Visszatérve az állásfoglalásra, abban a Parlament többek között előadta, hogy ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat, hogy
folytassanak figyelemfelhívó tevékenységeket, amelyek érzékenyebbé teszik az EU lakosságát a sokszínűséggel kapcsolatban, és mozdítsák elő a kisebbségi kultúrák valamennyi békés megnyilvánulási formáját;
ösztönzi a tagállamokat, hogy tanterveikbe építsék be a nemzeti és etnikai kisebbségek történelmét, és mozdítsák elő iskoláikban a tolerancia kultúráját; arra ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat, hogy többek között az iskolákban – de ne kizárólag ott – kezdeményezzenek kulturális párbeszédeket a kisebbségi csoportok elleni gyűlölet különböző formáival és megnyilvánulásaival kapcsolatban; ösztönzi a tagállamokat annak biztosítására, hogy a megkülönböztetésmentességet, valamint a kisebbségekhez tartozó személyek történelmét és jogait általánosan érvényesítsék a nemzeti oktatási rendszerük alkotórészeiben.
Azt is hangsúlyozzák, hogy az Európai Unió egy kultúrákból, nyelvekből, vallásokból, hagyományokból és a történelemből kirakott mozaik, amely egy olyan közösséget alkot, ahol a különböző polgárokat közös alapértékeik egyesítik és Európának ez a gazdagsága magától nem marad fenn, és védelmezni és táplálni kell. A dokumentum azt is megerősítette, hogy az őshonos népeket jogaik gyakorlása során nem érheti semmilyen fajta megkülönböztetés, és joguk van kultúrájuk, hagyományaik, történelmük és törekvéseik méltóságához és sokszínűségéhez, aminek megfelelően tükröződnie kell az oktatásban és a nyilvánosság tájékoztatásában.
A nyelvi jogok kapcsán leszögezték, hogy a nyelv a kisebbségek kulturális identitásának és emberi jogainak alapvető eleme és
elő kell mozdítani a kisebbségi nyelvek magán- és közterületeken való, megkülönböztetés nélküli használatának jogát azokon a területeken, ahol jelentős számú, kisebbségekhez tartozó személy él, annak biztosítására, hogy a nyelveket át lehessen adni egyik nemzedékről a másikra, valamint az Unión belüli nyelvi sokféleség megvédésére.
A Parlament ennek kapcsán felhívta a Bizottságot, hogy erősítse meg azon tervét, amely szerint a nyelvi alapon történő megkülönböztetés elleni küzdelem potenciális eszközeként előmozdítja a regionális nyelvek tanítását és használatát az Unión belül, és támogatja a nyelvi sokféleséget és emlékeztetett arra, hogy a kölcsönös megértés és elismerés előmozdításának egyik módja az, ha elősegítik a kisebbségi nyelvek ismeretét azon emberek körében, akik nem tagjai az érintett kisebbségnek.
Bő egy esztendővel ezelőtt Románia uniós csatlakozásának sikeres következményeit vette számba Klaus Johannis államfő és Nicolae Ciuca kormányfő, a 2007-es csatlakozás 15. évfordulóján közzétett üzeneteikben sajtóhírek szerint.
Johannis talán nem véletlenül nem tért ki a kisebbségvédelem, különösen a romániai magyar kisebbség jogai kapcsán realizált eredményekre.
Példálózó jelleggel a kisebbségi jogokat megnyirbáló nyelvtörtvény, az úzvölgyi katonatemető kapcsán tapasztalt román nacionalista megnyilvánulások, vagy éppen a történelmi Magyarország térképével kapcsolatos túlzott hisztéria mind-mind ellentétben állnak az Európai Unió alapértékeivel. Legutóbb a köztársasági elnök közösségi médiában megjelent – az 1921-ben született székely himnuszból idéző – bejegyzése váltott ki szélsőséges nacionalista megnyilvánulásokat, ezúttal többek között a román külügy részéről.
Mindezek nyomán csupán bízhatunk abban, hogy Románia megszívleli, az Európai Parlament pedig érvényesíteni kívánja öt esztendővel ezelőtt deklarált és elfogadott álláspontját, miszerint
„a kisebbségi jogok védelme és előmozdítása alapvető a béke, a biztonság és a stabilitás megteremtése, a tolerancia, a kölcsönös tisztelet és megértés elősegítése, valamint az adott területen élő valamennyi személy közötti együttműködés előmozdítása érdekében”.
Forrás: Alaptorvenyblog.hu
Fotó: hirado.hu