Meglepő, hogy az ellenzéki politikusoknak nem számottevő mértékben, de a fiatalok között is maradt némi ázsiója.
Országunk kifosztása először az egypártrendszerben 1989-ig valósult meg, másodszor 2002-től 2010-ig. Az MSZP és az SZDSZ profi módon verte át az embereket. Ígértek kamatmentes devizahiteleket, külföldieknek játszották át a nemzeti vagyont, meghamisították az országmérleget, székházaikat eladták, eszmeiségüket feladták. A korrupciós ügyletek sokasága áldatlan tevékenységük díszítőeleme volt.
A kommunista módszerekkel az emberek hiszékenységére alapozott átverő módszerük hatékonynak bizonyult. Érthetetlen, hogy ennyi hazugság politikai és gazdasági bukás után még mindig vannak követőik. Ezek a becsületesen dolgozó adófizető polgárok vakon követik a régmúlt eszméket, és kitartóivá váltak az őket kihasználó megélhetési politikusoknak.
A kérdés, hogy vajon polgáraink ezen része mikor veszi észre, hogy az átverés nagymesterei kezében vannak? A neoliberálisok és posztkommunisták most éppen a brüsszeli júdáspénzekért állnak sorba, veszélyeztetve családjaink, otthonaink békéjét.
Fiataljaink 1956-ban vérükkel öntözték a pesti utcákat, hogy a közintézményekről leverhessék a vörös csillagot. A jelenlegi ellenzék ismét kitűzné a kommunizmus jelképét parlamentünk homlokzatára, és azt beleszőnék nemzeti zászlónkba. Brüsszeli szavazataikkal erősítik az Európába szervezetten özönlő, nemzeteinket meghódító, meghívásukra érkező migráns zsoldos hadsereget.
Az európai parlamenti választásokra összeállt ellenzék fogyasztásra alkalmatlan morzsalék. Igaz, még számíthatnak arra a kevéske idős emberre, akiknek Kádár János, Horn Gyula, Fekete János vastagon megvajazta a kenyerét. Néhányan azok közül is hisznek nekik, akik kényelmes körülmények között a gyárakban kialakult kapun belüli munkanélküliség mellett hosszú idő után, de hozzájuthattak a kartonpapírból hajtogatott Trabanthoz, a tenyérnyi földre épített faházhoz és az ingyennapsütéshez. Ily módon lehet, hogy a nagyszülők, szülők anekdotái a gulyásszocializmusról és a hozzátartozó legvidámabb barakkról még mindig hatnak. Az előbbieknek köszönhetően néhány energiával teli fiatalember észre sem véve saját jólétét, a közjó gyarapodását a regnáló kormány ellen fordult. Füstbombát dob a parlamentet védő rendőrökre, festékszóróból szennyezi a műemlékeket, ajándékoknak szánt szánkókat zúz, miközben felgyújtaná az ország karácsonyfáját.
Felmerül a kérdés, ismerik-e a rég- és közelmúlt történéseit? Mert ha nem, és légüres térben mozognak, az ellenzéki pártok marionettbábuivá válhatnak. Ha visszapillantanának, láthatnák az MSZP-ből kivált országrontó, bukott miniszterelnököt, aki most feleségét a brüsszeli bevándorláspártiak áldozati oltára elé helyezi. Egyúttal fizet a leánykérést elfogadó anyósnak, aki annak idején pozícióját felhasználva banki hitellel segítette a rabló privatizációs időszak gyurcsányi tulajdonszerzését. A rekvirált, Apró-villába beköltöző Gy. F. jó üzletet csinált. Az ötletet valószínűleg a Habsburgoktól vette: „házasodj és uralkodj”!
A sportminiszteri székig jutott hősünk ügyesen megpuccsolta a miniszterelnököt, Medgyessy Pétert, majd székébe ülve folytatta saját hatalmi vágyának kielégítését. Rövidítsük le további dicstelen országlásának ismertetését, hiszen 2009-ben megbukott, mint Rottenbiller.
Ha valaki tehetségtelen, de megszállottan szorgalmas, meglehetősen kártékony. Szétbombázta és legyengítette az MSZP-t. Azonos oldalon ellenpártot alakított.
Az egoizmus gátlástalan figurája róla megmintázható. A keljfeljancsi stílus az EP-választások előtt a Jobbikhoz vezette. A zsák megtalálta a foltját. A fércmű a szavazók előtt felfeslik, és a zsákban láthatóvá válik a romlott áru. Az arcmutogató politizáláshoz pénz is szükséges, lehetőleg mások pénze. Hősünk megkreálta az Altusz céget, majd bekötötte a brüsszeli pénzáramlatba. A volt miniszterelnök életútja iskolapéldája annak, hogyan lehetett lépre csalni a magyar polgárok egy részét.
A magyar családok gyermekeiknek erkölcsösebb utat kívánnak megvalósítani. Elképzelésünk szerint társadalmunk a közszeretetre kell hogy épüljön. A visszapillantó tükörből jól látható, hogy a gátlástalan hatalomszerzés miként vezet el a közmegvetésig. Fiataljaink most szavazataikkal hozzájárulhatnak ahhoz, hogy Európa ne jusson birodalmak és önjelölt pártvezérek sorsára, akik a fiatalság életéből lophatnak el értékes évtizedeket.
Mielőtt szavazunk, nézzünk a visszapillantó tükörbe!
Szerző: Csizmadia László CÖF-CÖKA elnök
Forrás: https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20190412-visszapillanto-tukor
