- Pénzügyi szakemberképzéstől a Brexit-kutatásokon át az erdélyi fiatalok gazdasági oktatásáig: Milyen pályázatokra költenek a jegybanki alapítványok?
A Magyar Nemzeti Bank, mint az Alapokmányában szerepel, a törvényen alapuló lehetőségével élve hozzá kíván járulni a közjó szolgálatához. E célja megvalósításának érdekében létrehozta a Pallas Athéné Alapítványokat, amelyek 2014-ben kezdték meg működésüket.
Az MNB-alapítványok tevékenysége igen sokrétű, és harmonikusan illeszkedik a 2010 óta regnáló jobboldali kormány gazdaság-, nemzet- és geopolitikájába. A jegybank alapítványainak működtetése révén szerepel vállal a közgazdasági és pénzügyi szakemberképzés támogatásában, a közgazdasági, pénzügyi, valamint interdiszciplináris kutatások elősegítésében. Szakmailag és anyagilag támogatja a felsőfokú oktatási intézményeket és az ehhez kapcsolódó tudományos intézményeket, elősegíti és támogatja a hasonló célú szervezetekkel való belföldi és külföldi együttműködést. Közös projekteket, programokat és intézményeket működtet, szemináriumokat, előadásokat, konferenciákat szervez és támogat, képzési programokat dolgoz ki és fejleszt; a jegybanki alapítványok elősegítik szakkönyvek, folyóiratok, és más kiadványok megjelentetését, ezekhez anyagi támogatást nyújtanak. Támogatják a pénzügyi területen működő oktatók, a képzésben részt vevő gyakorló szakemberek továbbképzését Magyarországon és külföldön, emellett külföldi szakértőket hívnak meg a hazai pénzügyi oktatásban való részvételre; támogatják a szakkollégiumok (pl. Széchenyi István Szakkollégium) és más diákszervezetek szakmai tevékenységét.
Példa: a győri Széchenyi István Egyetem idén indult angol nyelvű, gazdasági doktori képzését 247 millió forinttal támogatta alapítványilag az MNB. Ezen kívül számos hazai és külföldi doktori képzési programot, ösztöndíjprogramot, kutatóintézeti szakmai programot, külföldiek (pl. Brazíliából érkezők) magyar nyelvű oktatását támogatták az alapítványok.
Mindezek mellett külön alapítvány finanszírozza a geopolitikához kapcsolódó részterületek, így például az ágazati és politikai trendek, a biztonságpolitika, gazdaságtörténet, városfejlődés mélyebb feltárásának ösztönzését és nyomon követését: a tématerületen az ismeretek és tapasztalatok hálózatos megosztásával, ennek érdekében a nemzetközi geostratégiai „think tank” műhelyekkel való együttműködés ösztönzésével, a nemzetközi programokban való magyar részvétel elősegítésével és a nemzetközi eredmények hazai becsatornázásával. A legfrissebb kutatási eredmények, elkészült szakmai anyagok között találunk például a Brexit magyar gazdaságra gyakorolt hatásával foglalkozó tanulmányt is, vagy éppen Kína Afrikában történő gazdasági terjeszkedéséről szóló elemzéseket is.
Jegybanki alapítvány foglalkozik a határon túli, kiemelten a Kárpát-medencei gazdasági oktatás támogatásával és tevékenységének fejlesztésével. Erdélyben jelenleg magyar állami támogatással az Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem folytat magyar nyelven gazdasági képzéseket Erdélyben előbbi csíkszeredai, utóbbi Nagyváradi központtal, amelyeken alap és mesterképzésen közel 1000 hallgató vesz részt. A határon túli magyar közgazdasági oktatásban való szerepvállalás nem kizárólag nemzetpolitikai, hanem gazdasági érdek is.
- Az alapítványi gazdálkodás nyilvánossága a jobb átláthatóság jegyében – Jegybanki nyereségből származik az alapítványok tőkejuttatása
A parlamenti ellenzéki pártok és politikusaik, véleményformálóik állításaival ellentétben, a 2014-ben létrehozott jegybanki alapítványok működése és pénzügyi gazdálkodásának folyamata – a vonatkozó adatok rendszeres közlése révén – átlátható. A jegybank által alapított hat alapítvány összesen 265 milliárd forint közpénzt kezel, amelyből mintegy 190 milliárd forintot állampapírba fektetett.
A gazdálkodással kapcsolatban érdemes néhány fontos szempontot kiemelni:
- A Pallas Athéné Alapítványok számára történő vagyonrendelés nem veszélyezteti a jegybank elsődleges célját, alapvető feladatainak ellátását, így legfőképpen a magyar forint értékének megőrzését, az infláció alacsony szinten tartását, az árak stabilitásának biztosítását.
- Az alapítói vagyonátadással a kimutatások szerint az MNB vagyoni helyzete nem romlott, az alapítványok tőkejuttatásai a jegybank nyereségéből származnak.
- Az MNB a róla szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (jegybanktörvény) által biztosított függetlenség alapján jogosult volt dönteni az alapítványok létrehozásáról és az alapítványi hozzájárulásokról.
- Az érintett alapítványok a pályázatokon nyertes támogatások és egyéb szerződések listáját minden hónapban frissítik.
- Az átlátható működés érdekében az alapítványok negyedévente kimutatást közölnek vagyonelemeik helyzetéről és ingatlanvagyonukról.
- Az alapítványok nyilvános pályázatai online elérhetőek, az egyes alapítványok honlapjain.
- A Pallas Athéné Alapítványok 2015. évre vonatkozó egyszerűsített beszámolója, közhasznúsági melléklete és a könyvvizsgálói jelentések letölthetőek az egyes alapítványok honlapjairól.
- Részletes tájékoztatás olvasható az alapítványok honlapjain 2015-ös szakmai tevékenységükről.
A Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának (fb) 2016. szeptember 27-én nyilvánosságra hozott jelentése szerint az alapítványok és az MNB szervezeti és személyi kapcsolatai szorosak, ugyanakkor az alapítványok kuratóriumaiban és felügyelőbizottságaiban kisebbségben vannak a jegybankkal munkaviszonyban állók. A jegybanknak így érdemi (de nem de iure) befolyása van az alapítványok működésére, ami a jelentés szerint a rendelt vagyon százmilliárdos nagyságrendje miatt szükséges is. A jelentés leszögezi, hogy a felügyelőbizottság vizsgálati köre nem terjed ki az alapítványok működésének közvetlen ellenőrzésére, csak az MNB mint alapító döntéseinek, alapítói jogai gyakorlásának ellenőrzésére korlátozódik.
- Jegybanki ingatlanvásárlások: volt és van racionális indoka
Az utóbbi időben rendkívül alacsony szintre csökkentek a piaci kamatok Magyarországon, emiatt pedig a jegybanki alapítványok magasabb hozamtermelő képességű befektetéseket kerestek. A jegybanki alapítványok így összesen 25 milliárd forintot juttattak vásárlásaikkal ingatlanpiaci befektetésekbe, mely vásárlások elsődleges célja az alapítványi vagyon magasabb hozam mellett történő befektetése volt.
Példa: a felújított Széll Kálmán téren jók a lehetőségek a környék egyetlen, nagy potenciállal bíró ingatlanjának, az 1920-as években a magyar posta irodaházaként működő Buda Palotának a jövőbeli hasznosítására. A cél az épület felújítása és egy piacon jól bérbe adható irodaház kialakítása. Az építési engedéllyel rendelkező ingatlan – felújításra előkészítve – hétmilliárd forint értékű vételáron került a nyáron az alapítványok tulajdonába.
