Újságírás és felelősség

Aki veszi a fáradságot és hajlandó odafigyelni a világsajtóra, az tudhatja, hogy ma Orbán Viktor magyar miniszterelnök a leggyűlöltebb politikus Európában (is).

Sok más egyéb mellett azért is, mert fizikai és adminisztrációs eszközökkel akadályozni kívánja, hogy a kontinens sokmilliós idegen kultúrájú tömeget fogadjon be, pedig az EU vezetésének és a globális balliberális erőknek éppen ez a kifejezett és nyilvánvaló szándéka, amit az eddig történtek és elhangzott nyilatkozatok egyértelműen bizonyítanak.
Udo Ulfkotte német újságírónak tavaly megjelent könyve, a ” Gekaufte Journalisten” (Megvásárolt újságírók) nem hagy kétséget afelől, hogy a nyugati sajtó túlnyomó részének semmi köze a szabad vélemény-nyilvánításhoz, a nagytőke, az egyes titkosszolgálatok és a (neo)liberális politika íratja a cikkeket politikai szándékaiknak megfelelően, az ilyen írásoknak a tényekhez, valósághoz semmi közük, véleménydiktatúra uralkodik itt is, mint az élet egyéb területein.
Ha tehát ez a nyugati sajtó a magyar kormány határőrizeti intézkedéseit és az illegális határátlépés elleni fellépését támadja, azt egyúttal a hatályos európai jogrend ellenében is teszi. Ugyanakkor most már teljességgel nyilvánvaló, hogy a bevándoroltatás hátterében a globális nagytőke, a nemzetközi pénzhatalom érdekei állnak, Európa vezetőinek többsége pedig behódolt már és támogatja a folyamatot.

Erre utal az körülmény is, hogy a legutóbbi EU csúcson elutasították a görög tengeri határok védelmére vonatkozó magyar javaslatot, így továbbra sincs akadálya százezrek beáramlásának. Egyidejűleg arról kívánják meggyőzni Európa polgárait, hogy a bevándorlás kifejezetten előnyös. A görög kormánynak viszont semmiféle szankcióval nem kell számolnia a vonatkozó jogszabályok be nem tartása miatt.
Jóllehet ma már mindenki számára ismeretes, hogy a migrációnak egyelőre már most is több tízmilliós a lehetséges utánpótlása, a későbbiekben akár a százmilliós nagyságrend sem elképzelhetetlen. Ilyen kilátások mellett a legborúlátóbb jóslások sem lehetnek túlzóak abban a tekintetben, hogy mekkora problémákkal kell szembenéznie Európa lakosságának a következő években. Igaz, mindez attól is függ, hogy a háttérhatalomnak mik a szándékai, mikor állítja le a bevándorlást, hány ember betelepülése felel meg céljainak.
Ilyen történések mellett azonban rendkívül feltűnő és érthetetlen, hogy a már kialakult helyzet ellenére a mindig oly kíváncsi újságírók eddig nem tették fel a kérdést azoknak a politikusoknak, pártoknak, akik ill. amelyek támogatják az idegenek befogadását, nevezetesen: vajon maximálisan hány ember betelepülését tartják elfogadhatónak Európát és benne Magyarországot illetően. Ez vonatkozik a magyar újságírókra is, mert például nem ismeretes, hogy a tőkepárti „liberális”magyar pártoknak (MSZP, DK, Együtt, stb.) mi az álláspontja a számokat illetően. Igaz ugyan, hogy német részről korábban elhangzottak felelőtlen ígéretek, de ezeket inkább a folyamat elősegítésére irányuló „meghívás”-nak lehet tekinteni, azonban még ma sem hajlandó senki elfogadhatónak tartott létszámot meghatározni. A másik kérdéssor az lenne, hogy kinek, miből és meddig kellene eltartani ezeket a tömegeket, hogy egyéb problémákról ne is beszéljünk.
A felelősség nem megkerülhető a nemzeti elkötelezettségű újságírók számára sem. Addig kellene a nyilvánosság előtt faggatni a baloldalt, amíg nem kapnak egyértelmű választ.
Világosan ki kell derülnie annak, hogy valójában kik képviselik hazájuk valódi érdekeit és kik állnak szemben ezekkel.

V.A.

Szerző
CÖKA

Szólj hozzá!

Kövessen minket a hírportálunkon és A közösségi médiában!