Mennyibe kerül Jakab Péter?

Szerző: Csizmadia László a CÖKA kuratóriumának elnöke

Forrás: https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20200219-mennyibe-kerul-jakab-peter

A Jobbik elhalványult kötődése Simicska Lajoshoz, majd érdekből folytatva Soros Györgyhöz és végül célba érése a DK-hoz gondolkodásra késztető.

A feltett kérdést érdemes a politika látómezejének széléről megközelíteni. Ezen a mezőn elhelyezkedő, Európában egyre fokozódó pártpolitikai és ideológiai harc folyik a globalizmus és a szuverén nemzetállamok képviselői között. Mondhatnánk, hogy nincs ebben semmi új, hiszen már az EU alapjait letevő atyák is komoly vitákat folytattak arról, hogy „merre Európa”.

A helyzet azonban eszkalálódott akkor, amikor az európai egyesült államok létrehozását erőszakosan akarók nyíltan a szupranacionális berendezkedést próbálták ráerőltetni a kontinens polgáraira. Új típusú háború kellős közepén találtuk magunkat.

Európában most nincs fegyverdörgés, azonban „hangtompítós fegyverek” vették át a szerepet. Már nem mutat kiutat a Malthus-elmélet, ami talán elégséges volt Afrikában vagy a Közel-Keleten. A kirabolt gyarmatok után a gazdag Európa országai új lehetőségeket kínálnak a világ fölé emelkedni vágyó, befolyásos pénzügyi óriásoknak. A klasszikus szárazföldi és légi támadások nem alkalmasak a szövetségesek regulázására. A baráti tűz alkalmat adhat a leleplezésre. A demokrácia, a jogállamiság álarca mögé bújtatták világhatalmi törekvéseiket, miközben a galád terveket áldemokraták és álcivilek közreműködésével realizálják.

Európa őslakóinak bekerítése kívülről és belülről egyszerre történik. A módszer racionálisnak és hatékonynak bizonyul. Az olcsó munkaerő ígéretével elindították a gazdasági migrációt és ezzel – az illegálisan érkezőket is álcázva – az új honfoglalást. Ezen zsoldoscsapatok finanszírozását az őslakosok adóforintjaiból valósítják meg. Az „oszd meg és uralkodj” elv alapján egyre több, egymással szemben álló, párhuzamos társadalom kialakítását forszírozzák. Az előidézett provokálás eredménye lehet a hódító iszlám vallás és a zsidó–keresztény civilizáció hívei között az egymásnak feszülés. Az Európában egyre szaporodó terrortámadások megteszik hatásukat. A keletkező fájó sebeket a ránk szálló „őrangyalok” egy kézben összpontosuló hatalommal, egyszerű módszerekkel kívánják rendezni. Azaz mindent, ami ellenáll, azonnal „amputálni” kell. A cél, minél előbb megvalósítani az újkori gyarmatosítást, ahol nem lesz különbség az illegális bevándorlók és az őslakosok között.

Akik most a nyílt társadalmat és a politikai globalizáció előnyeit cukorkaként kínálgatják, az új birodalmi elképzelések erői érdekében ármánykodnak. Ezek az imperialista szellemű irányítók a bal- és jobboldali szélsőséges haramiákból válogatva kialakítják helytartói csapatukat. Jól megfizetett, volt bolsevik, kommunista, náci, fasiszta figurák leszármazottai hajlandók Júdás-pénzért a birodalom akaratának végrehajtására szerződni.

Közelítsünk a még szuverén országokban kialakítandó ördögi módszerekhez, ahol megkezdődött a jövő helyi helytartóinak fészkelődése. Ne menjünk messzire, maradjunk házunk táján. Láthatjuk, hogy a politikailag globalizált európai föderációnak nincs szüksége ellenzékre. Ezért vissza kell térni a sokszor már jól bevált, szovjet diktatúra alatt működtetett egypártrendszer-szisztémához. Közben el kell hitetni, hogy így is működik a demokrácia.

Magyarországon kijelölték a végrehajtókat. Ők nem mások, mint a kommunisták reinkarnálódott, ultraliberálisok köldökzsinórjához kötött, jól megfizetett, hazánkat prédaként feltálalók. A DK és a Momentum áldemokratáiról és az álcivil NGO-król beszélünk. Ők egy húron pendülnek, feladatuk átverni népüket.

Az Európai Unió Soros Györggyel szövetkezett, föderációt előkészítő híveinek jól jönne, ha a zsidó–keresztény civilizációt és a nemzetállamok elsődlegességét erősítő magyar kormányt, helyi csatát provokálva, meg lehetne dönteni. Közelebb kerülhetnének az Európa végleges sorsát eldöntő, háborús győzelemhez.

Kanyarodjunk vissza a címben megfogalmazott kérdéshez. A szélsőjobboldalt sokáig megtestesítő Jobbik szétesése, szétverése a magyarországi egypártrendszer kialakításának fontos lépése. Ez a párt könnyű préda, mert az eredeti ideológiájához hű vezetőit a belső ellentétek távozásra kényszerítették. Maradtak a pusztán csak hatalomra és pénzre éhes, eszmeiség nélküli „jobbikosok”. Újdonsült pártelnökük nyíltan felvállalta Soros György pénzmágnás, de politikában is profi szereplő védelmét, egyben népszerűsítését. Jakab Péter a The Guardiannek adott nyilatkozata szerint Soros a pénzét Magyarországon arra költheti, amire akarja. Azaz az sem elítélendő, ha egyenesen barátai zsebébe csúsztatja. Senki sem vonja kétségbe, hogy a tőzsdemilliárdos bármikor jegyet vehet dunai sétahajóra, vacsorázhat a Greshamben, sőt, ha betartja a magyarországi előírásokat, NGO-kat is támogathat. Nemzetellenes cselekvéseket azonban ő sem folytathat.

A Jobbik elhalványult kötődése Simicska Lajoshoz, majd érdekből folytatva Soros Györgyhöz és végül célba érése a DK-hoz gondolkodásra késztető. Gyurcsány Ferenc rablóprivatizációban elfoglalt szerepe, az Altus Kft. nagylelkű uniós támogatása, az MSZP páncélszekrényének varázsszóra nyílása, pártelnökként milliárdjai, úgy tűnik, mágneses vonzóerőt jelentenek a Jobbik elnöke és szűk vezetőcsapata számára. Csak sejthetjük Jakab Péter és a Jobbik vételárát, de az biztos, hogy ebben az üzletben a Jobbik becsülete hívei előtt végleg elveszett.

A kor tükröződése

Szerző: Csizmadia László a CÖKA elnőke

Forrás:https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20200205-a-kor-tukrozodese

A koronavírus rettegésben tartja a világot. Felbukkant egy halálos betegséget okozó képződmény, amivel az emberiség nem számolt

Az emberek egészséges reakciója azonnal működésbe lépett, a tervszerű védekezés elkezdődött. Egy csapásra felébredtünk, komoly nemzetközi méretű védekezés, együttműködés alakult ki. A világ polgárai féltik életüket, jövőjüket és úgy tűnik, ezért hajlandók az egymás elleni konfliktusaikat hátrább sorolni.

Sajnos az egyes emberek halálát okozó vírushoz hasonló politikai képződmények eszménnyé válása még pusztítóbb lehet, mint a nem lebecsülendő koronavírus. Különösen akkor, ha lopakodva, lépésről-lépésre terjed és a megtámadott közösségek akkor veszik észre, amikor már nem megfordítható. A megtámadott közösségben az egyes emberek éppen úgy érintettek, mint ahogy a koronavírus esetében történik. Olyan korban élünk, ahol a korszellem változtatására pénzzel, paripával, fegyverrel rendelkező egyesült erők világbirodalom létrehozására törekszenek. A bolsevizmus, nácizmus, kommunizmus, majd az imperializmus már szellemi előjátéka volt a szabadosságot hirdető nyílt társadalom pusztító korszellemének.

Elmondhatjuk, hogy ezek az izmusokból mutálódó „ideák”, ha kiszabadulnak a palackból, pártideológiává erősödnek. A klasszikus liberalizmus először szociálliberalizmussá vált, majd mostanra a liberálfasiszta ideológiában öltött testet.

A történelem ismétli önmagát. Ha ez az ideo­lógia is korszellemmé alakul, akkor onnan visszatérni, mint ahogy a huszadik századi világháborúk mutatták, csak drágán lehet.

A liberálfasizmus ellenségévé tette a fehér, keresztény, heteroszexuális embereket. A különböző vallású emberek egymásra uszítása kedvező terepet nyújt a világhódítóknak. Itt az ideje riadót fújni, különben megismerkedhetünk a modern rabszolgasorssal.

Pártapparátcsikok nap, mint nap nyíltan kirekesztik az emberek többségét, lassan ott tartunk, hogy „a farok csóválja a kutyát”. A nyílt társadalom hívei álságos hazugsá­gaikkal támadják a demokráciában született jogállamiság vívmányait. Polgárháborúkra uszítanak. A szolidaritás és a szociális segítségnyújtás jelszavával kéretlenül, iszlám hadsereget hívnak Európába. Ezt az őslakosok adóiból finanszírozzák. Talán még nem késő a zsidó–keresztény civilizáció megvédése. Európa gazdaságilag erős, és egyelőre nem tudta felőrölni a gonosz által működtetett szellemiség malma. A nyílt társadalomban hívő politikusok nem mások, mint akik megelégszenek egy új birodalom, átmeneti ideig tartó helytartói szerepkörével.

A haladó konzervativizmus és a zsidó-keresztény civilizáció az ökumenében élő emberek hitvallása. Fontos tehát, hogy ne tévedjünk. Ezért a CÖF–CÖKA írásban fordult a Szentatyához, Ferenc pápához. Kérjük, tegye világossá, hogy nem közömbös számára az, amit egy magyar kereskedelmi televízióban egy politikai párt szereplője mondott: a fehér, keresztény, heteroszexuális férfiak „rémisztő képződmények”. A kérdés az, hogy az idézet része-e a keresztények üldöztetésének, kirekesztésének vagy sem? Addig is mi úgy gondoljuk, az Isten képmására teremtett embereket nem lehet hasonló ideológiák alapján a társadalom perifériájára lökni.

Bajnai élesítve

Forrás: Magyar Hírlap
https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20200117-bajnai-elesitve

A magyarok többségét debilnek tekinteni veszélyes felfogás. Önként jelentkezni az Euró­pai Unióba a haza hátbatámadására, ezzel népszerűséget hajhászni a magyar emberek kárára folytatott, elítélendő magatartás.

A fiatalos forradalom időszerűségét 1956-ban az egyetemisták megérezték. Az akkori viszonyok kikényszerítették a lépést. A kommunista rablánctól másként nem lehetett szabadulni. A magyar határ alá volt aknázva, a vasfüggöny földig volt eresztve. Apró, Gerő, Rákosi és Kádár bitót ígért, nem brüsszeli kiküldetést.
Az egypártrendszer urai 1990-ig hű szolgái voltak a szovjet gyarmatosítóknak.

A magyar fiatalok nem véletlenül kezdték meg a szétrohadt politikai és gazdasági rendszer felszámolását.
Az Antall József által vezetett keresztény-konzervatív erő 1990-ben garantálta a szabadságot, nem kellett kétszázezer magyar ifjúnak disszidálni. A magyaroktól ellopott több mint negyven évért azonban senki sem lakolt meg. A politikai felelősségrevonás is elmaradt. Most azt látjuk, hogy ennek következtében a 1990-es évek előtti politikát folytatók, a szocliberális rendszer bűnös vezetői visszatértek régi szokásaikhoz, felbátorodtak. Mozgásukból világosan látszik, titkolt szándékuk a hatalom visszaszerzése. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy sokan közülük az ország házát cirkuszi porondnak tekintik, úgy viselkednek, mintha birkózószőnyeggel táplálkoznának. Mindezt tetézik sajátos amnéziával, múltjuk elfelejtésével.

Mindannyian csak elferdített formában tanulhattuk a második világháború utáni történelmi eseményeket jó ideig, felejtésünk talán így megbocsátható. Az már kevésbé, hogy 1990-től sokan nem tanulmányozták a politikai eseményeket, és így a realitásokat sem látják. Az 1956-os egyetemistákhoz ma hasonló korban lévők elenyésző része felkészületlenül, harci tüzet fújva a politikában a hatalomszerzést tekinti a céljának. Kellő rálátással a közelmúltra rádöbbenhetnének, hogy az ország vezetése nehéz súlyok cipelését jelenti, és nemcsak a sikert, hanem a bukások lehetőségét is magába rejti. Ne általánosítsunk, de állapítsuk meg, hogy mindazok, akik leszármazottként most bukott szülők, nagyszülők hajszolására a szocliberális csődrendszert kívánják visszahozni, finoman szólva feledékeny felmenőik áldozatai.

A Medgyessy-, Gyurcsány- és Bajnai-féle kormányok úgy tették tönkre nemzetünket, hogy kollaboráltak brüsszeli elvbarátaik­kal, 2002-től 2010-ig politikai terror alatt tartották a polgárokat. A kordonok országává váltunk. Alig telt el kilenc év, és az országrontó figurák ismét próbálkoznak. Most már nemcsak az Európai Parlament és intézményeinek félrevezetése a cél, hanem az akkori karmester, Gyurcsány a feleségével elvégezteti a regnáló kormánnyal szembeni aknamunkát is. A külföldről támogatott Momentum retardáltnak tűnő fiatal képviselői csatlakoztak a piaci kofasághoz, a pártpolitikai kereskedelmet szolgáló rendszerhez, és a haza kiárusítói lettek.

A szellemidézés után frissítsük fel emlékezetünket, és ezzel egy időben a hataloméhes fiatalok csoportjától különítsük el a politikával észszerűen vagy kevésbé foglalkozó ifjakat. Nekik szükségük van a szülők, nagyszülők tapasztalatára. A fő cél az, hogy elkerüljük az újraépülő birodalmi rendszert, a mammon hatalmát és a modern kori rabszolgaságot.

A Gyurcsány–Bajnai–Karácsony triumvirátus elnyerve önkormányzatokat, talpnyalóit busásan jutalmazva, az adófizetők forintjaiból árnyékmédiát épített, és hazugságokkal teríti be az országot.

Most rajtunk a sor, hogy „reggel, éjjel meg este” szembesítsük őket bestiaságukkal, és pontról pontra bemutassuk a büntetlenül megúszott, az országunk ellen folytatott kártékonyságukat, parazita életmódjukat. Elvtársi beidegződéssel 2022-től hitelekkel árasztanák el gazdaságunkat, ezzel is segítve a devizakölcsönök mintájára, a Soros-féle föderális birodalom uzsorakamatokkal történő gazdagodását. A nyitott társadalom eszmeiségét ajnározó Bajnai Gordon volt miniszterelnök, Gyurcsány és az alkalmatlanságát folyamatosan bizonyító Karácsony Gergely mögött lesben áll, remélve, hogy 2022-ben ismét elnyeri a miniszterelnökségét. A bábszínház női tagjaként szoros pórázon tartva Gyurcsányné Dobrev Klára, az Apró család sarja az Európai Unióban énekli a férje által átadott kottából az ellenzék háborús indulóját.
A történelem tanulságai bizonyítják, hogy Szent István örököseit nem lehet lenyakazni, még akkor sem, ha az amerikai „demokraták” és az Európai Unió ultraliberálisainak beavatkozása fokozódik.

A CÖF-CÖKA várja a budapesti és a vidéki polgárok észrevételeit, amelyek rámutatnak az ellenzék által vezetett önkormányzatok törvénysértéseire. Ebből láthatóvá válik, hogy alkalmazkodunk az ellenzék harcmodorához.
Szellemi honvédőink szerint aki a múltját elfelejti, a jövőjét könnyen elveszítheti.

Szerző: Csizmadia László a CÖKA kuratóriumának elnöke

Folyamatosan kígyóznak

Forrás: https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20200107-folyamatosan-kigyoznak

Az egyik legszebb természeti jelenség a napkelte. Nap mint nap valóságos lehetőséggé válik az újrakezdés. Kelet-Közép-Európa népei előbb ébredve a történések jeleire fogékonyabbak.

A napkeleti bölcsek példáját követve a V4-országok vezetői is utat kerestek és találtak. Ez az út elvezethet a valódi szabadság irányt mutató csillagához. Az út nincs kikövezve, telis-tele van a szabadosság hívei által épített akadályokkal. A nemzeteiket féltve őrző országvezetők aknásított területen haladnak. A szövetségre lépett mammon és a politikai globalizmus híveinek eltökélt szándéka a világuralomra törekedés. Ők nem az innováció haladó mesterei, hanem sokkal inkább a történelem rossz tanulói. Számukra a bukott birodalmak nem szolgáltattak elégséges leckét. A jövőben elképzelt birodalom a szolgasorson alapul, az emberek jövőjéhez, az általuk kiszabott minimális megélhetést biztosítja. Mint tudjuk, a birodalmakban a szabadság soha nem válhat valósággá.

Európa nyugati országai a második világháború óta a gazdasági csodák hatására jóléti társadalomban nyugalmat, biztonságot élvezhettek. Az Afrikát és Közel-Keletet gyarmatosítók pénzszivattyúi még ma is eredményesen zümmögnek. A világ pénzhatalmasai új vadászterületekre vetették ki hálóikat. Étvágyuk kielégítésére megjelölték Európát. Módszereik kifinomulttá váltak. Először is az emberek tudatmódosításának eszközeihez folyamodtak. A szabadosság eszmeiségét kínálják a zsidó-keresztény erkölcsöt tisztelő és a civilizációt kétezer éve építő európai polgároknak. Célpontjukba helyezték a fiatalokat, akik még nem találkozhattak a bukott birodalmak kártékonyságával és szörnyűségeivel. Pártpolitikai globalizáció keretében ismét birodalmat építenének, fő fegyverként használva az „oszd meg és uralkodj” elvét. Beteges egóval sugallják, hogy legyen az ember embernek farkasa.

Az Ószövetségben írva vagyon, hogy amikor a vándorló zsidó nép elfáradt, mérges kígyók tizedelték. Mózes Istenéhez fordult, és az Úr segített. A hit ereje legyőzte a mérges kígyókat, így felemelt fejjel folytathatták útjukat céljuk, a szabadság felé.

A tanulság nem felejthető, az európai civilizáció a keresztény hitre épülve immár évezredek óta végül is győzedelmeskedik az álnokság felett. Az európai polgárok erős közössége ma is lenyelhetetlen feladatot jelent a nyílt társadalmat erőltető „óriáskígyónak” és a mellé csusszanó kígyózóknak.

A szegény embereken élősködik az oligarchák és bankárok közös csapata. Tegyük világossá, hogy szolidaritásuk a bevándorlás tekintetében porhintés. A volt gyarmatosítók évszázadokon keresztül kiszipolyozták Közel-Kelet és Afrika kincseit. Most visszatértek az emberkereskedelemhez. Az európaiak helyett dolgozó, olcsó migráns munkaerő csábító maszlagát próbálják megetetni velünk.

Amerika felfedezése után ötszázhúsz évvel nevetségesnek tűnik azonos módszerekkel betelepíteni Európát. A feléledő emberkereskedelem, a gazdasági bevándorlás erőltetése kevés ahhoz, hogy az európai civilek, köztük a legfiatalabbak is elhiggyék, hogy a migránsok olcsó munkaereje a jövőbeni jólétet garantálja. Ne forgassuk vissza az idő kerekét.

Ne vezessük be az újkori rabszolgaság intézményét. Ne utánozzuk a múlt Amerikáját, amikor is Észak és Dél egymásnak feszült. Az európai nép két világháború után nem kíván egy harmadikat.

Feltehetjük azonban azt a kérdést, hogy a mammon urai miért nem törődnek az euró­pai szegénység felszámolásával vagy éppen a cigányság felzárkóztatásával? Hol rejtőzik mélységes szolidaritási érzékenységük? Sehol! Önérdekű, beteges beavatkozásuk az euró­pai társadalom életébe megengedhetetlen. Kufárok, szabadságunk és családjaink nem eladók!

Az európai polgárok adóforintjait a NATO megerősítésére kell fokozott mértékben fordítanunk. Közösen kell megvédeni kontinensünket, hiszen külső támadás esetén a NATO-szerződés garantálja biztonságunkat. A volt gyarmatosító országok nyúljanak mélyen pénztárcáikba, és gyakorolják a megbánás szolidaritását. Ha ez megvalósul, akkor a „kígyók kígyózva”, saját farkukba harapva, önmagukat falják fel. Úgy legyen.

Szerző: Csizmadia László a CÖKA kuratóriumának elnöke

Forrás: https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20200107-folyamatosan-kigyoznak

A helyzet fokozódik!

Régi bolsevik módszer a társadalom politikai eszközökkel történő fellazítása. Célja elbizonytalanítani a polgárok azon többségét, amely az országgyűlési választásokon győztesen fejezte ki akaratát

Nyilvánvaló, hogy ez a jelenség akkor virágzik, amikor a szocliberális ellenzék kisebbségbe szorul, és egyértelműen a kormányzás elleni bizalom csökkentésére irányul. Elkezdődik az állami intézmények támadása, a zsidó-keresztény civilizáció vívmányainak igaztalan becsmérlése. Folyamatosan keresik az egészségügy, az oktatás, a kultúra és a szociális intézkedések területén az állami működtetés lejáratásának lehetőségeit. Teszik ezt a pártpolitikai nyerészkedés érdekében, elfeledve azt az időszakot, amikor a mostani ellenzék kezében volt a kormánypálca, és a felsorolt területeken csak a rombolást láthattuk.

A jelen helyzetet mihez viszonyítsuk?

A Gyurcsány–Bajnai-kormányzás szégyentelen semmittevéséhez vagy esetleg a nyugati országokban az említett intézményrendszerek kézzelfogható színvonalához?

Az elmúlt kilenc év jelentős fejlődést hozott az előző időszakhoz képest. A kormány eredményei mellett szánalmasnak ítélhetjük a Medgyessy–Gyurcsány–Bajnai-éra országrontó tevékenységét. Most már közelítünk a nyugati színvonalhoz, igaz, még sok a teendő. Az elkötelezett magyar polgárok szívós munkájára és közösséget erősítő akaratára van szükség.
A fellazítás politikája az ellenzék elképzeléseivel szemben nem érheti el az általuk kívánt hatást. Ők nem az összmagyarság érdekeit képviselik, hanem a saját karrierjüket biztosító hatalomszerzés megszállottjai. Visszaélnek azzal, hogy a mai fiatalok jelentős része gyermekfejjel még nem tud értékítéletet alkotni a most harsogó, hazudozó, nyolc éven át hatalmával kárt okozó pártokról és korrupciós panamáikról. Igaz, új pártalakulatok is megjelentek, de csak az elnevezésük változott, így aztán a nevéhez ragaszkodó MSZP-vel lehet elvitetni mindazt a felelősségre vonást, amit a megszűnt SZDSZ-szel szövetkezve a volt MSZP-s Gyurcsány pártvezér ki tudja, miért, megúszott. Az SZDSZ-es szülők vereségük miatt, finanszírozva és előreküldve fiaikat, lányaikat, a Momentummal akarnak törleszteni, A jövőre vonatkozó elképzeléseiket megjelentetik pártpolitizáló gyermekeik révén. Az egyéb, mini ellenzéki pártok mára felolvadtak a DK vörösen izzó kohójában.

A történelmi valóságot sem politikai, sem gazdasági téren nem lehet elhazudni. A mai fiatalok többségének van magához való esze, ha itt az ideje, képes lesz dönteni a jövőjét meghatározó kérdésekben. Bízzunk a józan gondolkodást közvetítő tisztes polgárok utódjaiban, akik majd 2022-ben szavazataik­kal megmutatják, hogy kiknek adják a bizalmukat. Választhatnak a fejlődést és építést szorgalmazó nemzeti érzelmű pártokra vagy a letűnt, elégtelenre vizsgázott ellenzéki egypártrendszert megvalósító őskövületekre.

Bízzunk abban, hogy az állandóan nemet mondó, politikára éretlen, túlbuzgó momentumosok nem tudják félrevezetni ifjúságunkat. Reális szemmel nézve a nemzeti haladó, konzervatív oldalon nemcsak több a fiatalok lehetősége, hanem igényt tarthatnak a közösen kiérlelt igenekre, és számíthatnak a mindenkori közreműködésre. A jövőben a képzett szakmaiság ifjai tehetik naggyá hazánkat.

Fiatalok, kérdezzétek meg a szüleiteket, vegyétek komolyan a véleményüket, mert ez szolgáltat alapot arra, hogy messzebbre lássatok. Nem engedhetjük, hogy az ellenzék kiszakítsa hazánk testéből Budapestet és néhány nagyvárosunkat. Most úgy tűnik, hogy országunk szíve, a főváros ritmuszavarral küzd. Akadályozzuk meg a „szívinfarktust”! Országunk és a Kárpát-medence magyarsága képes erre. A néhány tízezerrel több szavazatot kapott Karácsony Gergely retteg, már észleli, hogy az ország összes polgára a sajátjának tekinti Budapestet. Önbizalmat próbál csiholni a V4-ek fővárosainak szocliberális polgármestereivel kötött egyezségből. Az új főpolgármester önállósága azonban távolba veszett. Gyurcsányék kézből etetik. Óriási hiba volt az EP-képviselőjelöltjeként megbukott, a magyarokat zsigerből támadó Jávor Benedeket megbízni, hogy a Brüsszelben bérelt irodából, az adófizetők pénzéből képviselje a fővárost.

A centrumkórház, a Liget-projekt megtorpedózása súlyos következményekkel járhat.

A fellazítás eszközévé vált a politikai izmoskodás, amely megtestesül az épülő beru­házások leállításával való fenyegetőzésében, a nyilvános zsarolásban, a hazugságokkal operálás gyakorlatában.

Nem véletlenül ébredtek fel a magyarok 1956-ban és 1989-ben. Akkoriban betelt a pohár. Ma már nem lehet a Fővárosi Önkormányzat épületéből ellenzéki várat és migránsközpontot építeni. Sokan leszünk, akik nem engedjük Köztársaság téri pártházzá változtatni a Városházát. Ezért üzenjük a főpolgármester úrnak, hogy jó lesz, ha a fiókjában tartja az alkalmatlanságát beismerő lemondólevelet. Hátrébb az agarakkal, amíg nem késő. Jöhet a vidék, amely a budapes­tiekkel kiegészülve visszaköveteli jussát, szeretett fővárosát. Érdemes ezen elgondolkozni, mert történelmi időkben a vidék és Budapest összefogása hagyomány. Ezért már most kijelenthető, hogy a magángazdaságok, termőföldek, erdők téeszszerű államosításáról, szocialista brigádokról, kötelező május 1-jei felvonulásokról, az üzemi, gyári és az intézményi párttitkárok uralmáról túl korai az álmodozás.

Miért is? Azért, mert elvtársak, a helyzet fokozódik!

Szerző: Csizmadia László a CÖKA elnöke

Forrás: https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20191227-a-helyzet-fokozodik