A CÖF-CÖKA adománya érkezett Dombóvárra

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, a térség országgyűlési képviselője Szőnyi Kingával, a Magyar Asszonyok Érdekszövetségének elnökével és Heizler Norberttel, a Civil Összefogás Fórum országos koordinátorával befőzőautomatákat adott át a Dombóvári Székely Körnek, a Dombóvár 2004. Egyesületnek, az Életfa Nagycsaládos Egyesületnek, valamint a Dombóvári Szívklub Egyesületnek.
A jótékonysági programsorozat legfőbb célja: az egészséges táplálkozás népszerűsítése, a helyi termelők támogatása, a közösségépítés. A Civil Összefogás Fórum-Civil Összefogás Alapítvány 2016-ban indította útjára a korszerű gyermekétkeztetés népszerűsítése misszióját, amelyhez a Magyar Asszonyok Érdekszövetsége is csatlakozott.
Pintér Szilárd polgármester külön megköszönte, hogy a dombóvári civil szervezetekre is gondoltak, a nemes kezdeményezést, amellyel a helyi közösségeket gyarapítják. Kiemelte, a Civil Összefogás Fórum olyan küldetést vállalt és teljesít Magyarországon, amelyre mindannyian büszkék lehetünk.
Forrás:

Lehetőség nyílik a vidék teljes megújulására

Farkas Sándor a Kinizsi 2000 Mezőgazdasági Zrt. évértékelő rendezvényén azt mondta, olyan magyar mezőgazdaságra van szükség, amely hatékony, biztonságos és hosszútávon tudja a magyar lakosságot és az exportot szolgálni. Ehhez az agrárium megkapja a szükséges politikai támogatást, a forrás is rendelkezésre áll, az, hogy sikerül-e élni a lehetőséggel, csak az ágazat szereplőin múlik – hangsúlyozta.

Az államtitkár közölte, a növénytermesztésnek komoly kihívásokkal kellett szembenéznie. Tavaly ősszel egy komoly csapadékhullám miatt késve tudták elvetni a kalászosokat, fejlődésüket a hektikus időjárás késleltette, a nyár pedig rendkívüli meleget és aszályt hozott. Az őszi kalászosokból 1,5 millió hektáron 8 millió tonnát tudtak a termelők betakarítani. Egymillió hektáron 6 millió tonna kukorica termett, ami 2 millióval kevesebb az átlagosnál. Napraforgóból 1,7 millió, szójából 164 ezer tonna termett, ami nem éri el azt a szintet, amire szüksége lenne a magyar állattenyésztésnek – ismertette a politikus.

Farkas Sándor kifejtette, mintegy 300 ezer család érdekelt a zöldség-gyümölcstermesztésben. A vidék megtartóképessége szempontjából elengedhetetlen e szektor fejlődése – tette hozzá. Az államtitkár rámutatott, a sertés- és baromfiágazat hosszú távú működőképessége érdekében kiemelkedő jelentőségű a fertőzőbetegségek elleni védekezés. Az agrárkormányzat 10,8 milliárd forinttal támogatta az érintett állattartó gazdákat. Ugyanakkor megkerülhetetlen a termelők felelőssége, hogy milyen lépéseket tesznek annak érdekében, hogy megvédjék állományukat a betegségek behurcolásától.

Noha 178 ezer hektáron rendelkeznek a gazdálkodók a szükséges vízjogi engedéllyel, a valóban öntözött terület nagysága alig haladja meg a 77 ezer hektárt. A termelésbiztonság javítása érdekében sürgős változásra van szükség. A kormány az adminisztratív akadályok elhárítása mellett segíti az öntözési közösségek megalakulását is, évente 25-28 ezer hektár öntözésbe vonását szeretné elérni, és ehhez támogatást is nyújt – mondta a politikus.

Viski József vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár kifejtette, a növekvő hazai társfinanszírozásnak köszönhetően a korábbinál több pályázó kaphat jóval nagyobb támogatást. A 2021-2022-es átmeneti időszakra 1100 milliárd forintnyi beruházási pályázatot hirdetett meg a kormányzat, melyre mintegy 20 ezren 1600 milliárd forintnyi igényt nyújtottak be – közölte. A helyettes államtitkár tudatta, a projektek sikeres végrehajtása érdekében a kormány tervezi, hogy a gazdálkodók az irreálisan emelkedő építőipari árak ellensúlyozása érdekében többlettámogatást kapjanak beruházásaikhoz.

Forrás: https://kormany.hu/hirek/lehetoseg-nyilik-a-videk-teljes-megujulasara

A közétkeztetésben emelni kell a magyar termékek arányát

Erdős Norbert hozzátette, a változtatásra azért volt szükség, mert 50 százalék a magyar termékek aránya a közétkeztetésben.
Az államtitkár kitért arra, hogy a kiskereskedelmi üzletekben a magyar termékek aránya átlagosan 70 százalék: a magyar kereskedelmi láncoknál ez az arány több mint 80 százalék, a külföldi kereskedelmi láncoknál pedig 60 százalék, de van, ahol az 50 százalékot is alig haladja meg.
Erdős Norbert emlékeztetett, hogy az utóbbi időben egy másik kormányrendeletet is elfogadtak, amely a kistermelők lehetőségeit bővítette. A rendelet értelmében a kistermelők áruikkal már nem szorulnak be 40 kilométeres körzetükbe vagy saját megyéjükbe, Budapesten kívül bárhol árusíthatják termékeiket. Ez a területi bővítés minden feldolgozott termék, alapélelmiszer esetében igaz, kivéve a friss húsokat – például a szarvasmarha-, sertés-, nyúl-, bárányhúst – amelyeknél továbbra is megmaradt a 40 kilométeres körzetre vonatkozó szabály.
A konferenciát a Gróf Széchenyi Család Alapítvány és az Olasz-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szervezte az Olasz-Magyar Gasztronómiai Fesztivál keretében.

Forrás: https://kormany.hu/hirek/a-kozetkeztetesben-emelni-kell-a-magyar-termekek-aranyat

Befőzőautomatákat Fejér megyébe!

A Civil Összefogás Fórum és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány több, a térségünkben tevékenykedő civil és egyházi közösségnek adományt adott át Adonyban.

Sok boldog szempár csillogott szeptember 8-án dél­előtt a Bálint Ágnes Művelődési Ház udvarán. Ugyanis civilek adományoztak civil, egyházi és nagycsaládos közösségeknek.

Az eseményen jelen volt dr. Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke, Jobb Gyula, Kulcs polgármestere, Molnár Tibor, Iváncsa polgármestere, Ronyecz Péter, Adony polgármestere, Gólics Ildikó képviselő Ercsiből, valamint a kedvezményezett közösségek képviselői.

A ceremónián a vendégeket a Magyar Asszonyok Érdekszövetségének elnöke, Szőnyi Kinga üdvözölte, s átadta a szót dr. Molnár Krisztiánnak.

– A közgyűlés több tekintetben is célközösséget talált az adományozókkal. Egyrészről a közgyűlés életre hívta a Fejér Termék Programot. A program célja, hogy segítsük a kiváló magyar termékek és a megyei termékek választékának bővülését, új munkahelyek teremtését. A másik csatlakozási pont a karitatív gondolkodásmód, amely szintén közel áll hozzánk. Remélem, hogy ezentúl még több kulcsi, adonyi, iváncsai és pusztaszabolcsi termék fog ezeknek az adományozott gépeknek a segítségével a Fejér megyei asztalokra kerülni.

A közgyűlés elnöke után Heizler Norbert, a Civil Összefogás Fórum országos koordinátora szólt a résztvevőkhöz.

– Tevékenységünket 2016-ban kezdtük. Akkor a gyermekétkeztetés korszerűsítése volt a missziónk. A cél a helyi és friss alapanyagok felhasználása volt a közétkeztetésben. Most ismét a helyi alapanyagok felhasználását szeretnénk előmozdítani a befőző- és aszalókészülékeinkkel. De most a civil szervezeteket szeretnénk támogatni, hiszen tágabb értelemben a befőzés lehet egy közösségi program, munkalehetőség, bevételi forrás is a helyi civilek számára – mondta el a koordinátor.

Majd a koordinátor és a Fe­jér Megyei Közgyűlés elnöke együtt adták át a konzerváló-, ivólékészítő, befőző- és aszalógépeket. Adományban részesült a kulcsi Vidám Emberek Közössége, az Ercsi Római Katolikus Plébánia, a Nyugdíjasok Iváncsai Szervezete, a Szűz Mária Gondozóház Adonyból és a Pusztaszabolcsi Polgári Egyesület.

A nap folyamán az alábbi helyszíneken járt a CÖF stábja:

Adony

Sárszentmihály

Szabadegyháza

 

Biztosítsuk jellemzően hazai forrásból a magyarok élelmiszerellátását

Nagy István szerint az elmúlt hónapokban a veszélyhelyzetben a kereskedelem rendkívüli módon helyt állt, “ütésállóvá”, válságállóvá vált, és a hazai élelmiszeripar még inkább felértékelődött. A helyzet a kormányt arra a felismerésre sarkallta, hogy minél több oldalról és több szinten önellátóvá váljon az ország – mondta. Kiemelkedő eredménynek nevezte, hogy az élelmiszeripar a rendkívüli helyzetben is biztosította a lakosság egészséges, biztonságos ellátását, miközben termelési értéke és exportja is tovább nőtt.

Fotó: Pelsőczy Csaba

A miniszter emlékeztetett arra, hogy 2020-ban az agrárium nyári 25 milliárd forintos válságkezelési csomagjából az élelmiszeripar 8 milliárd forinttal részesült. Az elmúlt uniós támogatási ciklusban nemzeti és uniós forrásokból 460 milliárd forint támogatás jutott az élelmiszeriparnak. Jelezte: a következő, 2021-2027 közötti támogatási ciklusban 750 milliárd forint az előirányzott keret csak a Vidékfejlesztési Programra. Arról is beszámolt, hogy az új támogatási időszakban több jelentős változás lesz. Ezek közt említette, hogy minden vállalati méret pályázhat a Vidékfejlesztési Program forrásaira. Megszűnik a korábban jellemző, a termék jellegéhez tartozó kritérium, a forrásokat egyszerűsített eljárásban, gyorsan tervezik kihelyezni, és a korábbiaktól eltérően, az alapanyag-előállítás pályázataival összehangoltan írják majd ki a támogatásokat – tette hozzá.

Nagy István a tárca két friss pályázatát is ismertette. A 100 millió forint támogatási érték alatti élelmiszeripari fejlesztéseket támogató felhívásra 671 kérelem érkezett be, az igénylések összértéke meghaladja a 15 milliárd forintot. Az élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztéséhez augusztus közepétől pályázható, 100 millió forint feletti, akár 5 milliárd forintos támogatás lehetőségével is sokan éltek már. Eddig 75 milliárd forintnyi a fejleszteni akaró cégek forrásigénye, a pályázat továbbra is nyitott, nem tervezik a felfüggesztését – mondta az agrárminiszter.

Fotó: Pelsőczy Csaba

A konferenciát a 100 százalékban magyar tulajdonú FÁN GROUP Kft.  élelmiszer-nagykereskedelemi cégcsoport rendezte. Kanizsai Tóth Csaba cégvezető előadásában beszélt arról, hogy a pandémia kezdetén a “pánikvásárlás” miként változtatott a vásárlói szokásokon: a legtöbbet vásárolt termékek között az első helyen maradt a hús, a második helyen viszont a sört felváltotta a zöldség. A top tíz áru sorában előre törtek a sajtok, a száraztészták, és felkerült a listára a toalettpapír.

A cégvezető beszélt arról is, hogy az utóbbi időben a diszkont üzlethálózatok hódítanak, piaci részesedésük eléri a 31 százalékot. A folyamat legnagyobb vesztesei a hipermarketek, köztük is a Tesco – jegyezte meg. A tavalyi, árbevétel szerinti rangsort a Lidl vezeti, amely pár éve még a hetedik volt, második helyen a Spar, harmadikon a Tesco áll. Ezt követik a sorban a magyar hálózatok: a Coop, a CBA és a Reál – ismertette Kanizsai Tóth Csaba.

Forrás: https://kormany.hu/hirek/biztositsuk-jellemzoen-hazai-forrasbol-a-magyarok-elelmiszerellatasat

A vidékfejlesztési program támogatása Európában egyedülállóan magas

Nagy István a 19. Csengeri Almanapok megnyitóján elmondta, a közös agrárpolitika (KAP) forrásainak nemzeti társfinanszírozási mértékét a kormány nyolcvan százalékra emelte fel, ami háromszor nagyobb összeg, mint a korábbi években volt. A tárcavezető Forján Zsoltnak, a magyar-román határ melletti kisváros polgármesterének egy helyi almafeldolgozó létrehozására tett javaslatára reagálva kifejtette, most is nyitva van egy olyan pályázati lehetőség, amellyel egy ilyen élelmiszeripari üzemet meg lehet építeni.

A kormány akár ötmilliárd forint támogatást is tud adni ahhoz, hogy egy jelentős üzem megvalósulhasson Csengerben – tette hozzá Nagy István. A miniszter szerint a világ értékválságban szenved, keresi azokat az identitási pontokat, amelyekhez viszonyulhat. A magyaroknak azonban megvannak ezek a fontos pontok, a hit, a hagyomány és a kultúra, “innen jön a segítség” – fogalmazott Nagy István.

Az eseményen Kovács Sándor, a Fidesz országgyűlési képviselője arról beszélt, ezen a fesztiválon a térség legfontosabb termékét, a csengeri almát ünneplik. Minden arról szól, hogy miként tudjuk a magyar vidéki életet élhetővé és gazdaságossá tenni, és lelkületileg magyarnak megtartani – mondta a nagyobbik kormánypárt térségi képviselője.

Forrás: https://kormany.hu/hirek/a-videkfejlesztesi-program-tamogatasa-europaban-egyedulalloan-magas