Közlemény

A „nyílt társadalom idea” magyarországi zászlóshajója tüzet nyitott a népfelséget tiszteletben tartó kormányra. A célpont a nemzeti konzultáció mindenáron történő megakadályozása, amelyben a magyar emberek hosszú távú sorskérdéseikről mondhatnak véleményt.

A Soros áramkörhöz csatolt Helsinki Bizottság jogvédői kevésbé piaci szereplők, sokkal inkább fizetett alkalmazottak. Személyiségi jogaik vélt megsértése kapcsán perelnek. Enélkül is látható lesz számukra, hogy cselekedetükért a közerkölcs negatív ítéletét mától kezdve viselniük kell. A bírósági döntés remélhetőleg tükrözi majd, hogy a kimondott szavakért, felelősséget kell vállalni, azokat az idő múlása nem törli el.

Emlékeztetnénk, hogy gazdáik „mentőhajói” nem egy esetben, kalákában dolgoztak az embercsempészekkel. 15 ezer embernek fordítottak hátat a Földközi-tengeren, akik így a humanitárius katasztrófa áldozatai lettek. Kérdezzük, értük mit tettek? Hozzátartozóiknak ki követel kártérítést? – talán a Helsinki Bizottság? Valószínűleg nem, mert ezért a gazdik nem fizetnek, (sőt a munkaköri leírások ilyen irányú megsértése, akár elbocsájtással is járhat) az azonban lehetséges, hogy az említett tények eltusolásáért járhat a 13. havi fizetés.

A Helsinki Bizottságnak is tudomásul kell venni, hogy az emberek többségének véleménye Európában, így Magyarországon sem kerülhető meg. Szerencsére, ezt a tényt egyre több uniós kormány érzi magáénak.

CÖF-CÖKA vezetősége

Petíció az Európai Unió Petíciós Bizottsága elnökének

Cecilia Vikström
A Petíciós Bizottság elnöke
European Parliament
Rue Wiertz
B-1047 BRUSSELS

Tárgy: Petíció az uniós intézményi szereplők – különösen a Bizottság és Európai Parlament egyes tagjai – felelősségét megállapító EP-vizsgálóbizottság felállításáért a Földközi-tengeren előállt humanitárius helyzet kapcsán

Tisztelt Elnök Asszony!

Alulírott Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány, mint Magyarországon bejegyzett önálló jogi személyiséggel rendelkező civil szervezet az alábbi petíciós kérelemmel fordulunk az Európai Parlament Petíciós Bizottságához.

Kérelmünk előzménye, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) és más nemzetközi szervezetek korábbi becslései alapján 2014 óta több mint 15 ezer migráns és menekült fulladt bele a Földközi-tengerbe, miközben megpróbáltak Európába átjutni, amely kialakult helyzet és gyakorlat – az éppen két esztendeje tetőző, akkor egész kontinensünket elborító migrációs válság nyomán – humanitárius katasztrófát idézett elő a térségben. Véleményünk szerint, az eredetileg a 2007/2004/EK tanácsi rendelettel létrejött Frontex (Európai Határ- és Partvédő Ügynökség) feladata lett volna, hogy az Európai Unió határigazgatását megfelelően elősegítve és összehangolva – az EU Alapjogi Chartájával összhangban – az ilyen tragikus helyzeteket megelőzze, és hogy a lélekvesztőkön elindult emberek életét megmentse, és egyben megvédje az európai közösség külső határát és az uniós polgárok biztonságát.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1624 rendelete (52) bekezdésének értelmében az Európai Bizottság képviselteti magát a Frontex felett felügyeletet gyakorló és az ügynökség irányításához és működéshez szükséges összes hatáskörrel felruházott igazgatótanácsban, így felelősséget is visel az Európai Unió határőrizetének irányításáért. Ugyanezen bekezdés alapján, mivel a Frontexet a decentralizált ügynökségekre vonatkozó, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által 2012. július 19-én elfogadott közös megközelítés elveit figyelembe véve kell irányítani és működtetni, a nem megfelelően működő uniós határigazgatás miatt bekövetkezett humanitárius katasztrófáért viselt közösségi felelősség általunk szorgalmazott vizsgálatát is ki kell terjeszteni több uniós intézményre, illetve annak tagjaira.

Elfogadhatatlan, hogy ártatlan emberek ezrei leljék halálukat a Földközi-tengerben amiatt, hogy az Európai Unió nem képes megvédeni a saját határait, és az elindult emberek tömegeit nem képes még idejében megállítani, hogy az Európai Unió egyik szakosított ügynöksége megfelelő intézkedések, határvédelmi intervenciók révén nem látja el hatékonyan kitűzött feladatát, és hogy mindezért senki nem viseli a felelősséget a magát a jogállami rend térségeként deklaráló Európai Unió intézményeiben.

Hasonlóan az olasz hatóságok álláspontjához, mi is úgy látjuk, hogy a Földközi-tengeren működő NGO-hajókkal, illetve migránsmentő civil szervezetekkel kapcsolatos átláthatósági aggályok és nemzetbiztonsági jelentőségű kérdések tisztázásra szorulnak. E körben utalni kívánunk arra, hogy az érintett szervezeteknek Olaszországban egy magatartási kódexet kell elfogadniuk az átláthatóság és az olasz hatóságokkal való együttműködés jegyében.

Elfogadhatatlan továbbá, hogy az EU felelős tisztségviselői, intézményi vezetők – sokszor külső nyomásgyakorlásnak is engedve – nem akarják elősegíteni Európa hatékony és megfelelő határvédelmét, hogy például az Európai Unióba irányulóan évi egymillió migráns érkezését bátorító amerikai milliárdossal, Soros Györggyel az elmúlt időszakban tárgyaló bizottsági biztosok felelősségének kérdése mindmáig feltáratlan, mint ahogy az minisztertanácsi szinten sem tisztázott. Utóbbira az egyik példa a 2015. szeptember 22-ei tanácsi határozat a kötelező menekültkvótáról, amely ugyancsak a tengeren való átkelésre ösztönözhetett tízezreket – köztük ezreket a biztos halálba. Itt érdemes emlékeztetni: Soros Györgyöt 2017. május 31-én, brüsszeli látogatásakor a többi között Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért felelős biztos is fogadta, ami azért különösen problémás, ugyanis ezen az alapon teljesen utat lehet engedni az egyes tagállamok nemzeti érdekeivel szembeni külső lobbitevékenységeknek, sőt a lobbi törvénytelen formáinak (például korrupció) veszélye is felmerülhet. Márpedig az EU-alapszerződések egyértelműen rögzítik az Európai Bizottság tagjainak elszámoltathatóságát, akiknek feladataik ellátása során teljes mértékben függetlennek kell lenniük, és az Európai Unió általános érdekében kötelesek eljárni; különösen nem kérhetnek, és nem fogadhatnak el utasításokat kormányoktól vagy más külső szervektől (személyes elszámoltathatóság elve, EUMSZ, 245. cikk).

Meg kell vizsgálni az Európai Parlament tagjai egy részének felelősségét is, miután alig fél évvel ezelőtt a Soros Györgyhöz közel álló European Policy Institute egy listát közölt arról, hogy az amerikai spekuláns-üzletember a 751 EP-képviselőből összesen 226-ot „megbízható szövetségesként” tarthat számon. Közülük mindazoknak, akiknek a fentebb bemutatott humanitárius helyzet kialakulásában bármilyen politikai felelőssége lehet, viselnie kell azt! Itt a cselekvés ideje!

Fentiek tekintetében arra kérjük az Európai Parlamentet, hogy az uniós intézményi szereplők – különös a Bizottság és Európai Parlament egyes tagjai – felelősségének megállapításáért haladéktalanul vizsgálóbizottságot állítson fel a Földközi-tengeren előállt humanitárius helyzettel kapcsolatban, az uniós határvédelem principiális elsőbbségét akadályozni kívánó uniós vezetők és EP-képviselők mielőbbi kiszűrésére, és a továbbiakban az ilyen gyakorlat sürgős megfékezésére.

Hisszük, hogy az Európai Parlament Petíciós Bizottsága, mint az Európai Unió közvetlen demokráciát kifejezni hivatott, legfőbb jogalkotó intézményének felelős testülete kedvezően bírálja el petíciónkat.

Budapest, 2017.október 02.

Tisztelettel:

Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány képviseletében
Dr. Csizmadia László
kuratóriumi elnök

A tűzvész egyéves évfordulója – Atyha

Atyhában jártunk a tűzvész egyéves évfordulóján

Egy éve történt az a végzetes villámcsapás, amelynek következtében olyan hatalmas tűzvész keletkezett, hogy oldalfalai és toronycsonkja kivételével elpusztult a falu temploma. Atyha abban a tragikus pillanatban ismét a figyelem középpontjába került, s a közeli településekről, Erdélyből, hamarosan pedig a teljes Kárpát-medencéből és Nyugatról egyaránt érkezett segítség. A világ különböző országaiban élő magyarok – felekezeti különbségre való tekintet nélkül – gondolták úgy, hogy kötelességük segíteni.

A korondi Árcsó Kft. dolgozói mindent megtesznek, hogy határidőre elkészüljenek a felvállalt munkálatokkal – a szerző felvétele

Egy év után örömmel és megnyugvással írhatjuk le, hogy a munkálatok szépen haladnak és reméljük, hogy újabb esztendő múltán, 2018-ban részt vehetünk a templom felszentelésén, amikor a magyarság többi részével közösen használatba vehetünk egy olyan épületet, egy olyan közösen felújított és megszépült helyet, amely összefogásunk révén épült a jövendőnek.

Riportunk teljes szövege a Hargita Népében olvasható.

Simó Márton/ Élő Székelyföld Munkacsoport

Részletek itt: https://eszm.ro/2017/09/20/atyhaban-jartunk-a-tuzvesz-egyeves-evfordulojan/

Meghívó

“Cigányvarázs”
IV. Kárpát-medencei cigányprímások és zenekarok fesztiváljának gálaestje
2017. szeptember 28.

Az ügyészség véget vetett az ellenzéki rágalomhadjáratnak

Az ellenzék ismét a kardjába dőlt, miután kiderült, hogy a Fővárosi Főügyészség elutasította Nyakó István szocialista politikus és mások feljelentését. Korábban a Jobbik szaladt bele hasonló pofonba, miután nyomozóhatósági megkeresésük is ilyen sorsra jutott.

A CÖKA-CÖKA elégtételként éli meg az ügyészség döntését, ugyanakkor azt javasolja a Soros György kottájából játszó hazai ellenzéknek, hogy nyugodjanak bele: van olyan civil szervezet, amely nem a 2010 előtti szocialista civil-mutyi gyakorlatot követve, igen is transzparensen tud működni.

A CÖF-CÖKA azt is fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy immár bizonyítottá vált, hogy a Magyar Villamos Művek Zrt civil missziót és nem pártpolitikai célokat támogatott, amikor szervezetünket megtisztelte bizalmával.

Ideje lenne beletörődni, hogy a CÖF-CÖKA a nemzeti oldal olyan szervezete, amely, szemben a külföldről pénzelt civilekkel, átláthatóan és jogszerűen tud működni a magyar emberek bizalmából és támogatása által.

CÖF-CÖKA vezetősége