A vidékfejlesztési program támogatása Európában egyedülállóan magas

Nagy István a 19. Csengeri Almanapok megnyitóján elmondta, a közös agrárpolitika (KAP) forrásainak nemzeti társfinanszírozási mértékét a kormány nyolcvan százalékra emelte fel, ami háromszor nagyobb összeg, mint a korábbi években volt. A tárcavezető Forján Zsoltnak, a magyar-román határ melletti kisváros polgármesterének egy helyi almafeldolgozó létrehozására tett javaslatára reagálva kifejtette, most is nyitva van egy olyan pályázati lehetőség, amellyel egy ilyen élelmiszeripari üzemet meg lehet építeni.

A kormány akár ötmilliárd forint támogatást is tud adni ahhoz, hogy egy jelentős üzem megvalósulhasson Csengerben – tette hozzá Nagy István. A miniszter szerint a világ értékválságban szenved, keresi azokat az identitási pontokat, amelyekhez viszonyulhat. A magyaroknak azonban megvannak ezek a fontos pontok, a hit, a hagyomány és a kultúra, “innen jön a segítség” – fogalmazott Nagy István.

Az eseményen Kovács Sándor, a Fidesz országgyűlési képviselője arról beszélt, ezen a fesztiválon a térség legfontosabb termékét, a csengeri almát ünneplik. Minden arról szól, hogy miként tudjuk a magyar vidéki életet élhetővé és gazdaságossá tenni, és lelkületileg magyarnak megtartani – mondta a nagyobbik kormánypárt térségi képviselője.

Forrás: https://kormany.hu/hirek/a-videkfejlesztesi-program-tamogatasa-europaban-egyedulalloan-magas

Már lehet pályázni a gombatermesztő üzemek fejlesztésére

A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy a termesztett gomba iránti igény folyamatosan növekszik, az ágazat pedig kiváló exportlehetőségekkel rendelkezik. A gomba tápanyagokban gazdag, rendkívül egészséges, úgynevezett „superfood” kategóriába tartozó élelmiszer. Termesztése a környezetet is kevésbé terheli, mivel a gomba vízlábnyoma a legalacsonyabb az összes élelmiszer között; 1 kg gomba előállításához mindössze 5-8 liter víz szükséges – emelte ki a tárcavezető. Hozzátette, a pályázat lehetőséget biztosít új komposztüzem vagy gombatermesztő létesítmény kialakítására, a meglévő termesztőkapacitások bővítésére, illetve technológiai korszerűsítésére. Emellett támogatásban részesülhetnek a legmodernebb, áruvá készítést szolgáló eszközök, gépek beszerzései is – tette hozzá.

A miniszter kifejtette, a felhívás kiemelt figyelmet fordít a környezetterhelés csökkentésére. A pályázat ezért lehetőséget biztosít a zárt rendszerű, a környezetvédelmi követelményeknek megfelelő, a levegőtisztasági előírásokat kielégítő gombakomposzt üzemek létesítésére. Emellett lehetőség van az energiahatékonyságot növelő korszerűsítésekre és a megújuló energiaforrást hasznosító technológiák telepítésére is. Nagy István hangsúlyozta, a beruházások költségeinek felét fedező, vissza nem térítendő támogatás maximális mértéke 2 milliárd forint lehet.

A pályázati felhívás részletei a www.palyazat.gov.hu oldalon megismerhetők.

Forrás: https://kormany.hu/hirek/mar-lehet-palyazni-a-gombatermeszto-uzemek-fejlesztesere

290,5 milliárd forint támogatásból fejlődnek az állattartó telepek

Farkas Sándor az állattartó telepek korszerűsítésére kiírt pályázat Pest megyei támogatói okiratainak átadásán azt mondta, mára kijelenthető, hogy az agrárium Magyarországon stratégiai ágazat, amelynek döntő szerepe van a vidék gyors fejlődésében. Hozzátette, hogy a célzott támogatásoknak köszönhetően növekszik a beruházási kedv, amit jól tükröz a tavaly kiírt Állattartó telepek fejlesztésének támogatása elnevezésű pályázat, amelynek kezdeti keretösszegét, 50 milliárd forintot, 260 milliárd forintra kellett emelni a rendkívüli érdeklődés miatt, majd végül a megítélt támogatások meghaladták a 290 milliárd forintot is.

Pest megyében mindeddig 24 pályázat részesült pozitív elbírálásban 11,7 milliárd forint támogatási összegben – fűzte hozzá a parlamenti államtitkár. Farkas Sándor elmondta, hogy ebből a támogatásból a mezőgazdaság nehéziparának számító szarvasmarha-ágazatban közel 40 ezer férőhely létesítése vagy korszerűsítése valósul meg, országosan a többi ágazatot – baromfi, sertés, kecske, juh – is figyelembe véve 400 ezer négyzetméter istálló és egyéb építmény épül, vagy újul meg.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy őszre tervezi a kormány az új Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés (Akg) és az új Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása (Öko) elnevezésű 2022. január 1. után pályázható felhívások meghirdetését. Ezekben hároméves kötelezettségvállalási időszakot írnak elő, megemelik a támogatás mértékét, és rugalmasabban kezelik majd a földhasználati ügyeket. Hozzátette, mindezzel a kormány célja, hogy minél több gazdálkodó tudjon részt venni a programban, növekedjen a támogatásba bevont területek aránya, minél nagyobb területen és minél több ágazatban legyen természetkímélő a gazdálkodás.

Forrás: https://kormany.hu/hirek/2905-milliard-forint-tamogatasbol-fejlodnek-az-allattarto-telepek

Nemzeti érdekünk a hazai gasztronómiai tradíció fennmaradása

A magyar gasztronómiai tradíció fennmaradása nemzeti érdekünk. Ezeket a kincseket a jövő nemzedéke számára is meg kell őrizni és át kell adni – tette hozzá az államtitkár. Erdős Norbert megjegyezte, az Agrárminisztérium az élelmiszeripari beavatkozások tervezésénél nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a magyar élelmiszertermelők beruházások révén minél versenyképesebb termékekkel léphessenek a hazai és az export piacokra. A tésztafogyasztás hazánk gasztrokultúrájában is meghatározó. A világban Olaszországban a legmagasabb az egy főre jutó száraztészta fogyasztás, Magyarország a 15. helyen van 7,1 kg/fővel. A koronavírus járvány is rávilágított arra, hogy a hosszan eltartható, könnyen elkészíthető élelmiszerek iránt kimagasló a kereslet, de ettől függetlenül is optimisták a várakozások.

A globális tésztapiaci növekedés tendenciáit tekintve 2019-2023 között 5,85% növekedés várható. A piaci hajtóerejét a foglalkoztatott népesség növekedése, a kényelmi ételek iránti igény és a fogyasztói életmód megváltoztatása adja – folytatta az államtitkár. Erdős Norbert kiemelte, a tésztafélék fogyasztása az elmúlt években enyhe emelkedésnek indult Magyarországon. A magyar fogyasztók a tészta belső terméktulajdonságai szempontjából a teljes kiőrlésű és tönkölylisztes, valamint a sok tojásos tésztákat választják. A magyar fogyasztók részéről növekszik az igény az egészséges táplálkozásba illeszthető őrlemények mint a tönköly, az amaránt, a rizs, valamint a kukorica felhasználásával készült termékek iránt. Mind az otthoni körülmények között, mind a gasztronómiában fontos helye és szerepe van a tésztaféléknek és fogyasztásuknak.

Forrás: https://kormany.hu/hirek/nemzeti-erdekunk-a-hazai-gasztronomiai-tradicio-fennmaradasa

Augusztus 18-tól lehet pályázni az élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztésére

Nagy István közlése szerint a 200 milliárd forint keretösszegű felhívás forrásaiból az élelmiszeripari és a borászati tevékenységhez kapcsolódó fejlesztések támogathatók. Az igényelhető, vissza nem térítendő támogatás minimális mértéke 100 millió forint, maximális összege 5 milliárd forint, a támogatási intenzitás fő szabály szerint 50 százalékos, de ez egyes tevékenységek, régiók és vállalkozásméret esetében eltérhet – ismertette a részleteket a tárcavezető a 30. jubileumi Farmer expo nemzetközi mezőgazdasági élelmiszeripari szakkiállítás, és a 16. Hortico zöldség-gyümölcs kertészeti szakkiállítás megnyitóján. A legkisebbek, a kézműves termékeket előállító vállalkozások 15 ezer euró (5,3 millió forint) vissza nem térítendő pályázati forrásra számíthatnak, az önkormányzatok pedig 100 millió forintra pályázhatnak a helyi piacok fejlesztésére – tette hozzá.

Nagy István emlékeztetetett, hogy a Covid-járvány idején az agrárium szereplői nem mentek home office-ba, vetettek és arattak, gondozták az állatokat, folyamatosan biztosították a lakosság élelmét. Az agrárium stratégiai ágazat, döntő szerepe van a vidék gyors fejlődésében, ezért minden korábbinál több forrást biztosítanak a hazai mezőgazdaság számára – mondta a miniszter. Hozzátette: a kormány történelmi léptékű döntést hozott, amikor a Vidékfejlesztési program hazai társfinanszírozását az eddigi 17,5-ről 80 százalékra emelte. Vidékfejlesztésre a következő ciklusban 4265 milliárd forint forrás jut, egy év alatt annyi pénzt fordítanak vidékfejlesztésre, mint a megelőző hét évben összesen – jelezte a tárcavezető. Hozzátette: sikeres agrárium csak megfelelő tudás birtokában lehet, a felkészült magyar gazdákra nélkülözhetetlen szükség van.

Nagy István köszönetet mondott Vaszkó László vásárigazgatónak és családjának, akik az elmúlt három évtizedben megszervezték a Farmer expót, amely szakmai súlyán túl meghatározza Debrecen és a magyar vidék arculatát is.

Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem (DE) rektora az intézmények és a termelők összefogását hangsúlyozta. Azt mondta, elsőként az agrár- és az orvostudomány összefogásának eredményeként jöttek létre különleges élelmiszerek, ma már a teljes egyetem kutatásokkal, innovációval, fejlesztésekkel támogatja az ágazatot.

Kósa Lajos (Fidesz) országgyűlési képviselő szerint a leendő debreceni nemzeti oltóanyaggyárnak a humán vakcinák mellett a mezőgazdasági vakcinák gyártására is fel kell készülnie. A politikus reményét fejezte ki, hogy 2023-ban meghirdethetik az állatorvos-képzést a Debreceni Egyetemen.

Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere azt mondta, a város erős, meghatározó szereplője a mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak, s ez a következő évtizedekben is így lesz.
Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) alelnöke arról beszélt, hogy az ágazat sikeréhez a legkorszerűbb ismeretek kellenek, már nem elég úgy gazdálkodni, ahogy “apáink, nagyapáink” tették. A kamara érdemi segítséget nyújt a gazdálkodóknak – mondta.

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek (Magosz) elnöke a Magyarok kenyere programról tájékoztatta a résztvevőket jelezve, hogy tavaly 1100 tonna gabonát gyűjtöttek össze, reményük szerint az idén ezt a mennyiséget is túlszárnyalják.
A Farmer expo megnyitóján átadták az idei vásárdíjakat, a 30 éves emlékplaketteket, és megáldották az új kenyeret. Az augusztus 20-ig látogatható kiállításon és vásáron 16 ezer négyzetméteren több mint 330 kiállító mutatkozik be a DE Böszörményi úti campusán, ahol konferenciákat, szakmai fórumokat, állattenyésztési bemutatókat, lovas- és fogatparádét is rendeznek – jelezte az MTI-nek Vaszkó László vásárigazgató.

Forrás: https://kormany.hu/hirek/szerdatol-lehet-palyazni-az-elelmiszeripari-uzemek-komplex-fejlesztesere