Az Európai Parlament szociáldemokrata elnökének, Martin Schulznak majdnem három hónapra volt szüksége arra, hogy válaszoljon a sok ezer magyar, tehát egyben európai uniós polgárt képviselő CÖF, CET és Szellemi Honvédelem mozgalom hozzá intézett, az ő illetékességi körébe tartozó közérdekű levelére. Válaszlevele annyira semmitmondó, hogy nem értjük, miért tartott ilyen hosszú ideig a válasz megfogalmazása.
Legyünk őszinték, hogy az Európai Parlament jelenlegi vezetésétől nem is várhattunk többet. Elvártuk volna azonban, hogy a válaszlevélben utalás történik arra, hogy a magyar polgárok Európában is ritka meghatározó ereje fémjelezte levelünket.
Sorsunk kezükben van. Világosan láthatjuk, hogy a balliberális, szocialista többségű Európai Parlament és annak jelenlegi elnöke, Martin Schulz nem érti Európa, s benne hazánk népének akaratát. Nem véletlen Görögország, Spanyolország, Portugália, Írország, Ciprus gazdasági bukása.
Tetteinkkel kell reagálni és a közelgő európai parlamenti választások idején magyarországi szavazatainkkal is erősítenünk kell az egyenrangú nemzetek érdekében fellépő képviselőink helyzetét. Ha ezt a civil kurázsi keretében az európai népek megteszik, visszatérhetünk az Európai Unió lényegéhez, ami a benne lévő országok felelős, közös döntések alapján történő érdekvédelmét jelenti.
Ugyan a válasz semmitmondó, de legalább rávilágít az Unió vezetőinek a jövőben elutasítandó gyakorlatára.
A CÖF-CÖKA vezetősége
*
Szeptember elején a következő levelet küldte Martin Schulz EP-elnöknek a CÖF, a CET és a Szellemi Honvédelem mozgalom
Tisztelt Martin Schulz Elnök Úr!
A magyar Civil Összefogás Fórum (CÖF), a Civil Együttműködési Tanácskozás (CET) és a hozzánk kapcsolódó, Szellemi Honvédelem nevű több ezer tagot számláló mozgalom nevében 2013. július 11-én nyílt levelet küldtünk Önnek. Az óta eltelt csaknem két hónap és Öntől nem érkezett válasz.
Úgy véljük, hogyha Ön Elnök Úr egy uniós tagállam európai állampolgáraitól levelet kap – melyet ráadásul több ezren írnak alá – arra Önnek, az európai állampolgárokat az Unió intézményei közül legközvetlenebbül képviselő testület, az Európai Parlament Elnökének kötelessége válaszolni.
Emlékeztetjük, levelünkben három fontos megállapítást tettünk:
1. A Tavares-jelentés elfogult és kettős mércét alkalmazó megállapításokat tett Magyarország kormányáról és közvetetten Magyarországról. E határozatot a magyar civil polgárok nagy része nevébenelutasítjuk.
2. Arra kértük Önt, Elnök Úr, hogy a Tavares-jelentésben megfogalmazott terv, az úgynevezettKoppenhágai Bizottság esetleges felállítása ellen lépjen fel. E bizottság ugyanis egyoldalúan azt tűzné ki célul, hogy Magyarországot mintegy a vádlottak padjára ültesse és vizsgálatokat folytasson egy demokratikus jogállammal szemben, alaptalanul, kiábrándító elfogultsággal országunkkal szemben.
3. Egyben javaslatot tettünk arra – számítva az Ön támogatására -, hogy az EP állampolgári jogokkal, illetve bel- és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó szakbizottsága (LIBE) haladéktalanul indítson vizsgálatot, melynek során az Unió valamennyi tagállamának alaptörvényét, jogállami berendezkedését, jogrendszere legapróbb részleteit tüzetesen világítsa át az európai demokratikus normák érvényesülése szempontjából. Ez az átfogó vizsgálat lenne a legdemokratikusabb és a kettős mércének még a látszatát is elkerülő megoldás az európai értékek védelmében, szemben azzal, hogy kizárólag Magyarországot vizsgálgatják napról-napra.
Kérdezzük Önt, Elnök Úr: nem egy minden tagországra kiterjedő, az országokat egyenként átvizsgáló és átvilágító megoldás lenne az EU-hoz leginkább méltó és egyúttal a leginkább demokratikus eljárás, melyet éppen az EU-s normák és értékek vezérelnek? S ha csak egy országot vizsgálgatnak, az nem éppen az EU-s normák sárba tiprása, diszkriminatív eljárás?
Reméljük, sőt biztosak vagyunk benne, hogy Ön, Elnök Úr e kérdésünkre tudja a választ, s éppen ezért támogatni is tudja javaslatainkat.
Ennek szellemében izgatottan várjuk mielőbbi, az EU-s értékeket és normákat követő válaszát, egyben tisztelettel üdvözöljük!
Budapest, 2013. szeptember 3.
A CÖF, a CET és
5000 szellemi honvédő nevében
Csizmadia László Fricz Tamás Bencze Izabella
elnök a kuratórium tagja a kuratórium tagja
*
A fenti levélre az alábbi válasz érkezett Martin Schulztól, az Európai Parlament elnökétől:
Az Európai Parlament elnökeTisztelt Csizmadia Úr és Fricz Úr!
Szeretném megköszönni az Európai Parlament 2013. július 3-i, az alapvető jogok helyzetéről: magyarországi normák és gyakorlatok című (az Európai Parlament korábbi, 2012. február 16-i állásfoglalása alapján elfogadott) állásfoglalásával kapcsolatos levelüket, továbbá az Európai Parlament munkája iránti érdeklődésüket.
Az említett állásfoglalás az Európai Parlament plenáris ülésének véleményét tükrözi, amelyet a különböző politikai frakciókhoz tartozó képviselők döntő többsége elfogadott. A jelentés megfogalmazását széles körű előkészítő, tényfeltáró munka előzte meg. Az információk számos forrásból, így egyebek mellett egy Magyarországra kirendelt tényfeltáró küldöttségtől származtak.
Biztosíthatom Önöket, hogy az Európai Parlament, és különösen annak Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága a 28 uniós tagállam mindegyike vonatkozásában aktívan dolgozik az uniós értékek és alapvető jogok védelmével kapcsolatos kérdések megoldásán. Ennek részét képezi egy, az Európai Unió Tanácsával és az Európai Bizottsággal folytatott folyamatos, széles körű párbeszéd arról, miként érvényesíthetők hatékonyabban a meglévő Szerződések közös értékeink megőrzése érdekében. Bizonyosan egyetértenek velem abban, hogy amennyiben ezek az értékek veszélybe kerülnek – függetlenül attól, hogy mely tagállamban –, akkor az Unió egészének hitele forog kockán, ezért az ilyen irányú intézkedések nem maradhatnak válaszlépés nélkül.
Tisztelettel:
Martin Schulz
