Az Altus-ügy, az Európai Bizottság és a magyar civilek

 

Az Altus-ügy még csak most kezdődik – hangsúlyozta Lázár János a június 18-i „Kormányinfó” sajtótájékoztatón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, részletes tájékoztatást kért az Európai Bizottságtól, hogy az Altus Zrt. által vezetett konzorcium milyen körülmények között nyerte el az ismert uniós megbízást. A cég tulajdonosától, Gyurcsány Ferenctől pedig arról érdeklődött, hogy a tulajdonában álló cég konzorciumi partnerei között van-e olyan, amely korábban csődeljárás alatt állt, visszaélésbe keveredett, eljárás folyt ellene, vagy az EU csalás elleni hivatala őt vagy vállalkozását csalás miatt listára tette, kizárta pályázatokból. Lázár János szóvá tette azt is, hogy az Európai Bizottság Magyarországon körültekintően vizsgál minden összefonódást, azt azonban magára nézve nem tartja kötelezőnek. Szerinte Gyurcsány Ferenc megtévesztette az Európai Bizottságot, ugyanakkor a testülettől minden, a megbízással kapcsolatos dokumentum nyilvánosságra hozatalát kérte.

Nem véletlenül mondta Lázár János, hogy az Altus-ügy még csak most kezdődik, hiszen éppen a múlt héten került az Országgyűlés elé az Altus Zrt. európai bizottsági (EB) megbízásával kapcsolatos, a bújtatott pártfinanszírozás megelőzéséről és az Európai Unió intézményei iránti bizalom megóvásáról szóló fideszes határozati javaslat. „Elfogadhatatlan, hogy az Európai Unió intézményei a pénzügyi ellenőrzési feladatokat gazdasági társaságokra ruházzák át, az pedig még inkább megdöbbentő, hogy egy országgyűlési képviselő, pártelnök, Gyurcsány Ferenc tulajdonában lévő társaság, az Altus Zrt. vezette konzorcium lássa el ezeket a feladatokat. Mivel Gyurcsány Ferenc az Altusból származó jövedelmét pártjának a támogatására is fordítja, az EB illetékes intézményének döntése felveti a közvetett pártfinanszírozás lehetőségét, sérti a politikai pártok közötti esélyegyenlőségét” – olvasható a javaslatban.

Mégsem pontos az a megfogalmazás, hogy az Altus-ügy „még csak most kezdődik”, hiszen az valójában már több hónapja tart­ – és nem csupán a „nagypolitika”, illetve a magyar kormány versus az Európai Bizottság szintjén. Elég csak arra utalnunk, hogy a CÖF-CÖKA vezetősége már április 20-án nyílt levélben fordult Jean-Claude Junckerhez, az EB elnökéhez, és elképesztőnek, döbbenetesnek és visszautasítandónak minősítette a Bizottság azon döntését, amellyel az Altus Befektetési és Vagyonkezelő Zrt.-t bízta meg a magyarországi uniós finanszírozású fejlesztésekkel összefüggésben. Mint írták: „Példátlan, hogy egy magyar parlamentben ülő, ellenzéki bukott politikus tulajdonában álló cég, a semlegességét hirdető Európai Bizottságtól ilyen mérvű anyagi és politikai támogatást kapjon.” Követelték a szóban forgó pályázat elbírálóinak név szerinti nyilvánosságra hozását, a beadott pályázatok bemutatását, valamint az értékeléssel összefüggő összes adat közzétételét. A magyar civilek nevében támogatták a magyar kormány tiltakozását, és követelték az Altus Zrt. kizárását a Magyarországot érintő EU-támogatások ellenőrzéséből.

A nyílt levéllel egyidejűleg a CÖF-fel együttműködő, a Civil Együttműködési Tanácskozás (CET) soraiban is helyet foglaló Oikosz Alapítvány petíciót fogalmazott meg az Európai Bizottság elnökének az Altus Zrt. és Gyurcsány Ferenc uniós megbízása ellen, arra kérve Jean-Claude Junckert, hogy mivel egy jelenleg is ellenzéki politikus, egy 2018-as potens miniszterelnök-jelölt és annak közszereplő felesége által irányított cégcsoport nem alkalmas az uniós országok, köztük hazánk fejlesztéspolitikájának ellenőrzését, illetve a 2014–2020 közötti programidőszak tervezési dokumentumainak elemzését magában foglaló szerződés által megkívánt objektív, szakmai munkára, ezért „a mélyen tisztelt Elnök Úr vizsgáltassa meg az összeférhetetlenség lehetőségét; illetve végiggondolva azt a szerencsétlen helyzetet, hogy ezzel a megbízással egy konkrét politikai érdekcsoport kerül kizárólagos helyzetbe a következő fejlesztéspolitikai ciklus ellenőrzésében, függessze fel a megbízást!” – Alig két hónap alatt majdnem 11 ezer polgár írta alá a civil petíciót, amelyet Nagy Ervin, az alapítvány elnöke múlt pénteken adott át az Európai Bizottság magyarországi képviseletének. „Több mint tízezer magyar, uniós állampolgár véleményét nem lehet félvállról venni, az üggyel foglalkoznia kell az Európai Bizottságnak. Reméljük, mielőbb pozitív választ kapunk Junckertől. Az Európai Bizottság ugyanis egy aktív politikusnak adott egy olyan megbízást, amely politikai függetlenséget kíván meg. Ez nemhogy aggályos, ez összeférhetetlen, és fel kell függeszteni, meg kell szüntetni Gyurcsányék uniós megbízását” – nyilatkozta a PestiSrácok.hu-nak Nagy Ervin.

Az Oikosz Alapítvány elnöke meglehet, túl optimista az EB elnökét illetően, hiszen három nappal korábban, a június 16-i sajtótájékoztatón ismertette Csizmadia László, a CÖF-CÖKA elnöke annak a válaszlevélnek a tartalmát, amelyet Jean-Claude Juncker elnök nevében írt Walter Deffaa, az Európai Bizottság főigazgatója a CÖF-nek. Eszerint az Európai Bizottság aggasztónak tartja, hogy az Altus-szerződéssel kapcsolatos információkat a CÖF-CÖKA a magyar polgárok tudomására hozta, ezáltal zavart okozott és valószínűleg kedvezőtlen képet festett Magyarországon az Európai Bizottságról. A CÖF-CÖKA szerint ez is bizonyítja, hogy kettős mérce működik az Európai Parlamentben és az Európai Bizottságban.  Csizmadia László hozzátette: azzal, hogy az EB nem ismeri be, hibázott, szembemegy az unió erkölcsi és jogi előírásaival. Úgy vélte, az Altus-ügy messzebbre megy, mint hogy azzal lehessen lezárni, amit Juncker üzent nekik, vagyis hogy minden rendben van. Csizmadia szerint az EB pályázati döntése „pártos, egyoldalú beavatkozási lehetőséget teremt” a magyarországi és más uniós jobboldali kormányok fejlesztéspolitikai működésébe, ezért a szerződést „vissza kell dobni”. A CÖF-CÖKA nevében felszólította továbbá az Altus Zrt.-t, hogy lépjen vissza a „kétes, erkölcstelen, vitatható módon megkötött” szerződéstől.

Mint a fentiekből látható, az Altus-ügy korántsem még csak most kezdődik, és úgy néz ki, még jó ideig nem is ér véget. Bár a magyar kormány, az országgyűlési többség és a nemzeti elkötelezettségű civilek szerint az ötmillió eurós (több mint másfél milliárd forintos) Altus-projekt teljességgel vállalhatatlan, jogilag súlyosan aggályos és morálisan elfogadhatatlan, az Európai Bizottság – nem először és vélhetően nem is utoljára – kettős mércét alkalmaz Magyarországgal szemben, és a mellé a Gyurcsány Ferenc mellé áll, aki saját maga által bevallottan végighazudta kormányzása első másfél évét, hazugsággal, csalással, trükkök százaival csapta be nemcsak a magyar választókat, de az Európai Bizottságot is, s úgy nyerte meg a 2006-os parlamenti választásokat, hogy eltitkolta a valós költségvetési, államháztartási és eladósodási adatokat. Az őszödi beszéddel morálisan, 2009 tavaszán pedig politikailag is megbukott, az országot 2006-tól súlyos pénzügyi, gazdasági, majd társadalmi válságba taszító Gyurcsány most radikális ellenzéki pártvezérként magáncégén keresztül akarja ellenőrizni, hogy az Orbán-kormány hogyan használja fel az uniós pénzeket, és – mint ifj. Lomnici Zoltán CÖF-CÖKA szóvivő találóan írta – különösebb skrupulus nélkül „visszaólálkodik, szaglászik az EU húsosfazeka körül”. Mindezt az Európai Bizottság – máig ismeretlen, de nyilvánvalóan politikailag részrehajló – döntéshozóinak jóvoltából!

A magyar civilek azonban nem hagyják, hogy a botrányos Altus-projekt folytatódjon, és ha kellő erővel, elszántsággal támogatják a magyar kormányzat és az Európai Parlamentben vitézkedő magyar képviselők küzdelmét, van rá esély, hogy az Európai Bizottság végül mégis visszakozik az ügyben, és visszavonja Gyurcsány cégének megbízását. Ez nagy győzelem lenne, bár már ez is kevés lehet ahhoz, hogy a „pofozkodó” Juncker vezette EB visszaszerezze a brüsszeli eurokratákban már többször csalódott magyar polgárok bizalmát.

Szerző
Márton János

Szólj hozzá!

Kövessen minket a hírportálunkon és A közösségi médiában!