Fiatal gazdálkodó – kitolt határidő

A pályázati felhívás kiválasztási kritériumok között szereplő, tartalmi értékelési szempontok között található minőségrendszerhez való csatlakozás határidejét érinti csak a módosítás. A minőségrendszerekhez való csatlakozás, plusz vállalás volt, amelyért plusz pontokat kapott a pályázó. A módosítás értelmében amennyiben a támogatást igénylő vállalta, hogy csatlakozik minőségrendszerhez, azt a működtetési időszak negyedik évének december 31. napjáig kell teljesítenie.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a minőségrendszerekhez való csatlakozás csak az alábbi rendeletben szereplő rendszerekhez való csatlakozás esetén fogadható el: a 1305/2013/EU rendelet 16. cikk (1) bek. a) pontjának i, iii, iv, v alpontjai szerint megállapított minőségrendszerek.

A későbbi szankciók elkerülése érdekében fontos, hogy az érintettek tisztában legyenek a vállalásaikkal, illetve a pályázati felhívásban szereplő kötelezettségekkel, így azok időnkénti átolvasása, nyomon követése javasolt.

A módosított felhívás itt érhető el.

Forrás: http://nak.hu/tajekoztatasi-szolgaltatas/fiatal-gazdalkodo/102579-kitolt-hatarido

Jelentősen nőtt a hungarikum-pályázat keretösszege

Nagy István sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy az idei hungarikum-pályázat támogatási keretösszegét 230 millió forintról 750 millió forinttal emelték, így 980 millió forintot oszthattak ki, további 50 millió forintot pedig egyedi támogatásokra fordítanak. A többletforrásnak köszönhetően a befogadott és formailag megfelelt 425 pályázatból 360 kapott támogatást, többek között civil szervezetek, önkormányzatok, közművelődési intézmények, egyházi jogi személyek, külhoni szervezetek.

Úgy fogalmazott: hungarikumaink és nemzeti értékeink olyan eszmei és erkölcsi hátteret jelentenek, amelyek összekötnek bennünket, bárhol is legyünk a világban. “Megalapozzák nemzeti öntudatunkat, hagyománytisztelő és hagyományszerető létünket, hozzájárulnak történelmi emlékezetünkhöz” – közölte.

Elmondta, amióta nyolc éve hatályba lépett az erről szóló törvény, folyamatos a hungarikumok, nemzeti értékek azonosítása, gyűjtése és dokumentálása. Az értékgyűjtésnek köszönhetően immár 75 hungarikumot és 175 kiemelkedő nemzeti értéket, továbbá több mint tízezer nemzeti értéket tartanak nyilván, a külhoni nemzetrészek értéktáraiban pedig 360 érték található.

Fotó: Pelsőczy Csaba

Nagy István kifejtette: 2013 júliusa és 2019 decembere közötti időszakban a hazai és a külhoni értékgyűjtés támogatására kiírt nyolc nyílt és egy meghívásos pályázaton közel 1,8 milliárd forintot ítéltek oda a hungarikumok gyűjtésére, kutatására, népszerűsítésére és megőrzésére. Ennek eredményeként több mint ezer nyertes magyarországi, illetve határon túli magyar pályázónak biztosítottak forrást terveik megvalósításához.

Jelezte: az évről évre emelkedő támogatási igényt mutatja, hogy az elmúlt években a pályázati felület – a rendelkezésre álló keretösszeg duplájánál – alig néhány óra alatt lezárt, idén pedig a nyitás utáni egy percben már egymilliárd forint támogatási igény érkezett be.

A most megítélt többletforrást a kormány a következő években is beépíti a központi költségvetésbe, hozzájárulva ezzel a nemzeti identitást és összetartozást erősítő rendezvények, kiadványok, marketingtevékenységek megvalósulásához, a belföldi turizmust, a turisztikai attrakciók erősítését, ezáltal a gazdaság újraindítását, fejlesztését segítve – ismertette a miniszter.

Fotó: Pelsőczy Csaba

Nagy István elmondta azt is, hogy a pályázati támogatás segítségével valósult meg Reziben tavaly a sajtótájékoztatónak is helyet adó, bemutató- és rendezvénytérként is használt Pajtamúzeum. Idén pedig a szőlő- és gyümölcsfeldolgozás hagyományait bemutató épület készülhet el, ahol a helyi családok, közösségek az általuk megtermelt szőlőt, gyümölcsöt tudják gépekkel feldolgozni.

V. Németh Zsolt kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos arról beszélt, hogy hungarikumokként nem csupán a kiváló magyar élelmiszerekre hívják fel a figyelmet, hanem a világörökségi helyszínekre, vagy a kedvenceinkre, mint a puli, a kuvasz, a szőregi rózsatő.

“Úgy erősíthetjük meg a magyar gazdaságot, ha felhívjuk a figyelmet azokra az értékekre, amelyeket magyar emberek hoztak létre” – mondta. Az értékmentéskor és az értékőrzéskor azonban nem arról van szó, hogy “milyen volt egykor a magyar, hanem hogy hagyományait megélve milyen most, és milyen lehetne” – fogalmazott V. Németh Zsolt.

Kitért rá, hogy az idén a divatra, mint hagyományra is kiírtak pályázatot, mert az egykori viseletekre nem úgy kell tekinteni, mint régi korok termékére, amelyeknek múzeumokban van a helye. Idén 37 pályázó összesen 15 millió forintot nyert, hogy bemutathassa, miként jelenik meg ma az egykori formavilág, díszítmény vagy nyersanyag, s mindezeket jövőre a Budai Várban, a Mesterségek ünnepén láthatja a közönség.

Forrás: https://www.kormany.hu/hu/foldmuvelesugyi-miniszterium/hirek/jelentosen-nott-a-hungarikum-palyazat-keretosszege

Célegyenesben a családi gazdasági rendszer átfogó reformja

A NAK egyik fő küldetése a hatékony és versenyképes gazdálkodáshoz szükséges jogi és intézményi környezet létrejöttének elősegítése. A NAK által még 2018-ban kiadott  „Erősödő agrár- és élelmiszergazdaság, jólétében gyarapodó vidék” című javaslatcsomag egyik kiemelt területe a mezőgazdasági adózás. A kamara álláspontja szerint ugyanis az akkor és a jelenleg is fennálló őstermelői és családi gazdasági rendszer elavult, fölösleges adminisztratív terheket okoz a termelőknek. Ezért a NAK kiemelt feladatának tekintette a rendszer teljes modernizálását: az őstermelői  rendszer felülvizsgálatát, azon keretek megteremtését, amikben a mezőgazdasági tevékenységet családon belül, jogi személy formában is végezni lehessen, valamint a kis és közepes méretű gazdaságokat támogató adórendszer bevezetését.

A kamara a javaslatot közel két éven át finomította közösen az Agrárminisztériummal, a Pénzügyminisztériummal és az Igazságügyi Minisztériummal, és most jutott el a törvényalkotási folyamat fontos mérföldkövéhez. Számos egyeztetést és jelentős előkészítő munkát követően már közigazgatási egyeztetés alatt van a mezőgazdasági őstermelőről, az őstermelők családi gazdaságáról és a családi mezőgazdasági társaságról szóló törvénytervezet. A tervezet célja, hogy a 21. századi elvárásoknak megfelelő működési környezetet teremtsen, elősegítve az agrár- és élelmiszeripari gazdaságok fejlődését és fejlesztését, csökkentve az adminisztrációs terheiket, miközben kedvező adózási környezetet teremt.

A tervezet legfontosabb elemei

Az őstermelőkre vonatkozó szabályok tervezett változása röviden

Kibővül az őstermelők tevékenységi köre, összhangban a földforgalmi törvényben meghatározott mező-, erdőgazdasági és kiegészítő tevékenységek körével (pl. mezőgazdasági bérmunka, falusi és agroturizmus tevékenységekkel).

Az őstermelő bevételében a kiegészítő tevékenységből származó bevétel is megjelenhet a teljes őstermelői bevétel legfeljebb 25%-áig.

Évi 600 ezer forintról az éves minimálbér felére nő (966 ezer forint) azon értékhatár, amelyet el nem érő éves bevétel esetén a mezőgazdasági őstermelőnek nem kell jövedelmet megállapítania, azaz nem keletkezik személyi jövedelemadó-kötelezettsége.

Az őstermelők kétféle adózás közül választhatnak: a tételes költségelszámolás és az átalányadózás. A tételes költségelszámolás módja nem változna. Az átalányadózással kapcsolatosan azonban számos újdonság várható.

Az átalányadózás szabályai

A jövőben az átalányadózást 10%-os jövedelem és 90%-os költséghányaddal lehet alkalmazni.

Jelentős kedvezmény, hogy a mezőgazdasági kistermelő bevételi értékhatára évi 8 millió forintról az éves minimálbér ötszörösére, megközelítőleg 10 millió forintra emelkedik 2020-as minimálbér értéken számolva. Az átalányadózást az éves minimálbér tízszeresét, azaz megközelítőleg a 21 millió forintot el nem érő bevétellel rendelkező mezőgazdasági őstermelők választhatják. A minimálbér alapul vétele amiatt is előny, mert így annak éves növekedésével folyamatosan emelkedik a kedvezményes adózási értékhatár.

Az éves minimálbér ötszörösének, 2020-as minimálbérértéken megközelítőleg 10 millió forintnak megfelelő éves, támogatás nélküli bevételig az őstermelők adómentesek maradhatnak, az ebbe a kategóriába tartozó őstermelők nem fizetnének szja-t és szocho-t.

Azon őstermelők, akik a minimálbér ötszörösét meghaladó, de annak tízszeresét, azaz 2020-as értéken kb. 21 millió forintot meg nem haladó éves támogatás nélküli bevételt érnek el szintén kedvezményes szabályok szerint adóznak. Nekik a 10 millió forintot meghaladó bevétel 10%-a után kell személyi jövedelemadót fizetni.

Az őstermelői tevékenységgel összefüggésben folyósított támogatások nem minősülnek bevételnek, így azok adómentessé válnak. Eszerint azokat sem a bevételi értékhatár, sem a jövedelem számítása során nem kell figyelembe venni.

Őstermelők családi gazdasága (ŐCSG)

A magánszemélyek számára jelenleg két működési forma is rendelkezésre áll a mezőgazdasági tevékenység közös folytatására. Az egyik a közös őstermelői tevékenység, a másik pedig a családi gazdaság. Tekintettel a két működési forma közötti átfedésre, a javaslat értelmében a közösen tevékenykedő hozzátartozók számára a jövőben ezek egyesített formája, az őstermelők családi gazdasága állna rendelkezésre, ami által egyszerűbb és átláthatóbb működési struktúra alakítható ki.

Ezen működési forma a közös őstermelői tevékenység és a jelenlegi családi gazdaság működési formák összevonásával jöhet létre. Új ŐCSG alapítása 16 éven felüli őstermelő tagokkal történhet azzal a kedvezménnyel, hogy a jelenlegi családi gazdaságok 16 éven aluli tagjai az ŐCSG-ben is tagok maradhatnak. Az ŐCSG tagja ugyanazon tevékenységre nem lehet egyéni vállalkozó és családi mezőgazdasági társaság tagja.

Az ŐCSG-k adózása a jelenlegi családi gazdasághoz hasonlóan történne, az őstermelőknek nyújtott adózást többszörözi, azzal, hogy a kedvezményes adózás felső értékhatára nem haladhatná meg a 4 főre számított átalányadózás értékhatárát, ami kb. 83,5 millió forint.

Családi mezőgazdasági társaság (CSMT)

Egy új minősítő kategória jönne létre a társasági formában működő gazdaságok számára. A minősítést azon gazdasági társaság vagy szövetkezet kaphatja meg,

  • aminek tagjai egymásnak hozzátartozói, valamint
  • kizárólag mező-, erdőgazdasági és kiegészítő tevékenységet folytat.

A minősítést a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara végzi. A javaslat rögzíti, hogy aki a földforgalmi törvény szerinti mezőgazdasági, erdőgazdasági, illetve kiegészítő tevékenységet folytató gazdasági társaságnak tagja, ne folytathasson párhuzamosan őstermelői tevékenységet is.

A CSMT a számviteli kötelezettségeinek a jelenlegi szabályok szerint tesz eleget, azzal, hogy a tervezet alapján nem lenne adóköteles az az összeg, amely nem haladja meg

  • a társaság által a tulajdonosnak a termőföld bérletéért fizetett összeget;
  • a normatív támogatásként kapott, tagnak átengedett összeget;
  • azt az összeget, amit a CSMT azért fizet ki, hogy a magánszemély földtulajdonos azt a földvásárlással kapcsolatos jelzáloghitel-törlesztésre fordítsa;
  • azt az összeget, amelyet a CSMT ad a tagjának olyan termőföld vásárlására, amit a CSMT legalább 15 évig használ.

Az ilyen módon mentesített jövedelem ugyanazon gazdaság esetén adóévenként nem haladhatja meg az 50 millió forintot. A mentesített jövedelem viszont a jövőben nem csak a CSMT, hanem minden vállalkozás számára elérhető lesz.

Fontos további, kizárólag a CSMT-knek nyújtott előny, hogy a tagjai számára a termőföld-adásvételeknél és -haszonbérleteknél kedvező elővásárlási, illetve előhaszonbérleti lehetőség biztosított.

A NAK kezdeményezte törvényjavaslatot még az ősz folyamán vitathatja meg az Országgyűlés, és elfogadását követően a tervek szerint 2021. január 1-jén lép hatályba. Az ősz folyamán a NAK további, részletes tájékoztatást fog nyújtani az új szabályozásról.

Forrás: http://nak.hu/kamara/kamarai-hirek/orszagos-hirek/102508-celegyenesben-a-csaladi-gazdasagi-rendszer-atfogo-reformja

Ételallergia, élelmiszer-adományozás, higiénia

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az élelmiszeripari cégek véleményét, javaslatait is várja mindezzel kapcsolatban, s összesítve eljuttatja azokat az uniós döntéshozóknak.

Az élelmiszer-higiéniai jogszabályok alapját az Európai Parlament és a Tanács 852/2004/EK rendelete adja. A rendelet megköveteli az élelmiszeripari vállalkozóktól, hogy az élelmiszerlánc egész területén biztosítaniuk kell az élelmiszer-biztonságot, kezdve az elsődleges termeléssel. Ennek érdekében be kell tartaniuk a rendelet mellékleteiben foglalt higiéniai előírásokat is. Az Európai Bizottság szerint indokolt a 16 éve született rendelet felülvizsgálata a célból, hogy tovább javítsa az élelmiszer-biztonságot az EU-ban. Mindezt azáltal, hogy az uniós szabványokat összhangba hozza az új nemzetközi normákkal; biztosítsa a megfelelő élelmiszer-biztonsági intézkedéseket jótékonysági célú élelmiszer-adományozás esetén; csökkentse az élelmiszer-pazarlást. Emellett megjelennek az élelmiszer-allergének kezelésére valamint az élelmiszer-biztonsági kultúra erősítésére vonatkozó javaslatok is.

Világszerte egyre nagyobb aggodalomra adnak okot a keresztszennyeződések és az ételallergiák, utóbbiak folyamatosan növekednek mind a felnőttek, mind a gyerekek körében. Fontos, hogy az élelmiszergyártók – amellett, hogy érthető módon egyértelműen és pontosan címkézik termékeik allergénjeit – a gyártási folyamatok során is jól működő, a keresztszennyeződések elkerülésére vonatkozó gyakorlatokat alkalmazzanak. A módosító javaslatok bővítenék a helyes higiéniai gyakorlatokat, az allergiát vagy intoleranciát okozó anyagoknak az élelmiszerek betakarításához, szállításához és/vagy tárolásához használt eszközökben való előfordulásának megelőzése vagy korlátozása érdekében.

A Farm to Fork stratégia egyik célkitűzése az élelmiszer-pazarlás csökkentése. Ebben megoldás lehet az élelmiszer-felesleg újraelosztása – különösen élelmiszer-adományozás révén –, ami az élelmiszer-készletek hatékony felhasználását segíti. Az EU élelmiszer-higiéniai szabályainak módosítási javaslatai közül néhány az élelmiszer-adományozással kapcsolatos, azzal a céllal, hogy megkönnyítse az élelmiszerek újraelosztását, miközben biztosítja azok biztonságosságát a fogyasztók számára.  

Az élelmiszer-biztonsági kultúra növeli az adott élelmiszeripari vállalkozásnál az élelmiszer-biztonságot azáltal, hogy fokozza a munkavállalók tudatosságát és alakítja a magatartását, a módosítások célozzák az effajta kulturális követelmények megfogalmazását is.

Az élelmiszer-higiéniáról szóló 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet mellékleteinek módosításáról szóló bizottsági rendelettervezet nem hivatalos magyar fordításban itt érhető el, a melléklet nem hivatalos magyar fordításban itt érhető el.
A kamara kéri tagjait, hogy 2020. augusztus 3-ig küldjék el javaslataikat, véleményüket a [email protected] e-mail címre, s a köztestület összesítve továbbítja azokat az uniós döntéshozók felé. A konzultáció részletei az Európai Bizottság weboldalán elérhetőek, ezen keresztül 2020. augusztus 6-ig közvetlenül is elküldhetik véleményüket.
Forrás: http://nak.hu/szakmai-infok/agazati-hirek/elelmiszeripar/102324-etelallergia-elelmiszer-adomanyozas-higienia

Stratégiai ágazattá vált az agrárium

Az államtitkár beszédében arra emlékeztetett, hogy az idei év számos próba elé állította az agráriumot, de az ágazat szereplőinek köszönhetően biztosítani tudjuk az ország megfelelő minőségű és mennyiségű élelmiszerrel történő ellátását. A gazdák koronavírus-járvány alatt tanúsított kitartó munkájának köszönhetően egyre nagyobb társadalmi megbecsüléssel rendelkezik a magyar mezőgazdaság.

Farkas Sándor arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány a Gazdaságvédelmi Alapból 25 milliárd forintnyi többletforrást biztosít a mezőgazdasági termelők, termelői szervezetek és élelmiszeripari vállalkozások számára a járvány okozta gazdasági nehézségek kezelésére. Emellett az agrártárca meghirdetett egy mezőgazdasági beruházási pályázati csomagot 80 milliárd forint értékben. Az állattenyésztési ágazat 50 milliárd, míg a kertészeti ágazat 30 milliárd forintnyi forrásban részesülhet.

A hazai mezőgazdaság versenyképességét ugyanis tovább kell növelni – tette hozzá az államtitkár, hangsúlyozva, hogy a magyar agrárium 25 millió ember ellátására képes. Az agrárkormányzat minden támogatást megad az ágazat szereplőinek, fontos célkitűzésünk ugyanis, hogy a boltok polcain minél nagyobb arányban legyenek magyar termékek – emelte ki Farkas Sándor.

A rendezvényen elhangzott, hogy a Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem programot a Kárpát-medence teljes magyar gazdatársadalmát bevonva a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) szervezte meg. A gyűjtés célja, hogy különböző civil szervezeteken keresztül minél több rászoruló gyermek jusson olyan élelemhez, amelynek alapja a jó minőségű magyar liszt.
Forrás: https://www.kormany.hu/hu/foldmuvelesugyi-miniszterium/parlamenti-allamtitkarsag/hirek/strategiai-agazatta-valt-az-agrarium

Az elbírálás egyszerű, a folyósítás gyors lesz az agrár válságkezelő támogatási program második ütemében

Az államtitkár emlékeztetett: hatmilliárd forintos keretösszegre nyújthatják be támogatási igényüket az anyajuh- és a szarvasmarhatartók, a méhészek, valamint a zöldségtermesztők a Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő Program hétfőn indult második ütemében.

Hangsúlyozta: a tárca célja az volt, hogy olyan forráshoz juttassák a termelőket, ami segít a termelés finanszírozásában, a likviditás fenntartásában, a gazdaság újraindításában. A program első ütemében benyújtott igénylésekre szeptember első felében folyósítják a támogatásokat, ezután következnek a második ütemben jelentkezők – jegyezte meg az államtitkár.

Forrás: https://www.kormany.hu/hu/foldmuvelesugyi-miniszterium/mezogazdasagert-felelos-allamtitkarsag/hirek/az-elbiralas-egyszeru-a-folyositas-gyors-lesz-az-agrar-valsagkezelo-tamogatasi-program-masodik-utemeben