Interjú Csizmadia Lászlóval

Csizmadia László: Az egyenlőséget hirdető unióban arányos felelősségvállalás kell

A nemzeti konzultáció sorskérdései

A nemzeti konzultáció a legjobb és legautentikusabb forrás a kormány számára ahhoz, hogy hitelesen képviselje Magyarország és a magyar emberek érdekeit az Európai Unióban – mondta lapunknak Csizmadia László, a Civil Összefogás Fórum–Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF–CÖKA) elnöke.

Csizmadia László: Az egyenlőséget hirdető unióban arányos felelősségvállalás kell

Csizmadia László
Fotó: MH

Közölte: a CÖF–CÖKA évek óta szorgalmazza a nemzeti konzultációt, mert „egy gondoskodó államnak a sorskérdésekről meg kell hallgatnia az embereket, márpedig most sorskérdésekről van szó”. A kérdőívek visszaküldése nyomán az emberek véleményével és akaratával találkozhatnak a kormány szándékai – tette hozzá. Mint fogalmazott, „a koronavírussal kapcsolatos kérdések összetettek, egyszerre jelentenek társadalmi, egészségügyi és gazdasági problémát, és minthogy az emberek átélték már az első hullámot, tapasztalataik segíthetnek a hatékony védekezés végrehajtásában”. Csizmadia kitért a Soros Györggyel kapcsolatos kérdésre is. Úgy véli, a Brüsszelben működő ultraliberális erők örökös adósrabszolgaság bevezetését tervezik az Unió azon tagállamai számára, amelyek a nyugati államokkal ellentétben nem vettek részt egykor a gyarmatosításban, és így nem járultak hozzá a migránskérdés kialakulásához sem. „Az egyenlőséget hirdető EU-ban igazságot kell teremteni az egykor szocializmus alatt élő országok számára, és ehhez arányos felelősségvállalásra, nem pedig a felelősség szétosztására van szükség” – szögezte le a szervezet elnöke.

 

 

 

 

 

Gratuláció

Andrzej Duda Elnök Úr részére

Tisztelt Elnök Úr!

Alulírott Dr. Csizmadia László, mint a magyar szellemi honvédőket és patrióta civileket képviselő Civil Összefogás Fórum elnöke ezúton szívből gratulálok Elnök Úrnak az újraválasztásához.

2011-ben a lengyel Gazeta Polska Klubok vezetése és a CÖF–CÖKA hagyományépítő együttműködést írt alá, amely az 1848-as forradalom és szabadságharc, illetve a lengyel függetlenség közös ünneplését és hőseink közös tiszteletét jelenti. Ennek szellemében Magyarország és a magyar civilek évek óta hangoztatják, hogy az igazi kérdés most az, hogy a közös európai jövőt az egykori „alapítóatyák” szerint elképzelt, egyenrangú nemzetek alkotta szabad szövetségben, vagyis a szabad nemzetek Európájában, vagy egy tisztán föderális típusú rendszerben képzeljük-e el. Ehhez az alapvitához kapcsolódnak a mostani, EU-szintű diskurzusok is, például a visegrádi országok és Brüsszel között.

És szintén ennek a megállapodásnak a mentén kerülhetett sor arra, hogy 2016. március 15-én és október 23-án fogadtuk lengyel barátainkat, együtt emlékeztünk dicső forradalmainkra. Megtisztelő és emlékezetes volt, hogy Elnök Úr beszédet mondott Bem téri civil rendezvényünkön. A magyar szellemi honvédők ugyanezen év november 11-én Krakkóban, a Lengyel Függetlenség Napján 300 fővel rótták le tiszteletüket a lengyel áldozatok és hősök előtt.

 

A Civil Összefogás Fórum és a Gazeta Polska többéves együttműködése újra és újra megerősíti a két nemzet között fennálló szeretetközösséget. Ez a szövetség szilárd és megingathatatlan. Ennek jegyében kívánok Elnök Úrnak újabb sikeres öt esztendőt Lengyelország államfőjeként a magyar nemzeti civilek nevében.

2020. július 14.

Tisztelettel:

Dr. Csizmadia László

Elnök

Civil Összefogás Fórum

 

 

 

 

Liget projekt – Válaszok a Fővárosi Önkormányzattól

Kedves Szellemi Honvédők!

Köszönjük fellépésüket a Liget projekt megmentése érdekében.

A Magyar Hírlap cikk elemzi a végeredményt, de a mellékelt linken mindenki maga is meggyőződhet a Fővárosi Önkormányzat elképesztő hozzáállásáról.

CÖF-CÖKA vezetősége

A Fővárosi Közgyűlés Bizottsága válasza a beérkezett tiltakozásokra:
http://einfoszab.budapest.hu/list/fovarosi-kozgyules-bizottsagainak-nyilvanos-ulesei;id=108387;type=5;parentid=12118;parenttype=2?fbclid=IwAR0wZDgoLsqDZlr-CW8J-D6yn9igaaiD9O_K8v9zbsnL-YJG3Ta1kSRTycQ

 

https://civilosszefogas.hu/karacsony-kontra-bekemenet/

 

 

 

 

Könyvajánló – Bencze Izabella: Időkapszulák

Kedves Barátaink!

Tájékoztatjuk Önöket, hogy már kapható a könyvesboltokban (pl. LIBRI, bookline.hu, ujkonyvek.hu) Bencze Izabella CÖF támogatással megjelent Időkapszulák című könyve, amelynek bemutatóját – a pandémia adta lehetőségek függvényében – szeptemberre tervezzük.

Mellékelten közöljük a könyv fülszövegét, és ajánlását.

„A szerző jogász. A szocializmusban nagyvállalatoknál dolgozott, majd a rendszerváltozáskor különböző minisztériumok középvezetője, és a szovjet csapatkivonás gazdasági háttértárgyalásainak vezető jogásza lett. 1998—2003 között a Kincstári Vagyoni Igazgatóság általános vezérigazgató-helyettese volt. Közéleti ismertségét 2007-ben alapozta meg, amikor felemelte hangját a rablóprivatizáció ellen, és a nemzeti vagyon védelmét tűzte tollhegyre. A Civil Összefogás Fórum egyetlen női alapítója, tizedik éve a Közszolgálati Közalapítvány Országgyűlés által választott kurátora. 2019-ben megkapta a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét „A magyarság felemelkedésének ügyét szolgáló közéleti pályája, a privatizáció visszásságairól, illetve a nemzeti vagyon védelméről szóló tényfeltáró publicisztikái és előadásai, valamint a civil társadalom szervezésében vállalt szerepe elismeréseként.”

Ajánlás helyett

„Az utóbbi időben őszinte meglepetéssel tapasztaltam, hogy még sokan emlékeznek rám az aktív közéleti tevékenységem idejéből (2007-2010), és egyre többen kérik számon, hogy miért nem foglalom össze az elmúlt évtized mondanivalóit egy köteteben. Sokak szerint ezt kötelességem megtenni.  Végül is egyetértek velük, ha úgy közelítem meg a kérdést, hogy van-e felelősségem az általam eddig állítottakért? Azokért az állításokért, amelyek annak idején, a tisztességes civil kurázsi ébredésekor erőteljesen mozgósítottak, s amely gondolatok mellett néha tízezrek álltak ki. A konzervatív értékrend alapján a válasz az, hogy igen. Az írásmű eklektikus lett.  Minden összevegyül benne, mint az életben.  Magán- és közélet, szakma, hitvallás, érzelmek, tények, líra, novellisztikus elemek, publicisztika, tanulmányok, régi és frissebb publicisztikák, önvallomás, és eddig nyilvánosság elé nem került írások. Olyan témákat sorakoztatok fel, mint pl. a szocialista állami tulajdon lebontásának apró részletei a rendszerváltozást követően, vagy a szovjet csapatkivonás és gazdasági háttértárgyalásainak hiteles kulisszatitkai. De ugyanilyen érdekesség rejtőzhet a nemzeti vagyon privatizációra szánt részeinek elherdálási adataiban, az MSZP vagyonel(nem)számolásának, vagy a KISZ vagyon „felszívódásának” történetében, a Sukoró-ügy gyalázatos háttérrészleteiben, a szoclib kormány megbukott magánbiztosítói rendszere ellen folytatott civil háborúban, vagy éppen a II. világháború után hazánkat terhelő jóvátételi, kártérítési kötelezettségek halmazában. De szó esik a legégett atyhai székely templom újjáépítéséről, Zrínyi Miklósról egy filmterv erejéig, és Erkel eredeti Himnuszáról is.   Mégis, amiről a könyv szól, az a XX. század második felének, és a XXI. század első 19 évének dióhéjnyi története sajátos megközelítésben.
Dr. Bencze Izabella”

 

 

 

 

 

 

 

Meghívó webkonferenciára

Időpont: 2020. július 8. 10 óra

A Polgári Magyarországért Alapítvány európai vitát kezdeményezett a jövőről. Megtiszteltetés, hogy három kiváló államférfi és egy bátor francia politikus-filozófus elfogadta a meghívásunkat az első webkonferenciánkra, hogy megosszák velünk véleményüket ezekben a létfontosságú kérdésekben.

Mihaszna politikai korrektség nélkül, tabuk nélkül, teljesen CENZÚRÁZATLANUL.

Balog Zoltán – a PMA elnöke

További naprakész információkért, kérjük, kövesse a
Polgári Magyarországért Alapítvány Facebook-oldalát és a https://europeuncensored.com/hu weboldalt.
Aki teheti, kérjük, adja tovább a hírt.

 

 

 

 

 

 

Védjétek meg a szobraitokat

Riasztó hírek érkeznek a tengerentúlról és Nyugat-Európából. S nem a járványhelyzetre vagy az rendőrök vélt vagy valós rasszizmusa miatt kitört zavargásokra gondolok. Azt ott megszokták. Ezek ott időről időre előfordulnak. Nem is a tüntetések örvén elkövetett intézményesült fosztogatás ami megdöbbent, hiszen a csőcselék erre mindig kapható volt, s alig várja, hogy megtehesse ismét. Amit megrökönyödött szomorúsággal és értetlenséggel szemlélek az neves személyiségek szobrainak ledöntése, meggyalázása. Kolombusz Kristóf szobrai miért bántanak egyeseket? Mi a bűne? Hogy elsőként járt a kontinensen? Netán változtassuk meg egy folyó, egy dél-amerikai ország elnevezését, mert ezek mindegyike Kolombuszról kapta nevét. Nem ő pusztította ki az őslakosokat, hanem sajnos a kanyaró, a himlő és az egyéb behurcolt betegségek. Az odaérkező európaiak pedig belehaltak a sárgalázba s minden bizonnyal behozták Európába a szifiliszt. Erről ki tehet?

És elpusztítják államférfiak, katonák, városok felvirágoztatóinak szobrait, olyanok, kiknek fogalma sincs az adott kor gondolkodásáról és törtélneméről. Azért mert rabszolgái voltak valakinek, már bűnös? Akkor mi lesz Jefferson emlékével? Az Alapító Atyák egyikének, az Egyesült Államok harmadik, elismerten legműveltebb, felvilágosodott elnökének, a Függetlenségi Nyilatkozat megszövegezőjének, bizony rabszolgái voltak, sőt az egyiktől valószínűleg gyermekei is születtek. Mi legyen Washington emlékével? Elindul majd egy kampány, hogy nevezzék át a fővárost, mert az Egyesült Államok legnagyobb elnökének voltak rabszolgái és csak végrendeletében szabadította fel őket? Nincs olyan történelmi szereplő, kinek életében ne lenne megkérdőjelezhető lépés, vitatható cselekedet.  És az őrület nem áll meg az óceán partján, Nagy-Brittaniában Churchill szobra a cél, Franciaországban Colbert a merkantilizmus megalkotójának, a francia gazdaság zsenijének szobra kerül terítékre.

Mint mikor a francia forradalom történetében 1793ban elpusztították s megszentségtelenítették a királysírokat Saint-Denisben, s földig rombolták Cluny apátságát több száz más kastéllyal és templommal, műemlékkel egyetemben. Olyan pusztítást vittek végbe, hogy a konventben helyet foglaló képviselő, Abbé Grégoire új szót alkotott meg: a vandalizmust.

„A mai morális kategóriákba csak nagy erőszakkal lehet beszorítani korábbi történelmi korszakok tetteit”- írja egy liberális portál. Ebben van igazság, de kérdés, miért kell egyáltalán erőszakot tenni a történelmen, s utólag visszatekintve morális leckét adni történelmi szereplőknek. Ha ez így folytatódik, tüntessük el Hunyadi, Dobó, Zrínyi, Savoyai Jenő szobrait? Mert bizony mohamedánokat öltek… A történelem nem arról szól, hogy a jelen szemszögéből kioktatjuk a múlt szereplőit. Ehhez nincs jogunk. Tetteiket az akkori kor rendszerében, szokásaiban és erkölcse szerint lehet megítélni. Ezek az emberek pedig azért kaptak szobrot, mert hősök voltak, s hősök az utókor szemében is.

Tehát nem döntheti el néhány magából kivetkőzött fosztogató, hogy kinek lehet szobra s kinek nem. És nehogy most valaki azt mondja, hogy 1956 és Sztálin szobor. Akkor „egy nép azt mondta: Elég volt”. S lerombolt egy csupán öt éve ott álló provokációt. Ne hasonlítsuk ehhez a rendszerváltáskor nemzeti egyetértéssel, állami felügyelet mellett a szoborparkba küldött kommunista, nemzetidegen szobrok eltávolítását. Mint ahogy nem kívánjuk az elesett orosz katonáknak emléket állító művek eltávolítását sem.

Ez az értelmetlen rombolás egy elmebaj, minden józan gondolkodású embert elborzaszt és felháborít. De ez ellen a csendes többség nem meri felemelni a hangját, mert akkor rasszistának nyilvánítják, megbélyegzik?

Innen kívánjuk amerikai és európai barátainknak, hogy sikerüljön úrrá lenniük ezen a zűrzavaron. Bátorítjuk Őket, ne hagyják, hogy nemzeti emlékhelyeiket, nagyjaik képmásait kicsinyes indulatból lerombolják. Mert ezzel feladják örökségüket, elveiket, és további erőszakos lépésre bátorítják fel ezt az egyébként is erőszakos kisebbséget. Ez pedig csak katasztrófába vezethet.

 

dr.Temesszentandrási György