Pünkösd

A pünkösd jő – de meg nem érti titkát

a szív, amelyben még az Úr nem él;

Itt a tavasz, – bimbófejük kinyitják

a kis virágok, zöldül a levél.

Mit ér, ha a természet újra éled,

a föld örül, madárka énekel,

de a szívünkben még az égi Lélek

élet tavaszát nem költhette fel?

 

Ha szívünket a Lélek át nem hatja,

hervadt virág csak minden ünnepünk,

Hiába volt a szent karácsony napja,

a húsvét fénye föllángolt – s letűnt.

Az Úr csak egyszer járt itt lenn a földön,

értünk csak egyszer halt kereszthalált,

De kell, hogy pünkösd újra s újra jöjjön,

mert életet csak Isten Lelke ád.

K.L. és családja