Meghívó

Baán Tibor – Cs. Kovács Márta
A középpont felé – Beszélgetőkönyv
című könyvének bemutatójára
2019. március 27. szerda 18 óra
Magyar Napló Könyvesboltja (1085 Budapest, József krt. 70)

 

 

 

 

 

Állampolgári javaslat

Tisztelt Vezetőség!

Kérem, hogy az EP képviselők választásával kapcsolatos, az alábbiakban részletezett javaslatokat egyetértés esetén honlapjukon közzétenni szíveskedjenek és ajánlják figyelmébe illetékes kormányzati tényezőknek.

Jogunk van tudni?

Kormányunk tájékoztatási kampány formájában plakátokon és médiumos hirdetésekben sorolta fel az EU vezetőinek bevándoroltatást elősegíteni és szervezni szándékozó intézkedéseit, mindezt azzal a szlogenné vált indoklással, hogy lakosságunknak joga van ezekről tudomást szerezni. Lehet, hogy az EU-ban ezt másként gondolják, mert vezetőik részéről súlyos fenyegetésekkel kell e kampány miatt kormányunknak szembenéznie. Bár kompromisszumos megállapodással túl vagyunk az EPP-t fenyegető meghasonlással, a külső befolyásolás, az erőviszonyok és a szándékok nem változtak. Számunkra továbbra is életbevágóan fontos, hogy a Fidesz minél több képviselőt küldhessen az európai parlamentbe, ehhez azonban mindennél intenzívebb kommunikációs offenzívára van szükség.

Minthogy hazánkban a határvédelmi intézkedések és az uniós szándékokkal szembeni ellenállás következtében nem érzékelhető az idegen tömegek jelenlétének destruktív hatása, emiatt a lakosság többsége nem is veszi komolyan a veszélyeket és még a kormányhoz lojális szavazók is passzívak maradhatnak a választásokon.

A szlogenre visszatérve, amennyiben fenn kívánjuk tartani a demokrácia látszatát és szavazásokat, választásokat rendezünk bizonyos politikai kérdésekben az EU ellenkezésének dacára, akkor jogosan elvárható a széleskörű, részletes és mindenkihez eljutó hiteles tájékoztatás a szóban forgó témákról. Ha igazán fontos szempont a minél nagyobb arányú részvétel a soron következő EP választáson, valamint a magyar érdekeket támogató szavazatok minél nagyobb a száma, akkor mindez csak a választók kellő meggyőzésével és motiválásával érhető el, ellenkező esetben érdektelenségbe és kudarcba fulladhat az esemény.

Bár jelen kormányunk szándékait támogató állampolgáraink száma nem csökken, a hazai ellenzék szimpatizánsai még mindig számottevő tömeget képviselnek, anélkül, hogy tudnák, valójában milyen és kiknek érdekében álló politikai irányvonalat pártolnak. A feladat tehát rendkívüli nehéz: ellenséges érzelmű, agymosott tömegeket kell meggyőzni a magyar nemzeti szuverenitás fontosságáról, illetve hiányának hátrányos voltáról minden állampolgár számára, függetlenül kormánypárti vagy ellenzéki szimpátiától.

Mindezt figyelembe véve eléggé kézenfekvő annak megfontolása a kormányzati kommunikációért felelős tényezők részéről, hogy minden részletre kiterjedően tájékoztassák-e a magyar lakosságot a bevándoroltatást illető valódi szándékokról, érdekekről, összefüggésekről és következményekről vagy ” PC” módon elkerüljék-e a konfrontációt a globalista szereplőkkel. A megfontolás indokolt, mert további magyarellenes támadásokra lehet ürügyet találni. Megfelelő tájékoztatás nélkül azonban nem lehet kellően hatékony képviseletet szerezni az EP-ben, tehát a szókimondás szükségszerű.

Ha tehát jogosnak és fontosnak tartottak nyilvánosságra hozni egynémely brüsszeli tervet a bevándoroltatással kapcsolatosan, akkor jogos lenne kitérni a nemzetállamok felszámolásának szándékára is és arra, hogy ehhez kapcsolódóan milyen szerepet szánnak a korlátlan létszámban betelepítendő idegen tömegeknek. Az ugyanis nyilvánvaló, hogy bizonyos kritikus létszám felett semmiféle állami rendfenntartó, bűnüldöző és adminisztratív szervezet már nem képes kezelni, ellenőrizni az idegeneket, tehát ilyen helyzet bármely állam rendjének összeomlásához vezethet. E folyamat gyorsítható, ha az idegeneket bizonyos szervezetek (például NGO-k) felfegyverzik, zavargások céljára professzionális csapatokká képezik és katonai jellegű akciókat szerveznek, pl. a rendőri erők teljes felszámolását. Megkönnyítheti a dolgot, hogy a bevándorlók iszlám hitűek, mely vallásnak terjesztését kötelességüknek érzik, továbbá az un. Iszlám Állam Európába már becsempészett, ill. hazatérő harcosai is bizonyára szívesen segítenek.

Az a nem csekély fontosságú kérdés is megérdemelne valamiféle hiteles magyarázatot, hogy kiknek és miért áll érdekében felszámolni a nemzetállamokat és Európát központi irányítás alá vonni.

Az európai egyesült államok terve mellett gyakran felmerült az a szándék is, hogy a kontinensen vegyes etnikumú lakosságot kell létrehozni a „bennszülöttek” és a világ más tájairól bevándorolt népek keveredésével. Normális körülmények közt az ilyen „kevert fajú” utódok nemzése a társadalmi különbségek miatt önkéntes módon csak szórványosan képzelhető el, ezért a koncepció kiagyalói gyors eredményre csak abban az esetben számíthatnak, ha a bevándorló férfiak nagy tömegeinek sikerül megszerezni a fizikai hatalmat és szexrabszolgának alávetni a helybéli nőket.

Négy évvel a tömeges bevándorlás kezdete után és több mint kétmillió idegennel a kontinensen elég tapasztalat gyűlt össze annak megítélésére, hogy mivel járna, ha megvalósulna az idegeneknek további tömeges, felső létszámhatár nélküli szervezett betelepítése, aminek a terveit egyes körök nem is tagadják.

Úgy vélem tehát, hogy minden európai állampolgárnak joga van tudni, hogy mely politikai tömörülés milyen Európát akar, tehát egy valóban tisztességes EP képviselőválasztási kampánynak az Európa etnikai átalakítását célzó tervek és következmények minden részletére ki kell terjednie.

  1. Meglévő tapasztalatok és megbízható becslések alapján közzé kell tenni a mindazon várható kiadásokat, melyek hátrányosan befolyásolják az egyes államok költségvetését és a lakosság életszínvonalát, a munkaügyi viszonyokat, szociális, egészségügyi ellátást, közoktatást.
  2. Hiteles statisztikákat kell ismertetni a migránsok által elkövetett köztörvényes bűncselekmények számáról, azok növekedéséről, a közbiztonság folyamatos romlásáról az EU-ban.
  3. Fel kell hívni a figyelmet a növekvő terrorveszélyre az ellenőrizetlen invázióval összefüggésben, beleszámítva az un. Iszlám Állam folyamatos fenyegető üzeneteit és az eddig elkövetett támadásokat.
  4. Érzékeltetni kell a szegregációnak és a párhuzamos társadalmak spontán kialakulásának veszélyeit, az iszlám és a „saria” terjedésének és terjesztésének romboló hatásait az európai kultúrára és életformára.
  5. Világossá kell tenni, hogy mivel jár egy állam szuverenitásának elvesztése, idegen érdekek érvényesülése, a gyarmati állapot..

Minthogy Európa jövőjéről van szó és Magyarországon kívül máshol nem kérdezték meg az egyes államok lakosságának véleményét a migránsok betelepítéséről, ez a demokrácia hiányát bizonyítja. Ha a soron következő EP képviselők választására valóban szabályos módon kerül sor, akkor ez az egyetlen lehetősége az európai lakosoknak, hogy beleszóljanak sorsuk alakulásába. Ebből következik, hogy amennyiben magyar kormánypártoknak és támogatóiknak fontos a nemzetállamok fennmaradása, akkor a választási kampány témáinak nem csak a magyar lakossághoz kell eljutnia, hanem Európa népeihez is.

Világossá kell tenni, hogy aki saját nemzetének felszámolását támogatja, azt hazaárulónak szokták minősíteni és a büntetés legenyhébb esetében is ilyennek kell megbélyegezni, pellengérre állítani. Európa kiárusítása hasonló megítélés alá esik.

V.A.

 

 

 

 

 

 

 

 

Új kórokozó a beteg emberiségnek

 

„Szembe megy az emberi természettel, a legfontosabb ösztönökkel és a halál kultúráját terjeszti”- olvashatjuk Alexandria Ocasio-Cortezről Szikra Levente írásában (A kisbabák ökológiai lábnyoma, Magyar Nemzet, 2019. március 21.) Pontosabban és tömörebben nehéz volna megfogalmazni „az amerikai Demokrata Párt ifjú üdvöskéje” programjának („gyermektelenséggel a jövőért” lényegét. Legszívesebben azt írnám, nem méltó arra, hogy hosszú nevét megjegyezzük, hiszen, ahogy Wass Albert egyik verse (Üzenet haza) mondja: „az idő lemarja a gyomokat”. Mégis, nem mehetünk el szó nélkül az ilyen eszmei szörnyszülemény mellett, hiszen az ős patkány, a meg nem gondolt gondolat sokféle kórt, embertelen téveszmét terjeszt, amelyek sajnos, könnyen találnak követőkre is. Nem spórolhatjuk meg a leleplezést.

Találhatunk-e valami mentséget erre a humánumnak álcázott mélyen antihumánus propagandára? Talán azt, hogy még mindig nem olyan embertelen, mint a Római Klub állásfoglalása, amely (Malthusra visszamenve) azt képviselte, hogy szükség van a járványokra és a háborúkra, az emberiség túlszaporodása miatt? De a kilógó lólábat így sem lehet nem észrevenni. Miért az amúgy is fogyatkozó fehér civilizáció utánpótlásának próbál gátat vetni, és miért nem a világ azon részében hirdeti tanait, amely a túlszaporodásért felelős?  Lehet, hogy azért, mert tudja, hogy hamarosan méltó válaszban lenne része?

Eszembe jut egy hiteles fültanútól eredő történet egy szülőszobából. Egy roma honfitársnőnket a szülészorvosa a tízedik rajkó megszületése előtt föl akarta világosítani, hogy nem muszáj megtartania. De annak nem volt szüksége semmiféle új „információra”. Igen frappáns választ adott erre a „lehetőségre”: „irtsa csak a doktor úr a saját fajtáját, ne az enyémet!”

Aligha kell attól tartanom, hogy a hölgyet a balliberális közvélemény előtt rasszista hírbe keverem, hiszen az ő számukra rasszista csak fehér bőrszínű ember lehet. Azt viszont remélem, hogy a fehér rasszból is minél többen fogják követendő példának tekinteni ezt a romlatlan és vitális „megközelítést”.

Hadd emlékezzek ennek kapcsán Ady Endrére, halálának századik évfordulóján az Ének a Visztulán című (kevéssé ismert) verséből vett idézetekkel. „A Visztulánál hajdan s ma is/ Tréfás, dalos halászok ülnek/, S Polóniának asszonyai/ Új és új lengyelt egyre szülnek”. (Bár úgy lenne ma is, mint Ady korában!) „Nincs ott pokol és nincs ott halál,/ Ahol dalolni s szülni tudnak”. S végül a befejezés, amely rímel a magyar miniszterelnök bátran képviselt meggyőződésére, hogy nem a bajt kell Európába hozni, hanem a segítséget odavinni, ahol a baj van. S amely különösen annak a ténynek a fényében kap meggyőző értelmet (a meddő vita helyett, hogy hány embert tud eltartani a föld), hogy javainak több mint fele hatvanegynéhány gazdag család kezében összpontosul. „Isten vidám úr a Föld fölött,/Minden fajzatnak üdvössége./ Az Isten: Élet – halleluja-/ S az Életnek nincs soha vége.”

K.I.B.

A magyar zászló és címer napját jöttünk megünnepelni

Szombaton 1848 önkéntes 1848 méter hosszú szakaszon menetelt egy 1848 méteres magyar nemzeti zászlóval Budapesten. A vonulás előtt Apáti Bence szólt a résztvevőkhöz. A Magyar Nemzet főmunkatársa, a Budapesti Operettszínház balettigazgatója beszédét változtatás nélkül közöljük.

Szervusztok!

Isten áldjon titeket!

A magyar zászló és címer napját jöttünk megünnepelni.

Méltóságteljesen. Büszkén. Csendben.

De makacsul.

A zászlót, a magyar zászlót, amely a mienk. Amely a magyarságunk, az összetartozásunk jelképe.

Most is büszkén és méltóságteljesen szorongatjuk zászlóinkat.

És dacosan.

Kifehéredett ujjakkal szorongatjuk a magyar zászlót.

Talán nem értjük az idők szavát.

Vagy talán nagyon is értjük.

Értjük, hogy miért is fontos, hogy kifehéredett ujjakkal kapaszkodjunk a magyar zászlóba.

Mindig is értettük.

Még kisfiú voltam, mikor 1989-ben édesapám elvitt a kommunisták utolsó évében tüntetni.

Büszkék voltunk, büszkén vonultunk.

Bátor voltam.

A fiatalok naiv, semmitől sem félő bátorságával szedtem a lábaimat, miközben szorítottam édesapám kezét. Én őt fogtam, ő pedig a magyar zászlót.

Nem tudtam, csak éreztem, hogy valami rendkívüli történik.

Egyszer csak egy helikopter hangja zúgott fel. A tömegen izgalom lett úrrá.

Édesapám, aki semmitől sem félt, ijedten tekintett rám.

Félelem csillogott a szemében. Megszorította a kezem, és fedezéket keresve, sietve egy kapualjba húzott minket.

Kifehéredett ujjakkal szorította a kezem és a zászlót tartó botot.

Nem lőttek. Nem lövetettek.

De akkor, ott megéreztem, hogy mi az a büszkeség, Mi az a dac.

És, hogy mi az a félelem.

Amit egymás kezébe kapaszkodva és még valamibe, amit talán hazafiságnak hívnak, le lehet győzni.

És ki tudná elfelejteni 2006-ot, amikor azért vadásztak ránk a símaszkos, viperás bűnözők, mert a három színt – a pirosat, a fehéret és a zöldet – viseltük.               Féltünk?

Igen.

De le nem vettük volna a kokárdát, el nem dobtuk volna a magyar zászlót.

Büszkén és dacosan viseltük el az ütéseket a rúgásokat, a gumilövedékeket.

Elfehéredett, reccsent az ujjunk, amikor bilincselés közben eltörték a símaszkosok.

Azt mondták az ujjainkat törők, a szemeinket kilövők, hogy kisajátítjuk, elraboljuk azt, ami mindig is a miénk volt. Azt ordították, hogy félelmet kelt, hogy büszkék vagyunk a magyar zászlóra, azt mondták fasiszták és kirekesztőek vagyunk, amiért büszkék vagyunk arra, hogy magyarnak születtünk.

Egymás kezét kell fognunk, egymás kezét kell szorítanunk ma is, amikor a megtévesztettek zilált, de agresszív csapatai eldobták a magyar zászlót, hogy vörös és kék lobogókra cseréljék azt. Látjuk, ahogyan vörös és kék zászlókkal vonulnak, halljuk, hogy már nem a magyar, hanem a európai birodalom himnuszát éneklik.

Mert nekik már nem tetszik, hogy “Isten áldd meg a magyart”.

Nekik az, hogy magyar, már semmit sem jelent.

Itt vannak ők, újra előbújtak, akik szerint nem baj, ha fogy a magyar, akik Európai Egyesült Államokban és nem pedig nemzetben gondolkodnak.

Most kell csak igazán egymásba és a magyar zászlóba kapaszkodni.

Bátran, dacosan,

kifehéredett ujjakkal!

Hajrá magyarok!

https://www.origo.hu/kultura/20190317-apati-bence-beszed.html

 

 

Olvasói vélemények

Tisztelt CÖF-CÖKA!

Szeretnék érdeklődni, hogy mikor lesz legközelebb Békemenet, mert egyfelől nagyon régen volt, másfelől pedig nagyon nagy szükségességét érezném, hiszen meg kellene mutatni ennek az ocsmány élősködő ellenzéknek, hogy sokan vagyunk. Sőt! Sokkal többen, mint ők, amikor a szánkókat gyújtogatják a Kossuth téren, meg amikor fenyegetőzni mennek a TV székházba.

Szörnyen felháborítónak tartom a balliberális hisztériakampányt nemzeti kormányunk ellen, ezért is javasolnám Önöknek, hogy legyenek szívesek, kérem Önöket adjanak nekünk egy újabb lehetőséget, hogy együtt legyünk újra az utcán sokan. Együtt akarunk lenni újra, mert hiszünk a szeretet és az összefogás erejében.

Az Isten áldja Önöket!

Üdvözlettel: K. M.
____________________________________________________________________

Lehet-e egy jó muszlim, jó amerikai, kanadai vagy európai?
http://www.magyartudat.com/lehet-e-egy-jo-muszlim-jo-amerikai-vagy-kanadai-europai/

Ehhez nem kellene kommentár !
Viszont már tananyagként a középiskolákban kellene oktatni ! A migránsok 80-90 százalékban iszlám hitűek ! Meg sem tűrik maguk közt sem a keresztényeket sem mást, mint az alap fenti ismertetésben is szerepel !
Ehhez jön a 2015 óta (csak + a már itt élők, születettek radikalizálódók) itt lévő hivatalosan 2 millió migráns! Az UNIÓ bürokratái pedig folyamatosan hívják és segítik serkentésükkel  növelik az iszlám családtagok számát, akik nem mellesleg nem csak a “családegyesítésekkel”  állandó növekedő tendenciát produkálnak !

A fenti levél arról nem is szól, hogy a hatalom megszerzésére törekvés azokon a helyeken ahol az Ő jelenlétük már csak kis százalékban is akárcsak megtörtént, ott a további és teljes hatalom-megszerzés a feladatukká válik !
Nem egyszer a médiákban szerepelnek azok a migránsok akik megszólalásaikban  nyíltan tagadják  beilleszkedésüket, sőt a nyelvet sem  hajlandóak megtanulni ! Kijelentve, hogy ez az Ő területük és arra  a “kis időre” nekik nem érdemes megtanulniuk a nyelvet !
Vajon a még ezen felsorolásokon  kívül még létező végtelen indokok, mint a bűnözés, a teljesen egyértelmű elutasító, szinte ellenséges megnyilvánulásaik, minden a társadalmunk, a civilizációnk minden mozzanatát tagadó magatartásuk még mindig nem elég ahhoz, hogy felébredjenek a bürokraták Brüsszelben és országokként a mienkhez hasonló Gyurcsányné típusúak ? !
Vajon mi szükségeltetik ! Na ez a levél épp a felvilágosulatlanoknak szólna, hogy vigyázzanak !

D.L.
________________________________________________________________

Tisztelt Címzettek!

Mi akadálya van annak, hogy a “rendszerváltás” óta, azaz mintegy 28 éve a magyar történelem oktatásban még mindig nem a teljes s nem a valódi magyar történelmet tanítják az alap, a közép és felsőoktatási intézményekben?

Ez többek között azért is furcsa mert miközben például a mohácsi vészt, a trianoni feldarabolást stb. egyes tanárok szinte önmarcangoló hévvel  ecsetelik  s közben például a pozsonyi csatáról azaz Árpád nagyfejedelemnek  a jelentős túlerővel rendelkező német-római császár seregei fölött aratott fényes győzelméről- amely után több mint 100 évig nem volt idegen katona Magyarországon – nagyokat hallgatnak.

Ez azért is szomorú mert 1990 óta sem tatár, sem oszmán, sem Habsburg , sem szovjet megszállás nem akadályozza annak a  valódi magyar történelemnek a  megismerését amely a magyar nemzet önazonosság (identitás) tudatát végre a helyére tenné s a jövőben elkerülhetnénk a “merjünk kicsik lenni” jelszavak romboló,erodáló hatását.

Tisztelettel és köszönettel: dr. O.A.
____________________________________________________________

A Civil Akadémia címét” Történelem és hűség” a magyarságra vonatkoztatva így is megfogalmazhatnánk:  A magyar történelem és a keresztény hűség.Ebben az értelmezésben arról kell gondolkoznunk, hogy az iszlám invázió és demográfiai helyzetünk miatt magyarságunk megmaradását hogyan segíthetjük elő.A kormány családvédelmi intézkedései nagyon szükségesek, de egyoldalúak,  az anyagi segítség egyedül nem hozhatja meg a szükséges eredményt.Véleményem szerint a családokat szellemi és lelki értelemben is segíteni kellene az oktatásban , általános és középiskolákban kötelezően bevezetett CSALÁDI ÉLETRE NEVELÉS  /CSÉN/  órákkal. Enélkül megmaradásunk, történelmünk és hűségünk is veszélyeztetve van.

A kormánynak megvan ugyan a CSÉN programja, mégsem került   a családvédelmi intézkedési tervébe.MIÉRT NEM ? ? ?

Tisztelettel:M. I. szellemi honvédő
__________________________________________________________

Kedves Barátaim!

Köszönöm a lehetőséget, hogy lengyel nyelvtudásomat kamatoztathattam a lengyelek és nemzetem barátsága elmélyítésében. Őszintén szólva nem volt könnyű feladat 3 busznyi legénységet irányítani, de az utasok szerete és irántam való pozitív megnyilvánulásaik elfeledtették a nehézségeket.

Szívből jövő odaadással és felelősséggel áldoztam fel szabadidőmet szellemi honvédőként Hazám, kultúránk, fővárosunk, történelmünk megismertetésével örök barátságunk jövője érdekében. Büszke vagyok, hogy Hazámat szolgálhattam a szív fegyverével. Ismét újabb barátokra leltem. Nekünk, szellemi honvédőknek ez a feladatunk: “Magyarország a csodák soha ki nem apadó forrása”

Észrevételeimet majd alkalomadtán elmondom.

Köszönettel: B.P. – szellemi honvédő, Budapest, Máriaremete

 

 

 

 

 

 

 

Meghívó

A Budapesti Lengyel Intézet tisztelettel hívja Önt
A VISSZAVETT VÁROS
Fotóriport Varsóról 1918-1939 című kiállítás megnyitójára
2019. március 28. 18 óra
Lengyel Intézet (Budapest, VI. ker. Nagymező utca 15.)