Folyamatban lévő bírósági végrehajtás esetén a devizában nyilvántartott kölcsönnek adósai részére javaslom az alábbiakat:
Természetesen a mellékletben is küldöm az iratokat, onnan látom célszerűnek kimásolni azzal, hogy azt mindenki szabadon használja, de senki ennek használatával kapcsolatosan jövedelemre ne tegyen szert.
DR. LÉHMANN GYÖRGY (8600 Siófok Szűcs u. l. – tel. 84/313-176 és 06-20/49-39-85l) ügyvéd irata e-mail: lehmann@invitel.hu
közjegyző részére
Tisztelt Közjegyző Úr/Nő!
……………………………………. Kjő. számu, ……………………… adósok elleni pénzkövetelés végrehajtási iránti ügyben hozottvégrehajtási záradék
t ö r l é s é t
a Vht. 212. § 1. bek-e alapján kérjük az alábbiakra tekintettel:
A szerződésnek ahhoz, hogy jogkövetkezmények származhassanak belőle, érvényesnek kell lenni, azaz nem lehet semmisség okából érvénytelen a szerződés. Következik ez a megállapítás az 1/2010. (VI. 28.) PK Vélemény alábbi rendelkezéseiből:
1/2010. (VI. 28.) PK vélemény az érvénytelenség jogkövetkezményeiről
2. Az érvénytelenség általános jogkövetkezménye az, hogy az ilyen ügyletre nem lehet jogot alapítani, vagyis a felek által célzott joghatások nem érhetők el. Ez az a jogkövetkezmény, amelyet semmisség esetén a bíróságnak hivatalból kell alkalmaznia, illetve amelyre – ha törvény kivételt nem tesz – bárki határidő nélkül hivatkozhat.
) A szerződés érvénytelensége azt jelenti, hogy az ilyen ügyletnek nincs kötelem keletkeztető hatálya, az ilyen szerződés joghatás kiváltására alkalmatlan. A Ptk. 198. § (1) bekezdés terminológiáját használva: az érvénytelen szerződés nem hoz létre kötelezettséget a szolgáltatás teljesítésére, illetve jogosultságot a szolgáltatás követelésére. Az érvénytelenség általános jogkövetkezménye tehát az, hogy az ilyen szerződéshez nem fűződhetnek a felek által célzott joghatások.
Álláspontom az, hogy a KÖLCSÖNSZERZŐDÉS semmis, érvénytelen, ebből következően alperesnek nincs joga ellenem a szerződés folytán bekövetkezett jogkövetkezményekkel kapcsolatosan semmiféle végrehajtási eljárást indítani.
Az ide mellékelt Kúriai ítéletre ebben az eljárásban hivatkozom az alábbiak szerint.
Az ítélet rendelkező része
A KÚRIA
mint felülvizsgálati bíróság
Gfv.VII.30.078/2013/14.szám
k ö z b e n s ő í t é l e t e t:
A Kúria a jogerős közbenső ítéletet azzal tartja fenn hatályában, hogy a felek között 2006. november 14-én létrejött kölcsönszerződést érvényessé nyilvánítja akként, hogy a szerződés részét képező devizavételi és –eladási árfolyam közötti eltérés, mint költség 1% (deviza-középárfolyamtól +/-0,5%).
Utána az indokolása ennek az ítéletnek többek között a következőket tartalmazza:
Az érvénytelenségi ok az adott tényállás mellett a fogyasztó nem megfelelő formában történt tájékoztatása egy, a fizetési kötelezettségeire kiható, bár az összefizetési kötelezettséghez viszonyítottan egyértelműen nem jelentős költségről. Ugyanakkor megállapítható, hogy az árfolyamrés mértéke a szerződésben szereplő THM-ben ténylegesen értékelésre került. A felperes pedig az I. r. alperes által alkalmazott árfolyamrés mértékéről az I. r. alperes által közzétett nyilvános adatokból tájékozódhatott. A THM kiszámításakor, a szerződés megkötésekor, a folyósításkor, a törlesztések kezdeti szakaszában egészen 2008 októberéig az árfolyamrés mértéke a deviza-középárfolyam +/- 0,5 % volt. Lényegében az érvénytelen szerződés érvényessé nyilvánítása során a Kúriának az adott tényállás mellett nem volt más feladata, mint az, hogy a THM kiszámításakor, illetve a szerződés megkötésekor irányadó árfolyamrés mértékét vagy a vételi és eladási árfolyam közötti eltérés mértékét kifejezetten is a szerződés részévé tegye. Az adott tényállás mellett úgy lehet tekinteni, hogy a szerződéses konszenzus e vonatkozásban fenn is állt a felek között a szerződéskötés időpontjában. Amennyiben a szerződés időtartama alatt az árfolyamrés, a vételi és eladási árfolyam közötti eltérés nem változott volna, egyéb jogkövetkezménye a szerződés perbeli „formainak” tekinthető hiányosságának nem lenne, mint az érvénytelenségi ok kiküszöbölése, vagyis annak ítélettel történő rögzítése, hogy az árfolyamrés a deviza-középárfolyam +/- 0,5%, a vételi és az eladási árfolyamok közötti különbözet 1%. Jelen ügyben azonban ismert, hogy a fenti mértékű árfolyamrés helyett az I. r. alperes +/- 1% árfolyamrést alkalmazott 2008 októberétől anélkül, hogy adat merült volna fel arra, hogy az egyoldalú szerződésmódosításra irányadó szabályokat figyelembe vette volna. Tehát az érvénytelen szerződés érvényessé nyilvánításának a peres felek között elszámolási jogkövetkezménye is lehet.
A Kúria a fent kifejtettekre tekintettel a Pp. 275. § (3) és (4) bekezdése alkalmazásával a rendelkező részben írtak szerint rendelkezett az érvénytelenség okának megszüntetéséről és a szerződés érvényessé nyilvánításáról.
Tekintettel arra, hogy a mi szerződésünk a Kúriai ítélet által vizsgált szempontból azonos tartalmú, azaz ugyanúgy nem tartalmaz minden költségelemet mint a Kúria által vizsgált szerződés, kétségtelenül és bizonyítottan megállapítható a Kúriai döntést követve, hogy a Hpt. 213. § szerződés megkötése kori rendelkezéseire tekintettel a végrehajtás alapjául szolgáló végrehajtási záradék törvénysértő.
Siófokon 2013. …………………….. napján.
DR. LÉHMANN GYÖRGY (8600 Siófok Szűcs u. l. – tel. 84/313-176 és 06-20/49-39-85l) ügyvéd irata e-mail: lehmann@invitel.hu
==============================
Tisztelt ……………………. Járásbíróság
………………………………. önálló bírósági végrehajtónak
……………………………………. végrehajtó ügyszámu ………………………………….. adósok elleni,
………………………………………………………………………………
végrehajtói intézkedésre tekintettel
v é g r e h a j t á s i k i f o g á s t
terjesztünk elő, és kérjük a fenti végrehajtói intézkedések hatályon kívűl helyezését.
——————————
Indokolásként előadjuk azt, hogy az ide mellékelt, végrehajtási záradék törlését kérelmező iratunkat ………………………………. közjegyzőhöz ajánlottan 2013. ……………………….-én juttattuk el.
Tekintettel arra, hogy a végrehajtási eljárásokban soron kívűl kell intézkedni, várható az, hogy rövid időn belül a törlési kérelmünk elintézésre kerül, és abban bízunk, hogy a végrehajtási eljárás a törlés folytán megszünik.
Erre tekintettel lehetséges az, hogy a fenti végrehajtó intézkedés érvénytelen végrehajtás eredménye, és ezt elkerülni szándékozva
k é r j ü k
az alábbi jogszabályhelyre tekintettel a végrehajtás felfüggesztését is.
Vht. 48. § (3) bek.: „A végrehajtást foganatosító bíróság az adós kérelmére kivételesen akkor függesztheti fel a végrehajtást, ha az adós a felfüggesztésre okot adó, méltányolható körülményt igazolta, és az adóst a végrehajtási eljárás során korábban nem sújtották rendbírsággal.”
Siófokon 2013. …………………….. napján.
Fenti iratom első példányán 5.000.-Ft. eljárási illeték leróva!
