CÖF

A pénzvilág mozgatói már észlelik a magyar kormány új, elkötelezett gazdaságpolitikáját. Úgy tűnik, a nyugodt, minden fél számára előnyös üzleti kapcsolatok fenntartása előnyösebb a tőke urainak, mint kivonulni egy piacról, és vele hadban állni. Az első jel az volt, hogy a Fitch Ratings negatívról stabilra módosította Magyarország adósságkockázati besorolását. A háborút még nem nyertük meg, de egy kis csatát igen. Lassan az is kiderül – ezt az Európai Unió politikusainak nyilatkozatai igazolják –, hogy soros elnökségünk megállja a helyét. Mondjuk ki, Magyarország kormánya teszi a dolgát. Igaz, a múlt hagyatéka által rákényszerített gyors tempó miatt a döntésekbe hibák is becsúszhattak. Csak az hibázhat, aki cselekszik, a következő három évben lesz idő a problémák orvoslására.

Orbán Viktor azt nyilatkozta a napokban a Kronen Zeitung osztrák napilapnak adott interjúban, szomorúnak tartja, hogy Nyugat-Európában gyanakvással tekintenek a nemzeti nézőpontra. Ez Európa egyik gyengesége – tette hozzá. S nem kevésbé fontos az sem, hogy a 27 tagállam nemzeti identitásai nélkül az Európai Unió csak egy bürokratikus monstrum lenne. Megítélése szerint nem a nemzeti érzelmektől, hanem a mesterséges ideológiáktól kellene tartani. A miniszterelnök nem fejtette ki, milyen mesterséges ideológiákra gondolt, ennek nyilván praktikus magyarázata van: még az EU elnöki tisztét betöltő ország miniszterelnöke sem beszélhet olyan nyíltsággal, amilyennel esetleg szeretne, mert a „mesterséges ideológiák” keltette határokat neki is figyelembe kell vennie. Mi azonban bátran gondoljuk tovább: vajon miféle „mesterséges” ideológiákra utalhatott a miniszterelnök? A válasz nem túlságosan bonyolult.

A Civil Összefogás Fórum örömmel üdvözli azt a kormányjavaslatot, amely a Nemzeti, Gazdasági és Társadalmi Tanács létrehozását célozza.

A gazdaság és a társadalom jelentős szereplőinek egy szervezetben történő összevonása reálisabb állásfoglalásokat és szélesebb érdekegyeztetést tesz lehetővé. A polgárok lehetőséget kapnak a civil kontroll gyakorlására, hiszen nem vitatható módon a civil szervezetek és a történelmi egyházak, valamint a tudományok képviselőinek bevonása a demokrácia szélesedését jelenti. A szakszervezeteken kívül Magyarországon kb. 60.000 civil szervezet vesz részt konkrét társadalmi és gazdasági feladatok végrehajtásában, sokszor az önkéntesség felvállalásával.
A Nemzeti Civil Alaphoz pályázók köre is 15-18.000 szervezetet tesz ki. Ezen szervezetek nagy része a munka világához kapcsolódik, sokszor önkéntesen végezve tevékenységét.

„Kenyérből rózsa: jóságból szépség – ez az örök női eszmény. A magyar királylány élte eszményre minden embernek és minden kornak égető szüksége van, nekünk talán mindennél jobban” – fogalmaz felhívásában a Nőnek lenni Európában – Szent Erzsébet útján címmel rendezett nemzetközi konferencia. A vonzó alternatívát nyújtó nőideál megfogalmazása elsődleges feladattá vált.

A polgárok hidegháborújának felszámolása a nemzet jövőjének kulcskérdése. „Rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi munkánk, és nem is kevés.” József Attila sorai munkára sarkallnak: a múltat értékelve, abból merítve a magyar nemzet újjáépítése a nemes cél, ezért kell tennünk a dolgunkat, és megújult hazát teremtenünk. Engedjük hát az embereket – vagyis engem, téged és őt – egymásra találni, hogy létre jöhessen végre a magyar nemzet és a magyar nép többes száma: a „mi, magyarok”. Az új alaptörvény elfogadásával a startpisztoly eldördült. A kormány nyilván tudja, de mi, civilek is újra üzenjük neki: kevés az idő, késésben vagyunk.