Blog

Ha Európa jelenlegi vezetői továbbra sem veszik komolyan a tegnapi hadüzenetet, és nem fordítanak száznyolcvan fokot eddig hibás, alkalmatlan, bevándorláspárti politikájukon, akkor Európa népeinek haladéktalanul el kell zavarni őket, és olyan vezetőket állítani a helyükre, akik készek és képesek alkalmas, erős, hatásos választ adni az iszlamista agresszióra.

Igaza van Faludynak – addig maradunk meg magyarnak, amíg elmondhatjuk 1956-ról: „nem múlt vagy nékem, nem történelem, de húsom-vérem, lényem egy darabja, szívem, gerincem”.

Míg egyre több kormány növekvő belső elégedetlenséggel és társadalmi ellenállással kell hogy szembenézzen – ez Németországban a legkirívóbb és legnagyobb horderejű –, a magyar kormány mögött példátlanul erős nemzeti egység alakult ki a migránsválság kezelésében és a nemzeti érdekérvényesítésben. Ezt a társadalom és az elit közötti bizalmi kapcsolatot kellene gyümölcsöztetni a meglévő gazdasági és szociális problémák megoldása érdekében is.

1956–57-ben nagyon sokan éreztek és gondolkoztak úgy, mint Márai, és mint 1849-ben Petőfi, hogy „magára hagyták, egymagára a gyáva népek a magyart”, de ma nem szabad elfogadnunk, hogy egyedül vagyunk. Mi, magyarok itt, több mint ezer éve Európa szívében kis népként továbbra is csak akkor maradhatunk meg, ha jó barátokat és erős szövetségeseket keresünk-találunk jelenkorunk növekvő népvándorlási áradata, s Európa mélyülő gazdasági, társadalmi, politikai, erkölcsi, kulturális-identitási válsága közepette.

„Az első csatát szeptember 15-én megnyerte Magyarország, de minden józanul gondolkodó ember tudja, hogy a küzdelem java csak ezután következik.