Ketrecharcosok
Tanuljunk a 2002 és 2010 közötti, az ország lerongyolódását előidéző kormányzásból. Aki most a bevándorlás mellett kampányoló és a múlt gazdasági fájdalmait okozó pártokra szavaz, nem érti, hogy kutyából soha nem lesz szalonna.
Mit szeretne a magyarok többsége?
Tegyünk különbséget a sorsukért aggódó aktív magyar polgárok és azok között, akik csak passzívan szemlélik környezetüket. Az aktívak hittel vallják magyarságukat és bátran cselekszenek a közjóért.
Visszapillantó tükör
Meglepő, hogy az ellenzéki politikusoknak nem számottevő mértékben, de a fiatalok között is maradt némi ázsiója.
Májusban eldől Európa sorsa
A kommunistáktól még nehéz lesz megszabadulni, mert senki sem olyan veszedelmes, mint egy bukott eszme haszonélvezője, aki már nem az eszmét védi, hanem a zsákmányt!
(Márai Sándor)
Demagógia felsőfokon
Európa kormányzójának képzeli magát az a Jean-Claude Juncker, aki Luxemburgban a kreatív könyvelés és az adóelkerülés állami szintű nagymestere volt. Szívbéli barátjával, Soros Györggyel nemcsak az uniós pénzügyek uraivá váltak, hanem kontinensünk társadalmi rendjének szisztematikus feldúlói is.
Friss levegő
A baloldalinak nevezett európai pártok az EP-választások közeledtével pánikrohamukban kapkodó cselekvésekkel próbálják igazolni téves politikájukat.
Ki fizeti a révészt?
Az európai történelem soha nem futott egy szálon. A történések azonban manapság egyre szélesebb körben összeérnek.
Hamvadó cigarettavég
Az utolsó országgyűlési választások harmadik alkalommal fújtak ébresztőt az álomvilágban élő ellenzéki pártoknak.
A nyílt társadalom és az agresszió nem pálya
„Az a baj a szocialistákkal, hogy előbb-utóbb kifogynak a mások pénzéből” – így Margaret Thatcher egyik híres mondása
A kérdező kormány erőssége
Nincs annál nagyobb bölcsesség, mint amikor a kormány megkérdezi, hogy tervei találkoznak-e a választók elképzeléseivel.
