Miközben a fősodratú és alternatív média továbbra is az álhírgyártás és propaganda terjesztés egymásnak kölcsönösen felrótt vádjától hangos a világban, az USA pár napja beiktatott új elnökének első intézkedései és azok nemzetközi fogadtatása már körvonalazódik.
Trump elnöki rendeletével az USA kilépett a Kína ellen szervezett Csendes-óceáni szabadkereskedelmi egyezményből, beígérte az Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény, a NAFTA átalakítását, tárgyalt az amerikai autógyártókkal, hogy hozzák belföldre gyártókapacitásaikat, és vámtarifa kirovását ígérte a külföldről behozott autókra. Egy pár nappal korábban német újságoknak adott interjújában az USA és Németország gépjármű kereskedelmének egyensúlytalanságáról beszélt: szerinte korrigálandó jelenség, hogy míg Manhattanben Mercedes autók állnak a házak előtt, Németországban nem látni Chevrolet autókat. A német reakció nem sokat váratott magára. Tessenek jobb autókat gyártani! – mondta Siegmar Gabriel német politikus.
Hogy mindez számunkra miért releváns? Azért, mert az exportra berendezkedett országok, így Németország gazdasági-társadalmi modelljei potenciális bukását jelezheti előre. Vegyük egy percre komolyan a Wilkommenskultur azon magyarázatát, hogy Németországnak szüksége van az olcsó munkaerőre, hiszen exportpiacaikon így őrizhetik meg pozícióikat (amellyel nem mellesleg tovább növekszik az EU-n belüli észak-dél egyensúlyvesztés). Az USA – Németország legfőbb kereskedelmi partnere – bezárkózása gazdaságpolitikai fordulatot tehet szükségessé, amelyben a német belföldi kereslet felértékelődik. Ehhez azonban a keresletnek fizetőképesnek kell lennie, azaz, az olcsó munkaerő helyett a jól megfizetett munkások lehetnek a belföldi piac megerősítői. A Wilkommenskultur mondott indoka ezzel akár össze is dőlhet. Ennyire azonban még ne szaladjunk előre, hiszen a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok sokféleképpen rendeződhetnek át, és az USA-német kereskedelmi kapcsolatok temetése is korai, és a Wilkommenskultur sem ért még véget.
Ugyanezek az intézkedések és nyilatkozatok egyúttal lehetnek az USA mint birodalom és az USA mint nemzetállam különválásának első kézzel fogható jelei. Hogy milyen mértékben fordul szembe egymással a nemzetállam és a birodalom, és melyik nyer, most még nem látható. Viszont az, hogy az USA birodalom szembeszállt az USA nemzetállammal, az kiviláglik a Trump elnök elleni megnyilvánulásokból. A beiktatását megelőzően a CNN egy műsorvezetője azt latolgatta, hogy vajon kit nevez ki Obama Trump helyére, ha Trumpot megölnék beiktatása előtt, vagy a rendezvények során. Az új amerikai elnök elleni tüntetések egyikén Madonna trágár twitter üzeneteivel koszorúzott beszédében azt mondta, sokszor megfordult a fejében a Fehér Ház felrobbantása (melynek hatására egy amerikai rádió közölte, hogy nem játszik többé Madonna számokat műsorában). Egy amerikai titkosszolgálatnak dolgozó ügynöknő pedig azt írta egy Facebook bejegyzésében, hogy szolgálati kötelességét megszegné és nem védené meg Trumpot, ha rálőne valaki. Az USA és a világ megosztottsága, amely mögött a birodalom és a nemzetállam szembenállása húzódik – aligha fog csökkenni, és ez a sajtóban továbbra is le fog képeződni, Magyarországon is. A világ eseményeinek értelmezésében így nehezebb lesz megbízhatóan eligazodnunk, mint valaha.
Mindeközben számos, nagy horderejű kérdés egyelőre még nyitott. A TPP felmondása és a NAFTA várható átalakítása mellett az USA és EU közötti, titokban tárgyalt szabadkereskedelmi egyezmény, a TTIP és a szolgáltatásokra vonatkozó, nem kevésbé veszélyeket hordozó TISA visszavonása még nem merült fel. Az, hogy az USA és Oroszország ellenségessé fajult viszonyában a Trump megválasztásától remélt enyhülés bekövetkezik-e, nem tudjuk. Ha igen, az a részben Európa gázellátásáról szóló, tragikus szír helyzet érdemi rendezését biztosan előmozdítja. Szintén nyitott kérdés, hogy mi várható az USA és Kína viszonylatában. Az USA kilépése a TPP-ből megnyithatja az utat Kína számára, hogy gazdasági befolyását növelje, ám Trump retorikája erősen Kína-ellenes volt eddig. Hogy eddigi szavait milyen tettek követik, a világrend egészét alapjaiban átformálhatja. Erősítheti vagy gyengítheti az orosz-kínai együttműködést, fokozhat vagy oldhat fegyverkezést, ezzel kihathat a formálódó többpólusú világrend stabilitására.
Láthatjuk, óriási a folyamatok tétje. Hogy ebben mely országban mely erők kapnak lakossági támogatást, az függ a politikusok média által is formált elfogadottságától, vélt hitelességétől. Ez a világ egészét körbeérő álhír-háború alapja. És ez teszi tájékozottságunkat, odafigyelésünket Magyarországon is fontosabbá, mint valaha.
Hamvas Béla a lélekről írt, az ébredés szükségességéről szóló szavai közéleti tekintetben is alkalmazhatók. „Amikor Szókratész a méregpoharat kiitta, tagjai kihűltek, és a dermesztő halál szíve felé közeledett, még annyit mondott: Ne felejtsetek el kakast áldozni Aszklépiosznak. … A földi életnek végzetes lehetősége, hogy az ember benne tökéletesen elalszik. Ha nem lenne kakas, mindenki aludna.”
A kínai naptár szerint január 28-án a kakas évébe lépünk. Ideje kitörölnünk az álmot a szemünkből.