Idén is félmillió gyermek jut friss zöldséghez, gyümölcshöz és tejtermékhez az iskolaprogramokban

Több százezer gyermek jut friss zöldséghez, gyümölcshöz, valamint tejtermékhez az iskolatej-, valamint az iskolagyümölcs- és iskolazöldség programokon keresztül, amelyre a kormány ebben a tanévben összesen 7,81 milliárd forintot fordít. Az iskolagyümölcs- és iskolazöldség programban 2309 általános iskola 536 ezer tanulója, az iskolatej programban pedig 2678 iskola 435 ezer diákja vesz részt.

A program elsődleges célja, hogy a gyerekekben kialakítsa a rendszeres tej- és tejtermékfogyasztás, valamint a zöldség- és gyümölcsfogyasztás iránti igényt, továbbá hogy az egészséges táplálkozási szokások kialakításával csökkentse a túlsúly, az elhízás és az ezekhez kapcsolódó betegségek kockázatát. Az iskolák heti 3-4 alkalommal ingyenesen osztanak friss gyümölcsöket és zöldségeket, valamint 100 százalékos zöldség- és gyümölcsleveket, illetve tejet, és tejtermékeket. A mostani tanévben eddig mintegy 1,2 millió adag friss zöldség, 15 millió adag friss gyümölcs, 3,2 millió adag zöldség- és gyümölcslé, illetve 1,8 millió liter tej és 758,5 ezer kg tejtermék jutott el a diákokhoz.

A kormány emellett 2010 óta több mint háromszorosára –  27 milliárdról 83 milliárd forintra  – emelte  a  gyermekétkeztetésre fordított támogatást. Ennek köszönhetően ma több mint félmillió óvodás és iskolás gyermek étkezik ingyen vagy kedvezményesen. A rászoruló gyermekeknek a szünidőkben is biztosított az ingyenes étkezés.

Forrás: https://www.kormany.hu/hu/foldmuvelesugyi-miniszterium/mezogazdasagert-felelos-allamtitkarsag/hirek/iden-is-felmillio-gyermek-jut-friss-zoldseghez-gyumolcshoz-es-tejtermekhez-az-iskolaprogramokban

Új lendületet vehet a generációváltás az agráriumban

Nagyobb szerepvállalásra ösztönözné a fiatal gazdákat az Agrárminisztérium, részben a tárca szakiskolai hálózatán keresztül, illetve a Vidékfejlesztési Programból igényelhető támogatások segítségével – jelentette ki Szinay Attila közigazgatási államtitkár Miskolcon, az Újjászülető vidék elnevezésű konferencián.

Hozzátette: a tárca célja az agráröröklési szabályok megalkotása és a családi gazdaságok új jogszabályi környezetbe való illesztése. Az intézkedésektől a minisztérium azt várja, hogy sikerül megállítani a földbirtokok elaprózódását, a szabályozott gazdaságátadásokkal pedig lendületet vehet a generációváltás a magyar agráriumban.

Szinay Attila emlékeztetett arra, hogy hazánkban  több,  mint 200 ezer fő és családja él meg az agráriumból közvetlenül. Az ágazat foglalkoztatása összességében 24,3 százalékkal növekedett a 2010 és 2018 közti időszakban, a nemzetgazdasági foglalkoztatásból 4,8 százalékban veszi ki a részét a mezőgazdaság.

Az agrártárca államtitkára kiemelte, hogy az agrárfelsőoktatásban nő a hallgatói létszám, évente körülbelül 1200-1300-an végeznek. A tapasztalatok szerint már a szakképzésben is magasfokú pályatudatosság jellemzi a tanulókat, itt évente 2600-2700 diák szerez végzettséget. A statisztikák azt mutatják, hogy nagyobb eséllyel maradnak az ágazatban azok a tanulók, akiknek családja mezőgazdasági tevékenységet folytat saját gazdaságban, vagy ahol a szülők agrárvégzettséggel rendelkeznek.

Szinay Attila előadásában arra is felhívta a figyelmet, hogy a nagyobb méretű, árutermelő üzemek között nőtt azoknak a gazdaságoknak a száma, amelyet fiatal üzemvezetők irányítanak, a felső-és középfokú végzettségű gazdaságvezetők aránya is folyamatosan növekszik 2010 óta.  Hozzátette: 2016-ban a „Földet a gazdáknak!” Program hatására megugrott az értékesített termőföld mennyisége, összesen 1219 fiatal gazda jutott együttesen mintegy 50 ezer hektár termőföldhöz, ez átlagosan 41 hektár termőföld megvásárlását jelenti gazdálkodónként.

A statisztikák szerint az elmúlt években a húsmarhatartó, illetve a juh-és kecsketartó ágazatban volt a legmagasabb a 40 év alatti gazdaságvezetők aránya: 22-26 százalék között mozgott. A legkisebb arányban a baromfitartók körében képviseltette magát a fiatal generáció, ebben a szektorban a 65 év feletti gazdaságvezetők aránya meghaladta a 40 százalékot.

Szinay Attila hangsúlyozta: a mezőgazdaság a magyar nemzetgazdaság kiemelkedő fontosságú stratégiai ágazata, kiemelt szerepe van a biztonságos és egészséges élelmiszertermelésben, a vidéki foglalkoztatásban, a természeti erőforrásokkal való hatékony és fenntartható gazdálkodásban, a táj sokszínűségének megőrzésében. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy Magyarország területének 58 százaléka, összesen 5,3 millió hektár áll mezőgazdasági művelés alatt, ami nemzetközi viszonylatban is nagyon magasnak számít.

Forrás: https://www.kormany.hu/hu/foldmuvelesugyi-miniszterium/kozigazgatasi-allamtitkarsag/hirek/uj-lenduletet-vehet-a-generaciovaltas-az-agrariumban

Biokertek kialakításáról tartanak szakmai napot Somogyban

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Somogy megyei szervezete és a Kaposvári Egyetem ,,Biokertek kialakítása” címmel szakmai napot rendez 2020. február 13-án.

A kaposvári programon a résztvevők megismerkedhetnek a kiskerti biogazdálkodás alapjaival, a biokertek kialakításával új területek és elhanyagolt vagy vegyszeresen kezelt területek esetén Továbbá ismereteket szerezhetnek a zöldségek és gyümölcsök esetén használható biológiai növényvédelemről. Az előadás további témái még a következők: fenntartható, megvédhető, biodiverz, önellátó biokertek kialakítása, egyedi technológiák (árnyékolók, társítások, ágyások, öntözőrendszerek) bemutatása, klímaváltozás elleni védekezés, ökoszisztémák felmérése, beteg növények gyógyítása vagy eltávolítása, meglévő feltételekhez történő alkalmazkodás. Bevezetés a valódi, hatékony, kiskerti biológiai növényvédelembe és a tápanyagellátásba.

A rendezvényen a részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által létrehozott internetes felületen lehet 2020. február 7., 08:00-ig itt.

Forrás: http://nak.hu/kamara/kamarai-hirek/megyei-hirek/101089-biokertek-kialakitasarol-tartanak-szakmai-napot-somogyban

A Tanyafejlesztési Program rendeleteinek módosítása

A Tanyafejlesztési Programot 2011-től minden évben meghirdetik. 2013 óta a program konstrukciói rendeletekben ismerhetőek meg. A programhoz kapcsolódóan több rendelet 2019. december 21-ei hatálybalépéssel módosultak, a Tanyafejlesztési Program előirányzat keretében nyújtott támogatás igénybevételét szabályozó egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 59/2019. (XII. 18.) AM rendeletnek megfelelően.

A jogszabályokban a pályázati felhívásban előírt feltételek és a pályázatban vállaltak teljesítésére vonatkozó bekezdések egészültek ki az alábbiak szerint:
–    a teljesítési határidő 2020. december 31-re módosult,
–   továbbá az új határidőt az 59/2019. (XII. 18.) AM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő támogatások esetében is alkalmazni kell.

Az érintett rendeletek és a módosított, illetve újonnan bekerült bekezdések a következők:
–    A Tanyafejlesztési Program előirányzat keretében nyújtott támogatás 2013. évi igénybevételének feltételeiről szóló 56/2013. (VI. 29.) VM rendelet 9. §-a és 22. §-a.
–    A Tanyafejlesztési Program előirányzat keretében nyújtott támogatás 2014. évi igénybevételének feltételeiről szóló 7/2014. (II. 6.) VM rendelet 9. §-a és 19 §-a.
–    A Tanyafejlesztési Program előirányzat keretében nyújtott támogatás 2015. évi igénybevételének feltételeiről szóló 35/2015. (VI. 30.) FM rendelet 9. §-a és 24 §-a.
–   A Tanyafejlesztési Program előirányzat keretében nyújtott támogatás 2016. évi igénybevételének feltételeiről szóló 30/2016. (IV. 29.) FM rendelet 9. §-a és 16/B §-a.
–    A Tanyafejlesztési Program előirányzat keretében nyújtott támogatás 2017. évi igénybevételének feltételeiről szóló 20/2017. (IV. 26.) FM rendelet 9. §-a és 20 §-a.
–    A Tanyafejlesztési Program előirányzat keretében nyújtott támogatás 2018. évi igénybevételének feltételeiről szóló 33/2018. (IX. 29.) AM rendelet 9. §-a és 16/B §-a.

Forrás: http://nak.hu/agazati-hirek/videkfejlesztes/157-kornyezetgazdalkodas/101010-a-tanyafejlesztesi-program-rendeleteinek-modositasa

Folytatódik és bővül a Magyar Falu Program

Az idei évben is folytatódik, sőt bővül a Magyar falu program – mondta vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos.

Gyopáros Alpár hangsúlyozta: Magyarország kormánya eltökélt annak a célnak az elérésében, hogy megállítsa a magyarországi kistelepülések népességcsökkenését. Ehhez javítani akarják a falvakban élők életminőségét.

A költségvetés idén is rögzíti, hogy legalább 150 milliárd forint jut a Magyar Falu Programra – mondta a kormánybiztos, aki bejelentette: a kormány döntése értelmében további területekre -útkarbantartásra és falusi civil szervezetek támogatására – juttatnak pluszforrásokat, összesen 12,5 milliárd forint értékben.

A kormánybiztos emlékeztetett: azt már lehetett tudni, hogy a Magyar falu programra idén legalább annyi forrás jut mint tavaly, mivel a 2020-as központi költségvetésben szerepelt az erre a célra megjelölt 150 milliárd forint. Tudni lehetett azt is – mondta -, hogy biztosan folytatják a falusi családi otthonteremtési kedvezmény (csok) programot, illetve a falvakat kisvárosokkal összekötő állami mellékúthálózatok fejlesztését, valamint az életminőség javítását célzó helyi fejlesztések támogatását. Hozzátette: míg a falusi csok kedvezményezettjei magánszemélyek, az állami úthálózat fejlesztésének kedvezményezettje az állami útfenntartó, az életminőség fejlesztését célzó pályázatok kedvezményezettjei pedig az önkormányzatok, továbbá a települési önkormányzati társulások.

Elmondta: 2019-ben mintegy 50 milliárd forintot fordítottak útfejlesztésre, ebből mintegy 400 kilométernyi útszakaszon indulhatott meg útfejlesztés, az idén is legalább ennyivel kalkulálnak. A kormány döntése szerint további 7,5 milliárd forintot szánnak útkarbantartási célokra, ami további 400 kilométernyi útszakaszon teszi lehetővé az útjavításokat.

Gyopáros Alpár a kormány másik fontos döntésének nevezte, hogy elindítják a falusi civil alapot a kevesebb mint 5000 lakosú településeken működő, ott székhellyel, telephellyel rendelkező civil szervezeteknek. Ez a keret 5 milliárd forint lesz és pályázati úton kaphatják meg a civil szervezetek.

Hangsúlyozta: a civil szervezetek döntő szerepet játszanak abban, hogy egy helyi közösség élettel teli legyen. A helyi önkormányzatok, a képviselő-testületek és a polgármesterek mellett a civil szervezetek a helyi közösségek motorjai. Példaként említette az önkéntes tűzoltó-egyesületeket, a sportegyesületeket, az ifjúsági klubokat, a nyugdíjasklubokat és a polgárőr-, valamint a lokálpatrióta szervezeteket.

Ezek a szervezetek azon túl, hogy valamilyen speciális tevékenységet végeznek, szinte kivétel nélkül a helyi közösség fenntartásáért és életminőségének javításáért is tesznek, ezért kívánnak segítséget nyújtani nekik – mondta a kormánybiztos. Bejelentette: a civil szervezetek két tevékenységi körre pályázhatnak majd, rendezvények és programok megvalósítására, illetve eszközbeszerzésre, vagy esetleg ingatlanfejlesztésre, ingatlanvásárlásra is.

(MTI)

Minőségi változásokra van szükség a közétkeztetésben – Csepel

Minőségi változásokra van szükség a közétkeztetésben

2019. DECEMBER 9. 4:12

Kormányzati célkitűzés, hogy évről évre egészségesebb és finomabb ételek legyenek a közétkeztetésben, teret kapjanak az újfajta receptek, technikák és az innováció.

Minőségi változásokra van szükség a közétkeztetésben

Fotó: MH/Bodnár Patrícia

Ehhez kapcsolódott az az eszmecsere, amelyet a Magyar Asszonyok Érdekszövetsége és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány képviselői szombaton a csepeli Mátyás Király Iskolában tartottak a korszerű gyermekétkeztetés és helyi termelőknek a közétkezetésbe való beszállítási lehetőségeiről. A rendezvényen étel- és könyvbemutató is volt.

_____________________________________________________________________