Dr. Csizmadia László

Az európai parlamenti választások alkalmával az ellenzék ismét leszerepelt. Az ország szavazó polgársága egyértelműen jelezte, hogy akik a második világháború után többször elárulták a hazát és tönkretették a gazdaságát, továbbra sem érdemelnek bizalmat.

A civil világot remélhetőleg lelkes, fokozott cselekvésre készteti Orbán Viktor tusványosi értekezése.

Az ellenzék agóniája a felkészületlenségét igazolja. Ránk szabadítanák az illegális migrációt, szövetkeznek az embercsempészekkel, a Soros-féle NGO-kkal.

Az európai parlamenti választás a szó szoros értelmében lezajlott. Ezután az érintett országok polgárainak jó lenne, ha a képviselők ambíciói helyes irányba fordulnának.

Az ország fővárosa polgárainak büszkesége. A magyarok sem éreznek másképpen.

Az ellenzéki pártok csőd felé menetelését nem bagatelizálhatjuk el. Működésük hasonlít a gazdaságban veszteséget termelő, így felszámolásra kerülő cégek haláltusájához.

Európában a pártpolitizálás sajnálatos módon a társadalmi és gazdasági érdekek fölé kerekedett.

Tanuljunk a 2002 és 2010 közötti, az ország lerongyolódását előidéző kormányzásból. Aki most a bevándorlás mellett kampányoló és a múlt gazdasági fájdalmait okozó pártokra szavaz, nem érti, hogy kutyából soha nem lesz szalonna.

Tegyünk különbséget a sorsukért aggódó aktív magyar polgárok és azok között, akik csak passzívan szemlélik környezetüket. Az aktívak hittel vallják magyarságukat és bátran cselekszenek a közjóért.

Meglepő, hogy az ellenzéki politikusoknak nem számottevő mértékben, de a fiatalok között is maradt némi ázsiója.