A versenyképesség javítását leginkább a munkát terhelő járulékok csökkentésétől várja a kormányzat. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint eddig csak a csökkentés keretét határozták meg, a konkrét mértékéről csak ezután, a szakmai szervezetekkel való egyeztetést követően lesz megállapodás. Varga a várható csökkentés mértékéről nem nyilatkozott, annyit viszont jelzett, hogy „érzékelhető” mérséklésnek kell következnie.
A szakemberek szerint minimum 10 százalékpontos mérséklés kellene ahhoz, hogy az ország versenyképességét javítsa a lépés. Ha a csökkentés megjelenik a munkavállalók bérében, azaz a munkaadók „átadják” a csökkentést, akkor a nettó bérek tovább emelkedhetnek, ez pedig tovább élénkítheti a lakossági fogyasztást és a kiskereskedelmi forgalmat. A magasabb bérek pedig lehetővé teszik a cégeknek, hogy könnyebben megtarthassák értékes munkavállalóikat.
A munkabért érintő elvonások egyszerre érintik a munkaadót, és a munkavállalót. A munkavállalóktól vonják le a bruttó bérből a 15 % személyi jövedelemadót, a 3 % pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, a 4 % természetbeni egészségbiztosítási járulékot, a 10 % nyugdíjjárulékot, és az 1,5 % munkaerő-piaci járulékot. Ez összesen 33,5 %. A munkaadók bérjellegű terhei közül a legjelentősebb tétel a 27 %-os szociális hozzájárulási adó. A másik tétel a munkaadói járulék, amelynek a hivatalos megnevezése, szakképzési hozzájárulás, amelynek a mértéke a bruttó bér 1,5 %-a.
Az euróra átszámolt nettó bérek alapján Magyarország elmarad a környező országoktól. A térségben az ausztriai nettó bérek a legmagasabbak, majd Szlovénia és Lengyelország következik, de Csehország és Szlovákia is megelőzi Magyarországot. Ennek oka, hogy az egy keresettel rendelkezők esetében az élőmunkát terhelő elvonás mértéke nemzetközi mércével is magas. A tavalyi OECD-adatok szerint Magyarországon Ausztriához hasonlóan közel 50 százalékos volt az elvonás, míg a környező országokban 35-40 százalék. A járulékcsökkentés kedvező hatással lehet a munkaerőhiányra is. Ha pedig a járulékcsökkentés megjelenik a munkavállalók bérében, azaz a munkaadók „átadják” a csökkentést, akkor a nettó bérek tovább emelkedhetnek, ami tovább élénkítheti a lakossági fogyasztást és a kiskereskedelmi forgalmat.
