Az emberi fajták (rasszok) kultúrát hordoznak, a kultúrák emberi fajtákhoz kötődnek
Orbán Viktor világossá tette Bécsben, az osztrák kancellárral tartott sajtótájékoztatóján, hogy amikor azt mondta, mi nem akarunk kevert fajú nép lenni, akkor a kulturális különbségekre gondolt. Hozzátette, ez nem faji, hanem kulturális kérdés.
Orbánnak teljesen igaza van, de érdemes még valamit ehhez hozzátenni.
Illetve két dolgot.Először is: még egyszer szögezzük le, hogy csak az nem értette meg Orbán Viktor Tusványoson elhangzott mondatait, aki tudatosan nem akarta érteni, mert Orbán politikai ellenfél, pontosabban ellenség a számára, és úgy érezte, végre fogást talált rajta, amivel megrengetheti a politikai tekintélyét.Ez azért egyértelmű, mert a faj, fajta kifejezéseket – mint tudományos bevett és elfogadott kategóriákat – hivatalos, liberálisok és a nemzetközi közvélemény által elfogadott dokumentumok is használják. Mint egy héttel korábbi blogomban már utaltam rá, a faj kifejezést használja az Emberi jogok egyetemes nyilatkozata, az Európia Unió Alapjogi Chartája és az emberi jogok európai egyezménye is, és még lehetne folytatni a sort. Bayer Zsolt háromrészes sorozatában számos, a világ- és a hazai irodalomból ismert szerzőtől idézett sorokat, melyekben természetes módon szerepel a faj, fajta fogalma.
Orbán Viktor védelmében az ostoba rasszista vád kapcsán
A magyar miniszterelnök beszéde nem volt rasszista beszéd. Ők vagy tévednek, vagy tudatosan gerjesztenek Orbán ellen indulatokat.
Itt most tekintsünk el attól, hogy ha nagyon szőrszálhasogatni támadna kedvünk, akkor azt mondhatnánk, hogy az unió Alapjogi Chartájától kezdve Orbán Viktorig mindenki pontatlanul használja a fogalmat, hiszen valójában nem fajról, hanem fajtákról, nagyrasszokról és rasszokról beszélhetünk, amikor megkülönböztetünk népeket, embercsoportokat.
Erre azt lehet mondani: a hazai, sőt a nemzetközi köznyelvben is vannak fogalmak, amelyek bár pontatlanok, elterjedtségük miatt végül is befogadta ezeket a közvélemény és nem érti félre. Ilyenre lehet egy példa a sok közül a tömegtájékoztatási eszközökre a „médiák” kifejezés, ami helytelen, hiszen itt a médium az egyes szám és a média a többes szám, mégis sokan beszélnek „médiákról”, helytelenül, de mindenki tudja, mire gondolnak és senki nem akarja őket megalázni és meggyalázni emiatt – teljesen érthetően, mert a dolognak nincs olyan nagy jelentősége.Na persze az Orbán-gyűlölő világhálózat rögtön azzal jön elő, hogy az említett hivatalos dokumentumokban éppen a fajok közötti megkülönböztetés, diszkrimináció megszüntetéséről van szó, míg Orbán közvetve különbséget tesz jó és rossz fajok között, s ezzel a nácik útjára lép.És ez az, ami baromság.
Ugyanis a magyar miniszterelnök nem azt mondja, hogy azért nem akarjuk a fajok keveredését, mert mi magasabb rendű faj vagyunk, mint mondjuk a muszlim vallású arabok, hanem azt, hogy azért nem akarjuk a fajok keveredését, mert akkor az egyik faj, mely egyben egy kultúrát, vallást is hordoz, alárendelődhet, kiszolgáltatottá válhat a másik fajnak, elveszítheti kultúráját, szokását, erkölcseit, mindennapi létmódját, nemzettudatát.
Vagyis éppen Orbán az, aki el akarja kerülni, hogy a fajok között egyenlőtlenségek támadjanak, mert a történelem arra tanít, hogy ha a fajok keveredtek, akkor abból az esetek döntő többségében nem egy csodálatos új minőség keletkezett, hanem az, hogy az egyik faj átvette a másik faj felett az uralmat, s alárendeltté tette, alávetette és „fajilag” – egyben kulturálisan – diszkriminálta.
Hogyan lehet tehát ezt a faji küzdelmet, az egyik faj másik faj általi leigázását – ha tetszik diszkriminációját – megállítani?Nos pont úgy, amit Orbán mond: a fajok, fajták, kultúrák területi elkülönülésével. Ami nem azt jelenti, hogy egyes emberek ne integrálódhatnának egy másik kultúrába, egy másik rasszba, de teljes, tömeges keveredés mindig háborúhoz és öldökléshez vezetett a történelemben!Faji diszkriminációt indirekt módon az készít elő, aki összekeveri a fajokat. Ezt akarta Richard Coudenhove-Kalergi úr is, a Páneurópa mozgalom megindítója száz éve.
Ha az Európai Parlament és a Biden-féle USA a barátunk, akkor minek ide még ellenség?
Reménykedünk, hogy néhány hét vagy hónap, és jönni fog a támogatás, ami jár nekünk, de valahogy eddig mégsem járt.
És ne legyünk álszemérmesek sem: Samuel Huntington A civilizációk összecsapása című 1996-os, nagy hatású művében azt is világossá tette, hogy számszerűleg a muszlim vallású – és kultúrájú – népek háborúztak a legtöbbet szomszédaikkal, céljuk azok leigázása volt – méghozzá vallási alapvetéseikből kiindulva (ugye, szépen fogalmaztam?).
Európába elsősorban és döntően muszlim migránsok érkeznek tömegesen. Céljuk nem feltétlenül a békés „keveredés” az európaiakkal – ha nem tévedek nagyot.
Na és akkor most mi a jó? Összevissza hazudozni a békés keveredésről és ezzel Európát halálra ítélni, vagy megpróbálni területi elhatárolás alapján megvédeni Európát, s nyugton hagyni egymást a „leben und leben lassen” elve alapján?
Ez a kérdés, válasszatok, nyugat-európai öngyilkosok. Ha a halált választjátok, támadjátok csak – barom módjára – még vehemensebben Orbán Viktort és Magyarországot.
Mi meg, mint mindig, majd védekezünk. Kinek van még emberi arca, segít nekünk.
