CÖF

Vidékfejlesztési Minisztérium
V. Németh Zsolt
államtitkár úr részére

Tisztelt Államtitkár Úr!

A Civil Összefogás Fórum képviseletében fontosnak tartjuk, hogy megtisztelő meghívása kapcsán írásban is összefoglaljuk javasolt kezdeményezéseinket.

A Civil Összefogás Fórum és a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége megalkotta a Társadalmi Szerződés című könyvet, ebben több szerzőnk foglalkozik a magyar családi vállalkozások, valamint a vidék és falu kérdésével. Az Ön figyelmébe ajánljuk a vidékfejlesztésről és az új gazdaságpolitikáról szóló fejezeteket. Beszélgetésünk alkalmával tisztelettel átadjuk a Társadalmi Szerződés könyv 1 példányát.

A Civil Összefogás Fórumba tömörült civil szervezetek és magánemberek megdöbbenéssel fogadták az Európai Bizottság levelét Simor András jegybankelnök fizetése ügyében. A jó erkölcs és a józan ész egyaránt tiltakozik az ellen, hogy a sajtóhírek szerint a jegybank elnöke a saját országával szemben az Európai Bizottsághoz fordult.

A jó társadalmi szervezet lokálpatrióta és a nemzet érdekeit szolgálja. 

Az önkormányzatokkal és a kormányzattal is szoros kapcsolatban álló Nemzeti Együttműködési Kerekasztalok létrehozását szorgalmazza Csizmadia László, a Nemzeti Civil Alapprogram tanácsának nemrég kinevezett új tagja. A Civil Összefogás Fórum alapítója szerint ehhez bővíteni kell a kollektív szabadságjogokat is.

Az ellenzék, de különösen a szocialisták tábora, azzal vádolja a kormányzatot, hogy szélsőségesen nagy tisztogatást hajt végre az államigazgatásban és más területeken is, mindenhová a saját pártkatonáit ülteti, s ez mélységesen antidemokratikus. Valóban masszív személycserék zajlanak, ám a következtetés – miszerint az Orbán-kormány emiatt antidemokratikus, sőt autokratikus lenne – alapvetően téves.

Először nézzük a témát európai metszetben. A politikatudományban alapvető fogalom a politikai patronázs, vagyis a demokráciákban régóta közismert jelenség, hogy a közhivatalokba történő kinevezések elsősorban a pártpolitikai bizalmon vagy a kormány iránti lojalitáson alapulnak.

Amikor Kovács László akkori szocialista pártelnök azt javasolta, „tanuljunk meg kicsik lenni”, talán először szólalt meg nyíltan a globalizáció és a pénzhatalom előtti behódolást célzó nemzetközi politika „magyar hangja”. Ma már tény: a világ fölötti pénzhatalom olyan intézmények kezébe került, amelyek nem óhajtják érzékelni az igazságosság és a környezeti egyensúly problémáit. De arra azért nem gondoltunk, hogy a vezető pénzemberek egy csoportja valaha is közvetlenül megüzeni nekünk: tanuljunk meg rabok lenni. Most ez az idő is eljött.

"A kormány a helyén van”.

Most a korlátlan hatalomra törő bankvilág vezetőivel szemben vette fel a kesztyűt a nemzeti együttműködés kormánya. Az IMF ugyanis nem országot vett, hanem hitelnyújtással üzletet kötött Magyarországgal. A Kormány a 3,8 %-os GDP arányos hiányt a magyar polgárok segítségével betartja. A szocialista-liberális bukott kormány által hagyatékul hagyott szerződést a nemzeti együttműködés kormánya teljesíti, azonban nem hagyja, hogy nemzeti és állami szuverenitásunk is e szerződés martaléka legyen. 2010-ben nem kisebb a tét, mint az állami önállóság, a partnerség és a nemzet szabadságának megvédése.

A kormány – figyelemmel az ország polgárainak erre irányuló igényére – megindította az új Alkotmány előkészítésének munkálatait. Az e célra létrehozott bizottság politikusokból, és az alkotmányjoghoz értő szakemberekből áll.

„Itt az idő”, hogy a nemzet polgárai bekapcsolódjanak az ők és utódaik életét meghatározó alaptörvény megalkotásának folyamatába.

A Patrióták a Gazdaságért és a Közjóért Egyesület kezdeményezte, hogy a Civil Összefogás Fórum segítségével induljon el egy közös munka, amely a lokálpatrióták aktivizálásával, az önkormányzatok bevonásával országos szinten lehetőséget biztosít az alkotmánnyal kapcsolatos véleményformálásra, hiszen ez egyike legalapvetőbb demokratikus jogainknak. Ezen az úton jöhet létre végre egy olyan alkotmány, amelyet az ország polgárai valóban a magukénak érezhetnek.

Magyarország 1989–1990-ben pártállami diktatúrából demokratikus jogállammá változott. Nem forradalommal, hanem felülről, az állampárti és az ellenzéki elitek alkuja révén.

Európában az a normális, hogy ha a demokrácián belül kormányváltásra kerül sor, akkor azt követik a személycserék az új politikai garnitúra igényeinek megfelelően. Ezek a személycserék nélkülözhetetlenek, mert az új kormánynak olyan megbízható szakemberekre, vezetőkre van szüksége az állami érdekeltségű pozíciókban, akik nem gátolják, hanem segítik célkitűzései megvalósulását.

A magyar rendszerváltás nem volt forradalom

A második Orbán-kormány elhatározta, hogy új alkotmányt dolgoz ki az 1949-es helyett, amelyet 2012 végéig kíván beiktatni, s ennek érdekében már fel is állított egy nyolctagú alkotmány-előkészítő bizottságot. Jómagam már nagyon régóta szorgalmazom írásaimban és a nyilvánosság előtt is az új alkotmány szükségességét.