A Civil Összefogás Fórum (CÖF) alapítója szerint az NCA-ról szóló jelenlegi törvényben álló célkitűzés nem több mint írott malaszt. Érdemben nem valósult meg a civilszervezetek társadalmi szerepvállalása, amelynek az NCA lett volna az egyik legfontosabb eszköze. Nem alakult ki partneri viszony a hatalom és a civil társadalom között, nem jött létre kölcsönösen előnyös munkamegosztás, amely az állam és önkormányzati közfeladatok hatékonyabb végrehajtását segítené. Pedig az állam és a polgári társadalom kapcsolatát a bizalom és a kölcsönösség elvére kell alapozni – jelentette ki Csizmadia. Úgy véli, először is intézményes kereteket kell teremteni annak biztosítására, hogy a civilek részt vehessenek a helyi vagy magasabb szintű döntéshozatalokban.
Csizmadia ezt először is a sarkalatos törvények között szereplő önkormányzatokról szóló jogszabályban deklarálná, de a szervezeti és működési szabályzatokban is rögzítené. Mindehhez létre kellene hozni a civil fórumok rendszerét, a Nemzeti Együttműködési Kerekasztalokat (NEK), amelyekhez kiváló alapot szolgáltatnak, például a CÖF és a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége által a választások előtt létrehozott társadalmi, illetve szakmai kerekasztalok. Ez a két szervezet le is rakhatná a szervezet alapjait, amelyet később folyamatosan lehet majd bővíteni. Csizmadia ennek kapcsán felhívta a figyelmet: nem számít, hogy ki milyen ideológiát vall, esetleg melyik párthoz kötődik, a civil ügyekben a lokálpatriotizmus és a nemzet érdekeinek szolgálata a fő szempont. „A kormány csökkenti az önkormányzati és a parlamenti képviselők számát, de az áhított gazdaságosabb és hatékonyabb állam csak úgy valósulhat meg, ha a csökkenés pótlódik, méghozzá a civilek közreműködésével” – mondta Czizmadia.
A gyakorlatban a testületek ülésein előzetes jelzés után lehetne a civil véleményt, esetleges javaslatokat, felvetéseket a napirendi pontokhoz kapcsolódva elmondani. A felvetésekre kötelező lenne válaszolnia a testületnek. A NEK-ek helyi fórumai arra szolgálnának, hogy előre megszűrjék a civilek véleményét, így valóban fontos ügyekben közvetítsenek a lakosság és az önkormányzatok között. Ez nyilván segítséget is jelentene a képviselő-testületeknek, hiszen a lakossági igényeket, véleményeket összegyűjtő kerekasztalok a képviselők állandó „információs központjaivá” válhatnak.
A NEK-ek szerepet kaphatnának a készülő alkotmány koncepciójának megvitatásában is, artikulálva a civil akaratot. Ennek kapcsán Csizmadia kiemelte: a fentebb megfogalmazott célok elérése érdekében az új alaptörvényben az egyéni szabadságjogok mellett erősíteni kell a kollektív szabadságjogokat is.
Szerinte egy rövid, alapértékeket tartalmazó alkotmányra van szükség, amelynek leglényegesebb elemének a történelmi jogfolytonosságára való hivatkozást is tartalmazó preambulumnak kell lennie. Úgy véli, a pártoknak önmegtartóztatónak kellene lenniük az új alaptörvény megszavazásánál, azaz lelkiismereti szavazást kellene elrendelni.
