Az 5 legnagyobb szivárogtatási botrány Amerikában

Kormányzati szivárogtatások és következményeik az Egyesült Államokban.

 

1.) EDWARD SNOWDEN NSA-ÜGYE

Edward Snowden amerikai-orosz informátor 2013 nyarán leleplezett információi betekintést nyújtottak a hírszerző ügynökségek megfigyelési és kémkedési gyakorlatának mértékébe szerte a világon – elsősorban az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban, de sok más országban is. A leleplezések kiváltották a globális megfigyelési és kémkedési ügyet (más néven „NSA-ügy”). Snowden kiszivárogtatásai részleteket tártak fel az Egyesült Államok kormányának több millió amerikai titkos megfigyelése során tett lépéseiről.

A megfigyelési program a 2001. szeptember 11-i merényletek nyomán jött létre, és a kormány tisztviselői úgy látták, hogy meg kell erősíteni a biztonsági programokat és a megfigyelési műveleteket a potenciális bűnügyi és terrorfenyegetések kiszűrése érdekében. A Snowdentől származó kiszivárogtatások azonban felfedték, hogy a kormány nem csak a potenciális terrorfenyegetettség kapcsán, hanem az állampolgároktól is gyűjt információkat.

Snowden, a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) alvállalkozója, aki később Hongkongba és végül Oroszországba menekült, és akit kormányzati tulajdon eltulajdonításával és más bűncselekményekkel vádoltak meg, amerikai és európai kémprogramokat fedett fel. A kiszivárogtatások azt mutatták, hogy az amerikai kormány az Európai Unió számos hivatalát megzavarta, és legalább harmincnyolc külföldi nagykövetség után kémkedett.

2.) A PENTAGON-IRATOK

1971 márciusában kiszivárogtattak The New York Timesnak egy szigorúan titkos védelmi tanulmányt az Egyesült Államok vietnami háborúban való részvételéről, amely szerint egyre népszerűtlenebbé vált a konfliktus 1970-es évtizedre való áthúzódásával. A Times ebből származó jelentése lavinát indított el, részletezve az ország több évtizedes vietnami szerepvállalását, és igazolva számos háborúellenes kritikát.

Az Egyesült Államok 1945 és 1967 közötti fontos politikai döntéseit és tanácskozásait részletező dokumentumokat Daniel Ellsberg katonai elemző szivárogtatta ki, aki titokban lefénymásolta a jelentést, és átadta az újságíróknak. A lapok elmarasztalóak voltak az egymást követő amerikai elnökök – Harry Truman, Dwight Eisenhower, John F. Kennedy és Lyndon B. Johnson – lépéseit érintően a térség konfliktusaira.

A kiszivárogtatás komoly csapást mért az Egyesült Államok katonai és politikai struktúrájára, olyan részletekkel, amelyeket a tisztviselők évek óta igyekeztek titokban tartani. Ez a szövetségi kormány és a sajtó drámai harcát is eredményezte, miután az igazságügyi tárca ideiglenes intézkedést biztosított a jelentések közzététele ellen. Az ügyészség végül ejtette a vádakat. 1971. június végén a Legfelsőbb Bíróság 6:3 arányú határozatában engedélyezte a Times és a The Washington Post számára, hogy továbbra is közzétegyék a jelentéseket, és a botrányt máig az Egyesült Államok történetének sajtószabadság szempontjából egyik legmeghatározóbb ügyeként tartják számon.

3.) IRAKI HÁBORÚS NAPLÓK

A WikiLeaks, a Julian Assange által alapított médiaszervezet 2010-ben rengeteg kiszivárgott titkos katonai dokumentumot tett közzé, amelyek részletezték az Egyesült Államok és a koalíciós erők 2004 és 2009 közötti iraki háborúban folytatott tevékenységét.

A dokumentumok számos titkos, zavaró fejleményt tártak fel a háborút illetően, beleértve az elhunyt civilek számát. 2009-re a kiszivárogtatásokból kiderült, hogy 66 ezer civil halt meg, ami a háborúban elhunytak több mint 60 százalékát jelentette. Az is kiderült, hogy több ezer civil halálesetről még nem számoltak be nyilvánosan. A dokumentumok azt is állítják, hogy a börtönben visszaélések történtek, még azután is, hogy a háború korai szakaszában széles közvélemény értesülhetett a fogvatartottakkal kapcsolatos bánásmódról. A dokumentumok azt is megállapították, hogy az amerikai erők foglyokat adtak át egy iraki csoportnak, amely széles körben elterjedt kínzási taktikájáról ismert.

A kiszivárogtatások közel 400 ezer jelentést vagy naplót tartalmaznak, amelyeket katonák rögzítettek a háborúban a helyszínen. A kiszivárogtatás hozzájárult a háború lakosság általi támogatottságának visszaszorulásához, amely már az ország megszállásáról szóló, 2003-as kezdeti döntés után is csökkent. Mire Obama elnök bejelentette, hogy 2011-ben be kívánja fejezni az Egyesült Államok iraki hadműveleteit, a válaszadók 75 százaléka teljes mértékben támogatta (a Pew Research közvélemény-kutatása szerint) a háború leállítására vonatkozó elnöki döntést.

4.) ROBERT HANSSEN KÉMKARRIERJE

Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) ügynöke volt, aki 1979 és 2001 között szovjet és orosz hírszerző szolgálatok számára kémkedett az Egyesült Államok ellen.

1976-ban Robert Hanssen különleges ügynökként csatlakozott az FBI-hoz. Az FBI-nál és a bűnüldözésnél eltöltött 25 év alatt az Egyesült Államok kormánya után kémkedett. A hidegháború során Hanssen a Szovjetunió kémjeként tevékenykedett, évekig észrevétlen maradt, mielőtt az 1980-as évek közepén a tisztviselők meggyanúsították. Tekintettel az FBI-nál betöltött szerepére, Hanssen titkos információkhoz férhetett hozzá, több ezer darabot adott el szovjet és orosz forrásoknak, részletezte az amerikai katonai terveket, stratégiákat nukleáris háború esetére és fegyvertechnológiákat. Állítólag körülbelül 1,4 millió dollárt keresett készpénzben és gyémántban a titkosszolgálati információk eladásából.

2000-ben a bűnüldöző szervek olyan orosz információkat szereztek be, amelyek arra utaltak, hogy Hanssen volt a kém. A nyomozók akkor kapták rajta Hanssent, amikor titkos információt közölt orosz források számára egy virginiai parkban, és letartóztatták. Hanssen végül bűnösnek vallotta magát 15 rendbeli kémkedésben; 2002-ben ítélte életfogytiglani szabadságvesztésre a büntetőtörvényszék a Virginia állambeli Alexandria városában.

5.) UKRÁN HÁBORÚS KISZIVÁROGTATÁS

A utóbbi idők hírei szerint az ukrajnai háborúval kapcsolatos NATO-dokumentumok legutóbbi kiszivárogtatása az Egyesült Államok történetének egyik legnagyobb katonai és hírszerzési jogsértése – azzal a lehetőséggel, hogy orosz forrásból szivárogtatták ki, és egyesek rámutattak, hogy az információk egy részét megváltoztathatták.

Bár a NATO-tisztségviselők még nem erősítették meg a kiszivárogtatások hitelességét vagy forrását, a dokumentumok érdekes betekintést nyújtanak az ukrajnai háborúba, részletezve az Egyesült Államok és a Nyugat-Ukrajnának nyújtott támogatását, beleértve a fegyveres-katonai segélyezés előrehaladását is. A New York Times szerint a dokumentumokból az is kiderül, hogy az Egyesült Államok mind az orosz, mind az ukrán vezetők után kémkedett, hogy figyelemmel kísérhesse a háborút. Azt is részletezik, hogy az Egyesült Államok hogyan követi műholdak segítségével az orosz katonai mozgásokat a Times szerint.

Egy dolgot azonban mégsem árulnak el, ez pedig az ukrán ellentámadás megújításának terve, amelyről széles körben pletykáltak, miután Oroszország a tél végén indított offenzívát, amely nagyrészt elakadt.

A minősített védelmi információk kiszivárogtatására és egyéb nyilvánosságra hozatalára vonatkozó büntetőjogi tilalmak

Jóllehet nincs olyan konkrét norma, amely a védett kormányzati információk minden jogosulatlan nyilvánosságra hozatalát bűncselekménynek minősítené, ezekben az esetekben a jogi keret a jogszabályok összetett és gyakran egymást átfedő halmazán, illetve normákon belüli egyedi rendelkezéseken alapul. A jogosulatlan nyilvánosságra hozatalból eredő büntetőeljárások gyakran a kémkedési törvényre (Espionage Act) összpontosítanak. A vonatkozó bűncselekmények skálája rendkívül széles: a szabadságvesztéssel járó „klasszikus kémkedési” esetektől (amikor valaki információt gyűjt egy külföldi kormánynak nyújtott segítség érdekében) az enyhébb büntetést maga után vonó, a védett információk helytelen kezeléséről vagy elvesztéséről szóló jelentés elmulasztásáig.

Az USA a kémkedési törvény és a kapcsolódó jogszabályok alapján üldözi azokat a minősített információkhoz hozzáféréssel (és ezen információk védelmének kötelezettséggel) rendelkező személyeket, akik azokat külföldi ügynökök rendelkezésére bocsátották, valamint a külföldi ügynököket, akik az Egyesült Államokban tartózkodva jogellenesen jutottak minősített információkhoz. Indítottak büntetőeljárást olyan személyek ellen is, akik „önzetlen szándékkal” védett információkat kívántak nyilvánosságra hozni, mivel úgy vélték, hogy a közjó érdekében előnyben részesítik az egyes kormányzati tevékenységek átláthatóságát. Az USA történetében még egyetlen személyt sem mentettek fel azon az alapon, hogy a kiszivárgott információhoz fűződő közérdek olyan jelentős lenne, amely igazolta volna az egyébként jogellenes nyilvánosságra hozatalt. – Tehát, ha valaki arra hivatkozva, hogy „a népnek joga van tudni valamit”, vagy „a köz érdekében szükségesnek érzi valamilyen szenzitív információ nyilvánosságra hozatalát”, nyilvánosságra hoz védett információkat, büntetőjogi szankcióval kell szembenéznie.

Az Egyesült Államokban még soha nem vontak felelősségre hagyományos hírügynökséget a kiszivárgott információk átvétele és nyilvánosságra hozatala miatt, de a büntetőeljárást kiterjesztették azokra a személyekre is, akik nem felelősek az eredeti nyilvánosságra hozatalért. – Tehát, ha egy kormánytag a kormányülés után beszámol az ott elhangzottakról a házastársának, majd utóbbi ezen információkat nyilvánosságra hozza, a szivárogtató házastárs büntetőeljárás alá vonható.

Samuel Loring Morison lett az első személy, akit elítéltek, mert titkos dokumentumokat adott el a médiának. Az 1985-ös United States v. Morison ügyben hozott ítélet a kémkedési törvény alapján történő elítélés feltételeinek fontos körvonalazását jelentette. Morison azzal érvelt, hogy nem volt meg a kémkedéshez szükséges szándék, mivel a fényképeket egy hírügynökségnek, és nem egy idegen hatalom ügynökének továbbította. Az a tény, hogy a Morison elleni vádemelés során a médiának való kiszivárogtatásról volt szó, és látszólag nem állt szándékában érzékeny információkat továbbítani az ellenséges hírszerző szolgálatoknak, nem győzte meg az esküdtszéket vagy a bíróságokat arról, hogy nem volt bűnös. Az Igazságügyi Minisztériumot (DOJ) azonban némi kritika érte azon az alapon, hogy az ilyen büntetőeljárások visszatartó erejűek lehetnek a potenciális bejelentőkre, akik olyan információkat szolgáltathatnak, amelyek kínosak lehetnek a kormány számára, de a közbeszéd szempontjából létfontosságú információkat szolgáltatnának. Hivatalából való távozásakor Clinton elnök kegyelmet adott Morisonnak. – Az ítélet rámutat, hogy a U.S. Code 793. § d) pontja értelmében, védelmi információk gyűjtése, továbbítása vagy elvesztése bűntettét követi el az is, aki a nemzetvédelemmel kapcsolatos olyan információt, amelyről okkal feltételezi, hogy az Egyesült Államok kárára vagy bármely külföldi nemzet javára felhasználható, szándékosan közöl, átad, függetlenül attól, hogy nem idegen hatalom ügynökével, hanem „csak” a média valamely szereplőjével osztotta meg azt.

Shamai Leibowitzot 2009-ben ítélték 20 hónap szabadságvesztésre a U.S. Code 798. § alapján, minősített információk nyilvánosságra hozatala miatt – amiket egy bloggernek adott át. A média arról számolt be, hogy Leibowitz nyilvánosságra hozta az átiratokat a washingtoni izraeli nagykövetségen folytatott beszélgetésekről, amelyeket az FBI lehallgatott. Azt állította, hogy a szándéka az volt, hogy leleplezze a hivatali visszaéléseket, nem pedig az, hogy kárt okozzon a nemzetbiztonságnak, de végül bűnösnek vallotta magát. – Vagyis attól, hogy valaki – állítása szerint – a „jó cél” érdekében árul el államtitkokat a médiának, még nem mentesül az ehhez fűződő jogkövetkezmények alól.

Edward Snowden ügye fentebb már részletezésre került. Az amerikai-orosz informátor 2013 nyarán leleplezett információi betekintést nyújtottak a hírszerző ügynökségek megfigyelési és kémkedési gyakorlatának mértékébe szerte a világon. A még mindig folyamatban lévő büntetőeljárásban Snowdent a U.S. Code 798. § alapján, minősített információk nyilvánosságra hozatalával, valamint a U.S. Code 793. § szerint, védelmi információk gyűjtése, továbbítása vagy elvesztése bűntettével vádolják. Oroszország 2022 decemberében adta meg Snowdennek az állampolgárságot, ami lehetetlenné teszi az Orosz Föderáció alkotmánya értelmében, hogy kiadják az Egyesült Államoknak.

Forrás: alaptorvenyblog.hu

Szerző
Ifjlomnicizoltan

Szólj hozzá!

Kövessen minket a hírportálunkon és A közösségi médiában!