Köszönet a Keletről érkező vakcinákért

Az igazságtól nem járhatok messze, amikor megállapítom, hogy járványügyi világháború folyik, amelynek előidézője a covidvírus és mutánsai

A kontinensek és országaik védekező pozícióban eddig nem tapasztalt helyzetbe kerültek. Lövegek és bombák helyett a láthatatlan vírus emberek millióit terítette le. Igaz, az ellenség, a pandémia, nem képvisel győzeleméhes birodalmat, politikai meggyőződést, csak válogatás nélkül pusztít, embertársain­kat küldi halálba. A következmények azonban itt nem állnak meg. A halálesetek mellett a nemzetgazdaságok rombolását is elvégzi, úgy másodlagosan. Mondhatjuk, most van elég bajunk, örülnénk, ha legalább más nem lenne.

De van!

A vírus mint ellenség nem válogat, a fellépés ellene világméretű összefogást igényelne, aminek egyik fő lehetősége a tudósaink által kifejlesztett vakcinák csatasorba állítása. A józan emberek ezt nem is vitatják. Az emberiség döntő többsége „behívó” nélkül is kész a döntő ütközetben személyesen is részt venni. Azt is láthatjuk, hogy a védekezés optimálisan kijelölt helye mindenkinek a saját országa, hiszen így élhetünk a hazai pálya előnyeivel.

A vírus ellenszereinek gyártása a világ más-más pontjain nem egyszerre realizálódik. A kérdés, kié a vár, és kié a lekvár? Miért is? Mert jönnek az érdekek, az objektív helyzetek kihasználása a különböző gazdasági és politikai előnyök megszerzéséért. Emberből vagyunk, nincs új a nap alatt.

Amikor megszülettünk, édesanyánk örült, hogy „lyuk van a fenekünkön”. Az emberiség többsége hasonló szellemben köszöntötte a vakcinák előállítását. Nem sok idő telt el, és az örömbe máris üröm vegyült. Az Európai Unió bürokratái átvállalták a 27 tagország vakcinabeszerzését, talán azért, mert a mennyiségi kritériumok előnyt jelenthettek, vagy mert a birodalom meg akarta mutatni, hogy készen áll profi módon a kereskedés szolgálatára. Befuccsoltak. Ezzel szemben a tanulság: „suszter maradjon a kaptafánál”, mert az egyes államok szakemberei (egészségügyisek, jogászok, külkereskedők) a felelősség terhének tudatában észszerű, szakszerű szerződéseket garantálhattak volna a gyártókkal.

Az EU-ban a hibás szerződéskötés felelőseit nem lesz könnyű megtalálni, a bürokrácia felcsapó hullámai eltorlaszolják majd az igazságszolgáltatás útját. Az okozott káoszban vígan úszkálnak a hibák haszonélvezői, a multinacionális cégek profitot hajhászó tulajdonosai és a hatalomra ittas politikusok.

A hiánycikkek forgalmazásánál a közreműködés az egyes vakcinák mellett lobbizóknak zsíros jutalmat hoz. A politikai haszonszerzők, a kormányaikra nyomást gyakorlók keselyűként csapnak le a nekik nem tetsző regnáló államhatalomra.

Az európai polgároknak azonban eszükbe jut, hogy itt nincs valami rendben. Kevés a vakcina, ráadásul későn érkezik. Az eredmény: ezrek megelőzhető halála, a kérdés: ki a felelős? A megfizetett balliberális médiumokból jön a magyarázó szöveg, amely elken és ráken. Kiszemelt tagországok vezetői válnak célponttá. A cél a hátrányból előnyt kovácsolni, hiszen két legyet lehet ütni egy csapásra. Egyrészt hátráltatni a keleti vakcinák elfogadását, érkeztetését, másrészt monopolhelyzetbe hozni a lobbizókat busásan megfizető nyugati gyártókat. Ily módon el lehet hitetni, hogy Európa is jól jár, mert a vakcinákon keletkezett haszon nem Keleten, hanem Nyugaton marad, igaz, a multicégeknél.

Azok, akik nem restek mások baját kihasználni, kerül, amibe kerül, eljöttnek látják az időt, amikor is az ultraliberális brüsszeli erőkkel, a nyugati médiával szövetkezve, egyesülve a Soros támogatta NGO-k­-kal, megbuktathatják a magyar kormányt. Azt a kormányt, amely az oltás beszerzésében és beadásában Európa élén jár. Azt, amely nem hagyta cserben az embereket, és betömte a brüsszeli hanyagság által létrehozott vakcina-bombatölcsért.

Az emberi életekkel üzletelők tévednek, ha abban reménykednek, hogy sötét politikai üzelmeikkel átverhetik a polgárok gondolkodó tömegét. A keleti vakcinák támadása máris visszaütött. A Janus-arcúak, akik Gy. F. képére formálódtak, másképpen a hazugság bajnokai, egyre mélyebb gödörbe kerülnek. A rémhírterjesztés a politikában sem kifizetődő. Akik most gátlástalanul félelmet keltenek embertársaikban, tetteiket 2022-ben drágán fogják megfizetni.

(A szerző a CÖKA kuratóriumának elnöke)

https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20210417-koszonet-a-keletrol-erkezo-vakcinakert

 

 

A haláli jó tréfáknak nincs itt az idejük

A Coviddal fertőzöttek számának drámai növekedése a brit vírusnak köszönhető, pusztító ereje megmagyarázza az elhunytak számának növekedését

Józan ésszel és tudományos magyarázatokkal felfogható tényekkel állunk szemben.

Elfogadhatatlan, amikor az ellenzék politikai haszonszerzésre próbálja felhasználni a nemzet és az elhunytak hozzátartozóinak keserűségét, gyászát.

Az egészségügyben tevékenykedő hazánk lányai és fiai hősiesen harcolnak a brutális vírus megújuló támadásainak kivédéséért.

Éjt nappallá téve küzdenek a halált osztogató vírussal. Csodálat és köszönet érte.

Tudjuk, hogy voltak olyanok, akik a háború idején a lebombázott városok lakásait, üzleteit fosztogatták. A rablásból nyerészkedtek.

Hasonló most a helyzet, amikor politikai megmondóemberek látszólag embertársainkért aggódnak, de igazából a vakcinák ellen harcolnak, primitív, aljas módszerekkel hasonlóvá válnak a kannibálokhoz. Beteges ideológiák rabjaiként képesek voltak idegen hatalmakat szolgálni és saját honfitársaikat kiszolgáltatni, halálba küldeni. Ez a bolsevik-kommunista szemlélet eredményezte, hogy saját táborukból is feláldozták társaikat, önös érdekeik szerint. Jövőjüket úgy próbálják előkészíteni, hogy akadályozva az oltakozást, növekedjék a halálesetek száma.

Tévednek, mert úgy vélik, hogy álnok magatartásukkal kormányt buktathatnak, vagy 2022-ben a félrevezetettek segítségével országgyűlési választást nyerhetnek.

A valós helyzet azonban az, hogy nálunk gazdagabb országok eddig csodálatosnak kikiáltott egészségügyi rendszerei egymás után omlanak össze. Láthatjuk, nem elég a szupertechnika, a puccos kórházi épület, ha nincs mögötte a nemzeti érzelemből fakadó, szívből jövő szolidaritás embertársainkért.

A vírus képében támadót legyőzhetjük együttes összefogással, ha nem fogadjuk el a szabadosságot, de készek vagyunk áldozatokat hozni szabadságunkért.

A magyar emberek nagy többsége vészhelyzetben nem épít az utcákon barikádokat, nem csap össze a rendőrökkel, hanem fogát összeszorítva követi a kormányzat intézkedéseit. Tudjuk, hogy rend a lelke mindennek. Láthatjuk, hogy az operatív törzs minden áldott nap értünk dolgozik. A kormány felelős tagjai nem Brüsszelbe rohangálnak, hanem a világ azon pontjaira összpontosítanak, ahol vakcinát szerezhetnek.

Kérdezhetnénk: ha a többség a közjóért munkálkodó kormánnyal, akkor ki ellenünk?

A válasz: a politikai érdekből halállal cimboráló ellenzék. Ők azok, akik tudatlanságukból kifolyólag észre sem veszik, hogy bűnt követnek el saját társaikkal szemben. Fejtsük meg a képletet. A kormányt dicséri, hogy a vírus legyőzéséhez, ellentétben a nyugat-európai országokkal, kellő mennyiségű vakcina áll rendelkezésre. Jóval előrébb vagyunk a beoltottságban.

Ha azonban az oltási sebességünk az ellenzék aknamunkájaként lelassul, fehéren-feketén minden magyar polgár előtt világossá válik, hogy ez kiknek köszönhető.

Az oltás ellen hangolódott emberek azon veszik észre magukat, hogy már statisztikai alapon is kimutatható lesz köztük az elhalálozás nagyságrendi növekedése.

Ők nem fognak köszönetet mondani a felelőtlenségből magáért kitett ellenzéknek. Egyre több ember szeme fog kinyílni azok közül, akik eddig vakon hittek az ellenzéknek, álszakszervezeteknek és a brüsszeliták szirénhangjainak.
Lehull a lepel. Sorosék pénznyelői hiába dolgoznak a nyugati vakcinák kizárólagossága mellett, mert akik a keleti oltásokkal időt nyernek, életet is nyernek.

A vakcinák beszerzése, a lakosság életének mentése nem politikai kérdés, és nem kell a nyugati gyógyszergyártók profitéhségét kiszolgálni. Akik késleltetik az orosz és kínai vakcinák engedélyeztetését, bűnt követnek el, a népharag biztosítani fogja, hogy a számonkérést ne kerülhessék el.

(A szerző a CÖKA kuratóriumának elnöke)

https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20210409-a-halali-jo-trefaknak-nincs-itt-az-idejuk

 

 

Szülők dilemmái

https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20210327-szulok-dilemmai
Legyünk őszinték, minden szülő és nagyszülő érzi, hogy gyermekei és unokái nevelésében többet tehetett volna. Míg élünk, nem mondható ki, hogy késő a bánat!

Ugyanakkor érdemes felidézni, hogy melyek voltak hazánkban azok a társadalmi helyzetek, amelyek érezhetően befolyásolták nevelési szándékunkat, sokszor félelmet keltve családunk körében.

Kezdhetjük védekezésünket az elnyomó, Rákosi-féle ÁVH-s rendszer kísérteties időszakával, felróhatjuk Amerikának és Nyugat-Európának, hogy fiatalságunk 1956-os szabadságharcát elárulták, saját érdekeikért koncként vetettek bennünket a szovjet birodalom elé.

Jött a negyedszázadnál is tovább tartó Kádár-időszak, amikor is majdnem kétszázezer fiatal menekült külföldre az üldöztetés és bebörtönzés elől. A tömeges kivégzés megtette a hatását. Nem feledhetjük, a szovjet birodalmat szolgálóknak szükségük volt árulókra, akik az MSZMP-ben csoportosultak.

A magyarok, kiutat nem látva, belenyugodtak alávetett helyzetükbe. A vasfüggöny eltakarta az annyira óhajtott világlátást. Helyébe kaptunk gulyáskommunizmust. Ennek lényege az MSZMP-s pártnacsalnyikok uralkodása mellett a bolsevik eszmék tanítása volt. Többségük azt vallotta: „Ne szólj szám, nem fáj fejem!” Az ország eladósodásából a diktatúrát szolgáló bürokráciának adhatóvá váltak a hétvégi szíjtelkek faviskóval, pult alól a Szaratov hűtőszekrények, sőt, aki vállalta a nyilvános talpnyalást, gebines és lángossütő is lehetett.

Világos lehet előttünk a társadalom és ezen belül a szülök, nagyszülők nevelésszempontú megosztottsága. 1989-90-ig a bolsevikalapú kommunista szisztéma egyrészt tömte a szovjet bendőt, másrészt fityfirittyért simogathatta kiszolgálóit.

Az úgynevezett rendszerváltozáskor diadalittasan hittük, hogy a nép asztaláról etetett kártevők kiszorulnak a hatalomgyakorlásból, értékelik a többség gesztusát, az elmaradt számonkérést, és szemlesütve meghúzzák magukat. Nem ez történt.

Az első szabadon választott kormány csapdaként kialakított szisztéma szerint a kezdés pillanatától halálra volt ítélve. Fejest kellett ugraniuk a nagy összegű hitelek visszafizetésének következtében a gazdaság kiszivattyúzott száraz medencéjébe. Élet-halál harcukat a rablóprivatizációval foglalkozó és ebből gazdagodó MSZP-vé avanzsált párt és az oldalkocsijában utazó SZDSZ folytonos támadása mellett kellett fenntartani. A jogutódlással átalakított MSZP se szó, se beszéd, vitte az MSZMP vagyonát, ily módon az ország kincseszsákját is.

A hatalomba visszatérés minden feltételét a rendszerváltozás előtt és közben előkészítették. A lassan már történelmivé váló rendszerváltozás azonban napjainkig is csak hiányosan sikerült. Átalakult a társadalom, nyitottá és szabaddá vált, amit új alaptörvényünk garantál. A gazdaság patrióta szisztémája biztosítja a nyugati jóléthez történő felzárkózást, a társadalmi különbségek enyhítését, a szegénység fokozatos felszámolását. Ugyanakkor a ’90 előtti évek bűnös pártpolitikusainak szemléletét és hatását utódaikra ólomsúlyos hátizsákban cipeli az ország. Az ellenzékinek nevezett, „házaspártnak” gazsuláló, kontraszelektált elemek úgy szeretnék csillapítani hatalmi éhségüket, hogy külföldi segítséggel „proletárforradalmat” szítanának, és polgárháborúba kényszerítenék hazánk lakosságát.

Ássunk még mélyebbre, és kérdezzük meg magunktól, miként maradhatott fenn idáig a fasiszta módszereket is magába szippantó pártközösség. Valószínűleg 1990-ben örömünkben elmulasztottuk a politikai felelősségre vonást. A tény az, hogy napjainkat keseríti részvételük a Magyar Országgyűlésben, a pártpluralitást biztosító jogállamunk ezt lehetővé teszi.

Itt álljunk meg!

Mit tehetünk mi, józan civilek, hogy végre eltakarítsuk azon pártok romhalmazát, amelyek a polgárok megbékülését folyamatosan aláássák? Járjunk nyitott szemmel, érzékeny hallással, és mutassuk meg tettrekészségünket. Legyen az adjon isten olyan, mint a fogadj isten.

Fejtsük fel, minek köszönhető, hogy nincs konstruktív ellenzék hazánkban. Miért kell szembenézni a hamiskártyás politikusokkal, akik minden közjót előrevivő cselekedetre nemet mondanak, vagy eltűrni a hazardírozást, amikor tizenkilencre lapot húzva a biztosat adnák a semmiért?

Az ok-okozati összefüggést kereshetjük a szülői házakban folytatott nevelésben. Nem várhattuk a szovjet birodalom kiszolgálóitól,a Kádár-rezsimben lubickolóktól, hogy sarjaik gondolkodását rábízzák azok szabad döntésére. Így aztán kialakult egy idősödő ifjú réteg, amely a szülői habitus folytatására áll készen. A másik oldalon lévő többségi társadalom szülői társadalma nem hatalommániás. Bízik a demokratikusan megválasztott kormányban, és nem felejti, hogy a hatalom gyakorlása a néptől függ (legalábbis demokráciában és az alaptörvényben kimunkált jogállamiság mellett).

Ez a kétharmados többséget alkotó polgárság nem téveszti szem elől, hogy a fennmaradó kisebbség vagy passzív polgárság legalább olyan fontos számára, mint saját tábora. Ennek érdekében mindennapi munkájának gyümölcsét kínálja a nemzetnek, miközben hajlamos az országgyűlési választások fontosságáról elfeledkezni. Észre sem vesszük, hogy szavazóképes gyermekeink közös munkánk előnyeit élvezve, politikai állásfoglalás nélkül élnek jó sorsban, és kielégíthetik vágyaikat. Utódaink nem figyelnek arra, hogy miként kreálódtak a félrevezetésükre megbújó háttérrel irányított ifjú törtetők pártjai.

Azzal, hogy a baloldalon és a jobboldalon színt vallottak egymást taszító pólusú pártok, létrehozva tiszavirág életű együttműködésüket, olyan szövetkezés jött létre, amely teljes mértékben kisajátítja a józan gondolkodású fiatalok pártpolitikai érdeklődésének szabadon választható, sokszínű lehetőségét. A látszatházasságot kötő ellenség vörös, zöld vagy éppen barna színezetű-e – ki tudja? Egy biztos, hogy szolgálóivá váltak az őket pénzelő brüsszeli ultraliberális birodalmi elképzeléseket hordozóknak. Kilóra megvették őket.

Van tennivalónk. Elsősorban éberségre inteni gyermekeinket, unokáinkat, biztosítani, hogy a múltat végképp ne lehessen elfelejteni. Adjuk át élettapasztalatainkat, aláhúzva, hogy szabadságunkat csak a közjóért cselekvő állampolgárokra és köztük fiataljainkra bízhatjuk.

(A szerző a CÖKA kuratóriumának elnöke)

 

 

Komámasszony, hol a vakcina?

Komámasszony, hol a vakcina?

Ez a gyermekeknek szóló játék sajnos az Európai Bizottság felelősei között is zajlik.

A világ népessége kétségekkel teli, a COVID járvány elbizonytalanítja az emberek jövőképét. Ehhez hozzájárulnak olyanok, akik érdekeik alapján, magamutogatással megkérdőjelezik az orvostudomány eredményeit, és a kétségek hintőporát szórják szét a gyanútlan lakosság körében. Céljuk egyértelmű, a kormányzás felelősségviselőinek eltávolítása a hatalomgyakorlásból.

Szégyenteljes, aljas kinyilatkoztatásukkal százak halálát okozhatják, a törvények mögé bújnak és a véleménynyilvánítás szabadságára hivatkoznak. Pengeélen táncoló szabotőrökről beszélünk, akik a védőoltásokat felveszik, de embertársaikat az ellenkezőjére biztatják. A közerkölcs szabályait felrúgva, hazugságokat terjesztenek a keleti vakcinákról, hátráltatva a nyájimmunitás kialakulását, a szabad hétköznapi élet visszatértét. Módszereik közé tartozik a gátlástalanság és a fenyegetés.

A történelem bizonyította, hogy a pandémiát csak oltóanyaggal lehet visszaszorítani. Ez orvosok ezreinek a véleménye, olyanoké, akik a COVID-dal fertőzött betegek ágyainál, saját életüket is kockáztatva, éjjel-nappal kezelik és óvják a betegeket. Tudósok, orvosok, ápolók, átérezve társadalmi küldetésüket, a szó szoros értelmében a frontvonalban harcolnak, életüket veszélyeztetve, miközben fegyverük a fecskendő.

Egyesek a legnagyobb egészségügyi válsághelyzet idején szövetkeznek az ördöggel is. Ahogy Hitler és Sztálin összefogása a 2. világháború kezdetén világégéshez vezetett, ölelkezésük csak addig tartott, míg a megszerzett koncon elkezdődött az osztozkodás. Európában és Magyarországon is láthatjuk, a birodalmi szemléletű pártvezérek összeesküvéssel miként vezetik félre és árulják el híveiket. Nem lehet kétséges, hogy a bolsevik-kommunista-náci érzelmeket is elfogadó magyar ellenzék rátért arra az útra, amit Hitler és Sztálin megpróbált kikövezni.

Mi köze van ehhez a pandémiának? Sok! Vannak olyan pártok, amelyek szeretnek a zavarosban halászni. Könnyedén dobják félre az eddig hangoztatott eszmeiségüket, megszédíti őket a szabad rablás lehetősége. Ezért is számít a magyar ellenzék a brüsszeli birodalom lehetséges eljöttére. Felvállalták, a későbbiekben esetlegesen várható koncokért, a haza kiárusítását és elárulását. Kiszolgáltatják népünket a komprádor burzsoáziának. Olyan emberekről beszélünk, akik látva, hogy hazájuk veszélyben van, mégis csak az jut eszükbe, miként lehet a tárdadalom tagjait egymásra uszítani. Életszerű, ha most ismét idézzük a hatalomra ácsingózó Gyurcsány Ferenc szavait: „ha nem tetszik a rendszer, el lehet menni”.

Mint mindig, eljön az országgyűlési választások ideje. A nép dönteni fog arról, hogy ki megy és ki marad. A jelentős aktus még távol van.

Orvosaink, ápolóink az egészségügyben, vállt vállnak vetve, több mint egy éve harcolnak értünk. Védik honfitársaikat és a hazát.

A CÖF-CÖKA úgy érzi, hogy a taps és a béremelések mellett, a közösségért folytatott küzdelem végén ezt a kiemelkedő hősiességet egy emlékmű felállításával örökítsük meg. Mindnyájunkért dolgoznak úgy, hogy a COVID aknamezején lépkednek.

Felkérjük a velünk együttérző polgártársainkat és a cégeket, hogy egy elkülönített számlára adakozzanak, gyűjtsük össze az emlékmű felállításához szükséges pénzeszközöket. Javasoljuk, hogy a emlékmű helye legyen Budapest 11. kerületi, épülő Szuperkórház kertjében. Itt majd a gyógyítókra a gyógyulók folyamatosan virágokkal emlékezhetnek a szakmájukat hivatásnak tekintő, COVID-ot legyőző hőseinkre. Az elkülönített számlaszámot rövidesen közöljük.

a CÖF-CÖKA kuratóriuma nevében
Csizmadia László

https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20210318-hol-a-vakcina

 

 

Van mááásik!

A jelenlegi kormányzást leváltani akarók dalai sérült, karcos bakelitlemezekről szólnak

2021. MÁRCIUS 3. SZERDA. 4:39

https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20210303-van-maaasik

 

Kezdünk hozzászokni, hogy az ellenzéki pártok végeláthatatlanul varázsolják elő megoldhatatlan ötleteiket. Senki sem vitathatja, hogy alaptörvényünk biztosítja a vélemény- és szólásszabadságot. A felelőtlen ígéretek sokasága megkérdőjelezi a bejelentők szavahihetőségét. Megkülönböztetően igaz, ha a szerzők szakértelme megkérdőjelezhető, politikai múltjuk pedig bukásukat eredményezte. Ők azok, akik a jogállamiság keretei között visszaéltek a hatalomgyakorlás eszközeivel.

Kormányzásuk idején elkövetett súlyos hibáikra, bűneikre a polgárok mondták ki az ítéletet az országgyűlési választások alkalmával. A többségi népakarat jóvoltából, immár tizenegy éve parkolópályára kerültek, lejárt szólamaikra egyre kevesebben kíváncsiak.

Kormányzati felelőtlenségük a hátrahagyott országcsőd. Erkölcsi hiátusra utal, józan ésszel nem igazolható, hogy a 2022-es választásokra feltámadtak azok a politikusfigurák, akiket a nép által megbízott hatalom megkímélt a tételes elszámolásoktól és a szankcióktól. Azt hinni, hogy a magyar polgárok megbocsátása úri gesztus, ez hiba, mert nem jogosít fel a visszatérésre.

Ezzel, a sokak által megbocsátónak hitt gesztussal él vissza a szélsőbal- és jobboldal beteges szövetsége. Úgy látják, hogy a lassan már tizenkét éve regnáló kormány és az ehhez bizalmát adó civil többség felszámolta a gyurcsányi pusztítást, az éléskamra tele van, itt az idő az ismételt szabadrablásra.

A kommunizmus régi fegyverét rántják elő. A cél az ország, sőt a nemzet polgárainak összetartó erejét fellazítani, vagyis az embereket egymásra uszítani. A kormányzás nem hiba nélküli, de szakértő módon teszi a dolgát, a Covid-járványt is jól kezeli. Így hát nincs más út, mint „reggel, éjjel meg este” a megfizetett médiákban a külföldi elvtársakkal együtt hazudni és nyomást gyakorolni a többségében egyetértő, teremtő népre is.

Módszereik széles skálán érhetőek tetten. Társadalmi szinten a lehetséges összes módon (egészségügy, oktatás, Covid-járvány stb.) elégedetlenséget szítanak, miközben kormányzásuk idején vizet prédikáltak és bort ittak, most minden állampolgárnak édeni megélhetést ígérnek.

Volt már ilyen helyzet, amikor a Medgyessy-éra száz nap alatt eltapsolta a gazdaság tartalékát. Hatalomra kerülésük után a haverok, a külföldi befektetőkkel csókos viszonyban lévő apparátcsikok korlátozás nélkül gazdagodhattak. A korrupció vörös lovagjai nyolc év alatt adósságokba és növekvő szegénységbe juttatták a rájuk bízott országot. Trükkök százaival verték át a szavazókat.

És mi van most? Ugyanez. A tények meghamisítása, furfangos hazudozás, álhírek, riogatás, oltás-ellenesség.

A DK-monogrammal előre küldött Gyurcsány-hitves uniós minimálbérrel hiteget. Született DK előbb volt, mint a Demokratikus Koalíció, így névadóként érdemeket szerzett az őt EU-ba delegáló urától. A magyar polgárok pedig élvezhetik színpadi alakítását, amely nem más, mint Sargentini reinkarnációja. Egy nagy különbség, valljuk be, mégis van Sargentini javára, hiszen ő saját országát soha nem árulta el. Igen, ide jutottunk!

Az ultraliberális oldalon gyakorolt riogatás, megfélemlítés mellett elhelyezett pénzeszsák hatására a törpepártok bepánikoltak és behúzódtak a „Házaspárt” szárnyai alá. Nekik elég lenne az esetleges étkezés után leesett morzsákat összeszedegetni.

Van másik észkombájn is. Ez a figura Ujhelyi István. Fantazmagóriáival fenyegeti a magyar embereket. Nem átallja azt mondani, hogy a kínai és orosz vakcinával beoltottak nem kaphatnak fertőzésmentességet igazoló útlevelet. Így aztán minden uniós ország határa lezáródik a külföldre utazóink előtt. Sőt, az árukat fuvarozó kamionosok nem léphetnek át a schengeni határokon.

Bravó! Íme, van hazugság, másik is.

Kiváló zenebohócunk, Eötvös Gábor nagy sikerű előadásaiban mondta: „Van mááásik!” Ezért mindenkor járt neki a kacaj és a vastaps. Badacsonyi földbirtokosunk alakításáért elmarad a taps, és felhangzik a fújozás.

Csókay András főorvos úr, hazánk nagy tiszteletben tartott agysebésze kikövezte a vakcinák vonatkozásában a biztos utat. Szerinte, aki az orosz és kínai vakcina beadása ellen kampányol és orvos, vét az etikai szabályok ellen. Tudatlanul vagy rossz esetben tudatosan emberek ezreinek halálát okozhatja. A párthűség és a hataloméhség nem írhatja felül a közerkölcs iránti kötelezettséget. (A cikk szerzője egy hete megkapta a kínai vakcinát, mellékhatást nem észlel.)

Hazánk földje nem cirkuszi porond. A jelenlegi kormányzást leváltani akarók dalai sérült, karcos bakelitlemezekről szólnak. Március idusa közeledvén idézzük fel Petőfi Sándor szavait, készülve a 2022-es választásokra: „Rabok legyünk, vagy szabadok? / Ez a kérdés, válasszatok!”

(A szerző a CÖKA kuratóriumának elnöke)

Folt takarja az üres zsákot

https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20210224-folt-takarja-az-ures-zsakot

Párját ritkító szemfényvesztésben van része a magyar polgároknak. Politikai szerepjátszmában hamiskártyás játékos kínálja portékáit

Nevezzük Folt úrnak, aki már több ízben felfedte igazi természetét, mégis egyéni érdekekből követőkre talált. Bevallotta, hogy országunkat vezetve, mindent elk..t. Ez a cáfolhatatlan tény a kontraszelektált ellenzéki pártvezetők tetszését elnyerte, mert reménykednek abban, hogy náluk talán volt rosszabb is. A Soros György eszmeiségét követő tébolyda csatlakozott a végtelen egójú, vereséget el nem ismerő, zavarosan viselkedő, önmagát vezérnek kikiáltóhoz.

A magyarok országa azonban nem korlátozott képességű debilek gyülekezete. Hazánk polgárai hagyománytisztelők, amennyiben pozitív eseményekről van szó, és kiemelkedő polgártársaink, elődeink munkáját kell elismerni, méltatni. A böszmeségek császára foltként megtalálta zsákját. Csakhogy ez a zsák lyukas, és a belőle csordogáló szagos anyag környezeti ártalmakat okoz.

A baj az, hogy a folt is átereszt, hiába próbálta önmagát alkohollal impregnálni. Így aztán a zsák foltjával együtt sem ér többet, mint egy átázott papír-stanicli. Legfeljebb brüsszelikumnak nevezhető. A magyarok nem szeretik a hamisított külföldi árukat, sőt ki nem állhatják, várva a termék visszahívását.

Folt úr ilyen előélet után mégis szimultánt kezdeményezett az ország lakosságával. Míg Fischer, Szpasszkij sakknagymesterek nagyra becsült játékasztalához tódultak a szerencsés partnerek, ő erre nem számíthat. A civil társadalom olyannal nem kíván egy asztalhoz ülni, akit már többször mattolt. Magyarország nem játékasztal, rosszul gondolja bárki, ha azt hiszi, hogy lehet újból rablóprivatizálni és offshore cégekbe dugni.

Folt úr szekundásaival világrekordot állított fel a fairplay elleni vétségek tekintetében.

A kínlódását látó magyar választópolgárok, értékelve, hogy ragaszkodik a bolsevik kommunista hagyományokhoz a 2022-es választás kapcsán, remélhetőleg javasolni fogják, hogy önkéntes idegenvezetői státuszban a szoborparkban élje ki hatalommániás törekvéseit. Tény, hogy ott sem lesz könnyű az élet, mert a kiállítás tárgyait naponta kell törölgetni, viszont azok helyeit esetleg kedve szerint cserélgetheti.

(A szerző a CÖKA kuratóriumának elnöke)