén is – fenntartható módon kifehéredett az elmúlt évek során.

Az 1328/2020. (VI. 19.) Korm. határozatban elfogadták a 2020–2022 közötti időszakra szóló középtávú Nemzeti Korrupcióellenes Stratégiáról szóló dokumentumot, valamint az ahhoz kapcsolódó középtávú Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia végrehajtásának intézkedési tervét.A negyedik Orbán-kormány egyúttal a stratégia célkitűzéseinek megvalósítását segítőintézkedéseket aszerint fogadta el 2020 nyarán, hogy a korrupcióellenes együttműködésről szóló közös nyilatkozatot aláíró szervek körének bővítése érdekében, csatlakozásra kérte fel a nyilatkozathoz addig még nem csatlakozott állami szerveket. Egyúttal felkérte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalát, az Állami Számvevőszéket, az Országos Bírósági Hivatalt, a Gazdasági Versenyhivatalt, a Közbeszerzési Hatóságot, a Legfőbb Ügyészséget, a Kúriát, a Magyar Nemzeti Bankot, valamint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot, hogy szakpolitikai eszközeikkel támogassák a kormányhatározat céljainak megvalósítását, aktívan közreműködve a stratégiában és a kapcsolódó intézkedési tervben szereplő feladatok végrehajtásában.

Ugyanakkor a szuverenitásának maradéktalan érvényesüléséért küzdő Magyarország – azaz a magyar állam – nehézségekkel is szembesül, így a külső hatalmi erők, a nem épp transzparenshálózatban működő NGO-k befolyásával. A korrupcióellenes küzdelem hazai reformerei már nem egyszer tapasztalhatták, hogy az állami közpolitikát és Magyarországot kívülről próbálják gátolni az eredményességben. Ebben a bonyolult erőviszony-rendszerben – a korrupció állami kapuit bezárni igyekvő kormányzati vezetők és a korrupciós kérdést uniós, illetve nemzetközi szinten támadási felületként használni kívánó baloldali ellenfelek harcában– nyerhet igazán jelentőséget a hatékony korrupciókontrollt megerősíteni célzó új hatóság felállítása. Hazánk már hosszú évek óta sokat tesz egy olyan új állami-társadalmi modellmegteremtéséért, amely biztosítani képes a közjavak korrupciómentes elosztását, s amely hatékonyan üldözi és bünteti magát a korrupciót, mint a törvényi (és erkölcsi) normáktól eltérő cselekményt.

A külső politikai nyomásgyakorlás azonban még tart. Idén áprilisban, az országgyűlési választás után szinte azonnal az Európai Bizottság olyan, a jogállamisági eljárást megindító levelet (hivatalos jegyzéket) küldött a magyar kormány részére, amellyel érezhetően erősíteni kívánta a téma addigi balliberális narratíváját. A Bizottság a levelében „független” kutatóintézetként hivatkozik a Korrupciókutató Központ Budapest (Corruption Research Center Budapest, CRCB) nevű szervezetre, amely politikailag elfogultnak tekinthető, hiszen az intézet munkatársai és szerzői között például Ungár Klára korábbi SZDSZ-es országgyűlési képviselőt és Túry Mártont, az ellenzéki Momentum Mozgalom korábbi kabinetfőnökét is megtaláljuk. A CRBC nemzetközi kutatási programjait a többi között a Nyílt Társadalomért Alapítvány is támogatta. Az uniós eljárás tétje jelentős, hiszen, ha úgymond bebizonyosodik, hogy közvetlenül sérülnek az EU pénzügyi érdekei hazánkban, akkor az Európai Tanáccsal együtt az uniós támogatások egy részének felfüggesztésével vagy zárolásával is büntethetnek minket.

A magyar fél azonban mindezen körülmények ellenére az együttműködés szándékát mutatja folyamatosan a Bizottság irányába. Pár hónappal később, júliusban megszavazta a parlament az új vagyonnyilatkozattételi rendszert az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvényt módosító törvénycsomag egyik meghatározó részeként. A fő cél a parlamenti képviselők és a kormányzati tisztviselők pénzügyi információinak nyilvánosságra hozatala az intézményi elszámoltathatóság általános javításával oly módon, hogy a jövőben a magyar országgyűlési képviselőknek is az Európai Parlament szabályai szerint kell majd nyilatkozniuk a vagyoni helyzetükről. Az új szabályozás alapján be kell számolniuk a képviselői megbízatást megelőző három évben végzett tevékenységeikről, valamint minden olyan tevékenységről, amelyből adóköteles jövedelmük származik. A rendszer bevezetése az Orbán-kormány szándéka szerint a nemzetközi viták elkerülését is szolgálja, ami a mostani válságos időkben Európa és Magyarország számára egyaránt stratégiai érdek.

Az elmúlt hónapok korrupcióellenes, illetve pénzügyi átláthatóságot célzó intézkedései ennek a célnak a minél hatékonyabb elérését szolgálja. Magyarország például továbbra is hajlandó támogatni az észszerű közös kül- és biztonságpolitikai törekvéseket, mindeközben a pénzügyi szuverenitása megőrzésével – és tárgyalási pozíciója megerősítésével – veszi fel a küzdelmet a korrupcióval, és az ennek a küzdelemnek az uniós elismerését gátolni igyekvőkkel szemben.

https://alaptorvenyblog.hu/a_kulso_ellenszel_dacara_is_egyre_eredmenyesebb_es_hatekonyabb_a_korrupcioval_szembeni_kuzdelem_magyarorszagon.html

 

A két jó barát, együtt harcol, s issza borát

Szokták mondani, hogy az idő sok mindent megold. A megoldások eredője az a történés, amely megjelenése után átgondolt, sőt kiérlelt válaszokat vár.

A magyar-lengyel történelmi kapcsolatok, a két nép testvéri barátsága nehéz helyzetekben is példát mutatott. Egymás kezének elengedése mindkét országban mindig is az ellenzék pártpolitikusainak óhaja volt, a jobboldali nemzeti és keresztényideológiát képviselő kormányok megdöntésére irányult.

A lengyel és magyar nép évszázados barátságáról, fenntartásáról kizárólag csak állampolgáraik dönthetnek. Előre vételezhető, hogy ez a döntés pozitív.

Olyan háborús konfliktus, mint az orosz-ukrán összecsapás országaink érdeke és a térképen történő elhelyezkedése kapcsán néhány kérdésben más reakciókat válthat ki. Az orosz agresszió alaphelyzet, nincs vita. Vitán felül állt, hogy a háborúból menekülők ellátása és befogadása szolidáris kötelezettségünk. A magyar és lengyel emberek példamutatóan álltak és állnak ki az Ukrajnából érkezők mellett.

Tény azonban az is, hogy a Kárpátalján élő őshonos testvéreink békéjének megőrzésére a háborúból kimaradás mellett kellett döntenünk. Ezt kormányunk azzal a döntéssel tette nyilvánvalóvá, hogy az ukránok oldalán kiállt, viszont nem szállítunk fegyvereket igazságos harcukhoz. Kárpátalján most a háború elől menekülő ukránok is békés megállóhelyre lelhetnek.

Segélycsomagjaink a szolidaritás jegyében, minden ukrán állampolgárnak megkülönböztetés nélkül folyamatosan szállításra kerülnek.

Magyarország energiafüggősége az orosz gáztól és olajtól, az Unió tagországait figyelembe véve, kiemelkedő. Földrajzi helyzetünknél fogva rövid időn belül máshonnan beszerezni, mint az oroszoktól, nem lehetséges. Amennyiben ezek a szállítások a hosszútávú szerződések ellenére leállnának, gazdaságunk azonnal szó szerint a padlóra kerülne, kárt okozva a Magyarországon működő külföldi kézben lévő vállalatoknak. Így többek között német, amerikai beruházások működése is megszakadna.

Politikai alapon megközelítve a háborús helyzetből adódó gazdasági problémákat, a magyar kormány mindvégig jelezte, hogy az energiaszankciókkal csínján kell bánni. A tények makacsok, Nyugat-Európa számos országának népei ma már rettegnek a tél beköszöntésétől. Az állampolgárok egyre nagyobb tömege az energiát érintő szankciókat vitatja, sőt, a tiltakozó utcai megmozdulások száma is növekszik. Nem túlzás azt mondani, hogy Európa népeinek többsége követeli a fegyverszünetet, és a béke megteremtése mellett áll.

Az USA geopolitikai törekvése erődemonstrációt eredményezett. Az igazi küzdelem a két nagyhatalom között zajlik. Eközben ezért Ukrajna drágán fizet, sajnálatos módon lakosainak ezreivel. Láthatjuk, hogy az oroszok keményfejűek. Szankciókra szankciókkal válaszolnak. Európa lakossága szenved, miközben világosan látja, hogy ezt a háborút egyik fél sem nyerheti meg. Jelenleg Ukrajna sakktábla, vajmi kevés köze van ahhoz, hogy létrejöjjön területén a béke.

Lengyel barátaink az igaztalanul megtámadottaknak fegyvert is szállítanak. Ők is bőrükön érezték, a náci Németország és bolsevik Szovjetunió támadásait. Valószínűleg úgy vélik, hogy erős amerikai segítséggel véglegesen megoldhatják hazájuk függetlenségét. Ezen óhajuk azonban a NATO segítségével is biztosított. A NATO nagyon helyesen tagjainak védelmét biztosítja, nem támadó jellegű intézmény. Kettősséget jelent, hogy a NATO-ban is részt vállaló USA viszont egyre nagyobb mennyiségű és hatékonyságú fegyverrel lehetséges támadáshoz segíti Ukrajnát, amelynek vezetője, sajtónyilatkozatokat figyelve, ha tehetné, Moszkváig sem állna meg.

A folyamatos, Európai országok által is nyújtott fegyveres segítség, kijelenthetjük, hogy nem visz a béke irányába. A NATO szövetségeseknek elrettentő erőt kell felmutatni, Európa védelmét hosszú távon garantálni. A katonai szövetség, ha teszi a dolgát, tagországai védelmét biztosítja.

Feltehető kérdés, hogy amikor az oroszok a Krím-félszigetet elfoglalták, miért nem folytatódott az ukrán-orosz konfliktus? Az akkori béketárgyalások ellenőrzése, majd az aláírt szerződésekben foglaltak megvédése felveti a felelősség kérdését.

Mindkét háborúzó fél és a mellettük kiállók elmulasztották egy háborús nyílt seb gyógyítását. Az egyik fő ok Ukrajna nemzetiségi politikájában kereshető. Az Európai Uniónak kötelessége lett volna erre a problémára nagyobb figyelmet szentelni.

Túlzásnak nem tekinthető, amikor megállapítjuk, hogy Európa békéje másodrangúvá vált az Unió tagországainak egymással történő ideológiai és politikai viaskodása mellett. Így aztán eljutottunk odáig, hogy az európai kontinens szuverenitása is veszélybe került. Látható, hogy az Európai Unió hatékonyságának növelésére szükség van. Az intézményrendszer átalakítása nem várhat sokáig, a 2024-es választások alkalmával arra alkalmas, a tagországok népeinek érdekeit képviselő vezetést kell biztosítani. Mindazok, akik globális hatalomra törnek, elutasítandók. Amerika, Európa és Ázsia összefogásával erőket kell mozgósítani az afrikai kontinens felzárkóztatásáért. Előnyös gazdasági megoldások kerüljenek reflektorfénybe, amelyek a résztvevők mindegyikének hasznosak.

Mától kezdve koncentráljunk mindarra, ami összeköt: az emberek jobb életére, biztonságára, családjaink jövőjére. Nemcsak reméljük, hanem tudjuk, hogy Lengyelország miniszterelnöke hasonlóan gondolkodik, tiszta lélekkel és későbbiekben is töretlen akarattal szólította együttműködésre újból a magyarokat.

A magyar és lengyel nép barátsága azon az útvonalon halad, amit civiljeink együtt köveztek ki, azaz „Semmit rólunk nélkülünk” – így mindazt, ami Földünk javát szolgálja, velünk!

Csizmadia László