Visszatekintés – Az Országgyűlés 2016 őszi ülésszaka fontos jogalkotási eredményei

  1. szeptember 27.

Egyes törvényeknek a tiltott szerencsejáték megakadályozásával összefüggő módosításáról szóló 2016. évi XCVII. törvény elfogadása. Az elfogadott törvénymódosítás nyomán a tiltott szerencsejáték megakadályozása érdekében a játékosok számlatranzakciójának teljesítését is letilthatják a jövőben, emellett a módosítás érinti a játékosok személyi azonosítására vonatkozó szabályokat is. Az engedéllyel rendelkező online kaszinóknál és távszerencsejáték-szervezőknél személyi okmányok másolatával is igazolhatják magukat a játékosok, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala rendszerén keresztül pedig az útlevél és a jogosítvány is alkalmas lesz az azonosításra. – Az állam szigorúbban léphet fel azokkal a tiltott online szerencsejáték-oldalakkal szemben, amelyek Magyarországon keletkezett jövedelmük, játékbevételük után nem fizetnek adót, illetve a pénzmosás- és terrorizmusellenes hatóságok számára elérhetetlenek. Emelkednek a bírságok is: a reklámblokkolás bírságmaximuma 1 millió forintról 10 millió forintra, az internetes blokkolás végrehajtását megtagadó elektronikus hírközlési szolgáltató bírságtétele 100-500 ezer forintról 1-5 millió forintra nő.

  1. október 11.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása. Az Országgyűlés az adózó és a támogatott megnevezését, továbbá a tranzakciók összegét is adótitoknak minősítette az adókedvezmények, jóváírások, a törvényben meghatározott célra nyújtott támogatások, illetve a törvényileg kedvezményezett célok esetében. Ugyanakkor nem minősül adótitoknak az adózók egy adóévben igénybe vett adókedvezményének, jóváírásának összesített mértéke, a támogatott által az adóévben az adózóktól kapott támogatás összesített mértéke, és a támogatott javára az adóévben az adózók részéről felajánlott adó vagy adóelőleg összesített mértéke. A törvénymódosítás ezzel párhuzamosan nem minősíti adótitoknak a nemzeti, illetve állami vagyont kezelő, azzal gazdálkodó támogatók esetében a támogatás adóévben összesített mértékét és az igénybe vett kedvezmény összesített mértékét.

  1. november 8.

A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása. A jogszabályváltozás értelmében a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) szakmai munkája – az olimpiai mozgalommal összefüggő alapfeladatainak és a törvényben meghatározott további sportszakmai feladatainak az ellátása mellett – alapvetően sportszakmai javaslattételre, szakmai koncepciók megalkotására, valamint az abban való közreműködésre irányul. Az állami források tervezése, elosztása, felhasználása, elszámolása és ellenőrzése teljes egészében visszakerül a sportért felelős államtitkársághoz. A MOB-tól a szaktárcához kerül a járadékok és ösztöndíjak megállapítása, az ezzel összefüggő hatósági feladatok és juttatások kifizetése, a Gerevich Aladár sportösztöndíj-rendszer működtetése, valamint a doppingellenes tevékenységgel és az utánpótlás-neveléssel kapcsolatos feladatok is. – A MOB tagozatai önállóvá válnak, és közfeladatokat ellátó köztestületekként működnek tovább: ilyen testület lesz a verseny- és élsporté (az olimpiai sportágaké), a nem olimpiai sportágaké, továbbá a fogyatékkal élőké, valamint a diák-, hallgatói és szabadidősporté. A jövőben az állami sportcélú támogatásokat miniszteri helyett kormányrendeletben szabályozzák.

  1. november 22.

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény elfogadása. Az új törvény bevezeti az osztott perszerkezetet, amely az elsőfokú eljárást mind funkciójában, mind időben egymástól elkülönülő két szakra osztja: perfelvételi és érdemi tárgyalási szakra. Előbbiben történhet a jogvita tartalmának, kereteinek meghatározása, ennek lezárását követően főszabály szerint nincs lehetőség a kereset- és az ellenkérelem megváltoztatására, további bizonyítékok és indítványok előterjesztésére (kivéve, ha az a fél önhibáján kívüli okhoz kapcsolódik). Az érdemi tárgyalási szakban a bizonyítás célirányosabbá válik. A hatásköri szabályok a törvényben a négyszintű bírósági szerkezethez igazodnak – továbbra is megmarad a két elsőfokú szint –, általános hatáskörhöz a törvényszékek jutnak. Ide tartoznak mindazon polgári perek, amelyek elbírálását törvény nem utalja a járásbíróság hatáskörébe. A járásbíróságok hatáskörébe tartozó ügyeket a jogszabály keretjelleggel határozza meg, ide sorolva például a vagyonjogi pereket. A törvényszéki eljárások során mindkét fél számára kötelező a jogi képviselet. – Az új kódex a bizonyítással kapcsolatos szabályoknál új jogintézményként bevezeti a bizonyítási szükséghelyzetet, és rögzíti, hogy a jogsértően gyűjtött bizonyítékok nem használhatók fel, de tartalmazza a más eljárásokban keletkezett bizonyítékok bizonyító erejét is a polgári perben. A törvény emellett két kollektív igényérvényesítési formát tartalmaz: a közérdekből indított pereket és a társult pereket. Utóbbira a fogyasztói szerződésekkel kapcsolatos jogvitákban, illetve a munkaügyi perekben lesz lehetőség. A közigazgatási perrendtartás szabályait ezután nem a polgári perrendtartás tartalmazza majd, a munkaügyi bíráskodás eljárási szabályai azonban továbbra is a Pp.-ben maradnak.

  1. december 6.

A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása. Eszerint a jövőben legalább három ajánlatot kell bekérni a közbeszerzési értékhatár alatti, de egymillió forintot meghaladó beruházásoknál. A kormány felmentést adhat a közbeszerzési kötelezettség alól, ha a támogatásból megvalósuló beruházások versenyeztetése – bizonyos sajátosságok miatt – nem szolgálnák a közpénzek hatékony elköltését. Ezeket a felmentéseket a kormánynak minden év március 31-ig a Magyar Közlönyben nyilvánosságra kell hoznia.

A nemzeti turizmusfejlesztésről szóló törvény (összegző módosító javaslat) elfogadása. A jogszabály kimondja, hogy a turisztikai fejlesztések tervezési alapegysége a jövőben a turisztikai desztinációk szerint történhet. Az állam feladata az adott desztinációban elérhető szolgáltatások összehangolt tervezése, a mindezen desztinációkon belüli és országos szintű összehangolás, a szakmai tervezésnél és a források szétosztásánál egyaránt. A törvény a kormánynak felhatalmazást ad arra, hogy Magyarország turisztikai desztinációit – ezek közül az ún. kiemelt fejlesztési térségeket – kijelölje.

  1. december 12.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása. A jogszabály alapján egységesen 9 százalék lesz jövőre a vállalkozói személyi jövedelemadó mértéke. A törvényben rögzítették azt is, hogy bármely ingatlan, illetve ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értékesítéséből származó jövedelem a szerzést követő ötödik évtől kezdve adómentessé válik (ez korábban ez 15 év volt). Az adóalapba számító összeg évente csökken.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása. A törvény alapján a jelenlegi 10, illetve 19 százalék helyett egységesen 9 százalék lesz jövőre a társasági adó mértéke. – A fejlesztési adókedvezményeknél arról rendelkeztek, hogy a 2017. január 1-jétől benyújtott kérelmeknél, bejelentéseknél a kedvezmény a beruházás üzembe helyezése utáni – vagy az adózó döntése szerint a beruházás üzembe helyezésének adóévében – és az azt követő tizenkét adóévben, legfeljebb pedig a bejelentés, illetve a kérelem benyújtását követő tizenhatodik adóévben vehető igénybe. Sporttámogatás esetében az adókedvezmény utoljára a támogatást követő nyolcadik év adójából vehető igénybe, és a sportnál is megszűnik a pótlólagos kiegészítő sportfejlesztési támogatás.

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény módosítása. Jövőre két százalékponttal, 16-ról 14 százalékra csökken a kiva, a kisvállalati adó mértéke, ami 2018-ban további 1 százalékponttal, 13 százalékra mérséklődik majd.

Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény módosítása. A szociális hozzájárulási adó – és ezzel egyidejűleg az egészségügyi hozzájárulás – mértékét 2017-re – a jelenlegi 27 helyett – 22 százalékban, 2018-ra pedig 20 százalékban állapítja meg a jogszabály.

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása. Változik az építményadó: 2018. január 1-jétől adóköteles lesz az önkormányzat illetékességi területén lévő ingatlanon elhelyezett, a településkép-védelmi törvény szerinti reklámhordozó – például óriásplakát –, és annak tulajdonosa fizeti meg az adót. A kivetés joga az önkormányzaté, és ha kiszab ilyen adót, akkor a mértékről is a település dönt.

A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény módosítása. A reklámközzétevők – vagy a nevükben eljáró hirdetésifelület-értékesítők – árengedmény kivételével vagyoni előnyt vagy más juttatást nem adhatnak a reklámközvetítőknek. Eddig csak a fordított esetet tiltotta a jogszabály. Emellett megemelték a kiszabható bírság mértékét.

Az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény módosítása. A sportigazgatási szerv a sportcélú ingatlan elidegenítéséhez vagy megterheléséhez szükséges hozzájárulást a kérelem benyújtásától számított 15 napon belül köteles kiadni, ha az elidegenítési, illetve a terhelési tilalomból hátralevő idő nem haladja meg az 5 évet, és az ingatlant az elidegenítéssel az állam szerzi meg, illetve a megterheléssel az állam szerez jogosultságot az ingatlanon.

  1. december 12.

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása. A módosítással az Országgyűlés szigorította és kormányrendeleti körbe sorolta az ipari méretű szélerőművek és szélerőmű-parkok építésének, használatba vételének szabályozását. Az országos hálózatra rákapcsolható szélerőművek kapacitását szabályozni kell, és a jogszabályban megtiltották, hogy világörökségi és természetvédelmi területeken ilyen típusú létesítményeket állítsanak fel.

  1. december 13.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény és a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása. A kormány az indoklásban emlékeztetett, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) jövő ősztől már rendelkezésére állnak a nagy értékű külföldi bankszámlák adatai is, így könnyen kiszűrhetők azok, akik a Magyarországon keletkezett jövedelmük után nem fizették meg a közterheket. A módosítások nyomán esetükben a NAV az eltitkolt adó mellett adóbírságot és a jegybanki alapkamat kétszeresére rúgó késedelmi pótlékot szabhat ki, amennyiben az érintettek 2017. június 30-ig nem fizetik be önkéntesen az ekkor választható 10 százalékos közterhet.

A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény elfogadása. A törvény keretrendszert ad az önkormányzatok településkép-védelmi rendelkezéseihez arról, hogy miként lehet közterületeken reklámozni, illetve bírságolni. A jogszabály alapján a kormány majd egy későbbi rendeletben határozza meg a részleteket, így például a kihelyezhető reklámhordozók paramétereit.

További fontos szavazások az Országgyűlésben (Őszi ülésszak)

  1. november 8.

Szavazás az Alaptörvény hetedik módosításáról szóló javaslatról. Az Orbán Viktor miniszterelnök által október 10-én benyújtott javaslatra csak a 131 kormánypárti képviselő szavazott igennel, a kétharmados többséghez 133 voksra lett volna szükség. Három ellenzéki honatya – Fodor Gábor, Kész Zoltán és Kónya Péter független képviselők – voksolt nemmel, tartózkodó szavazat nem érkezett. Az MSZP nem vett részt a szavazásban, az LMP és a Jobbik frakciója pedig nem nyomott gombot.

  1. november 22.

Az Alkotmánybíróság új tagjainak, valamint új elnökének megválasztása. Négy új alkotmánybírót választott az Országgyűlés: az eddig betöltetlen helyekre Hörcherné Marosi Ildikót, a Kúria bíráját, Horváth Attila jogtörténészt, Schanda Balázst, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem alkotmányjogi tanszékének vezetőjét és Szabó Marcelt, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztos helyettesét választották meg tizenkét évre titkos szavazáson, kétharmados többséggel a képviselők. Az újra 15 fővel működő testület elnökének Sulyok Tamás alkotmánybírót, az Alkotmánybíróság jelenleg elnöki jogkört gyakorló elnökhelyettesét választották meg.

Szolgáltató, hatékony állam a polgárokért: Új közigazgatási rezsicsökkentés

Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter 2016. november 29-én nyilvánossá vált, a közigazgatási ügyintézéshez kapcsolódó illetékek és díjak csökkentéséről szóló törvényjavaslata alapján 2017 márciusától újabb, a közigazgatási ügyintézéshez kapcsolódó illetékek és díjak szűnnének meg. Így például teljeskörűen illetékmentessé válhat az anyakönyvi kivonat kiállítása vagy a korlátolt felelősségű társaság (kft.), az egyéni cég, a közkereseti társaság (kkt.) és a betéti társaság (bt.) bejegyzésére irányuló cégbírósági eljárás. Adott esetben az ingatlanok tulajdoni lapjának nem hiteles másolatáért sem kellene fizetni, és a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételéhez szükséges hatósági bizonyítványt is költségmenetesen szerezhetnék be az érintettek. Összesen több mint húsz hatósági eljárás válik díjmentessé, ha a parlament megszavazza a Miniszterelnökség tárcavezetőjének állami rezsicsökkentésről szóló újabb törvényjavaslatát.

A közigazgatási rezsicsökkentés már tavaly megkezdődött: az Országgyűlés ugyanis 2015 végén módosította az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényt, melynek köszönhetően megszűnt a (most már elektronikus, új típusú) személyi igazolvány és lakcímkártya kiállításának illetéke, valamint az az eljárás, amely a családi állapot megváltozása miatti névváltozás okán indul, és ma már az ellopott okmányokat is ingyenesen állítják ki újra a hatóságok, mint ahogy a mozgáskorlátozottak parkolási igazolványát is.

Ma Magyarországon egy születési anyakönyvi kivonat eljárási illetéke általánosan 2000 forint, míg a német és brit hivataloknál ez a díj – átszámítva – több mint 3000 forint (itt érdemes figyelembe venni a különböző szektorokban érvényes, jellemzően három-négyszeres átlagbérkülönbségeket is). Másik példa: Németországban egy tíz évig érvényes személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárás illetéke akár 9000 forintnak megfelelő összeg is lehet, míg nálunk korábban ez a (2016-tól megszűnt) illeték 1500 forint volt. Németországban egy kft. (német nevén GmbH) cégbejegyzési illetéke 150 euró (több mint 46 ezer forint), míg nálunk az egyszerűsített cégbejegyzés kft. esetén jelenleg 50 ezer forint, a normál eljárással történő cégbejegyzési kérelem illetéke pedig (kft. esetén) 100 ezer forint.

A magyar Kormány tavaly megindított, valamennyi polgár hatósági ügyintézését könnyíteni szándékozó közigazgatási rezsicsökkentési programja összhangban áll alkotmányos alapelveinkkel is. Az Alaptörvény Nemzeti hitvallás című része például kiemeli „az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét”. Emellett az is szerepel, „hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi”.

Ugyancsak az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdése szerint Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. XXIV. cikk (1) bekezdés: mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. A XXVI. cikk szerint az állam – a működésének hatékonysága, a közszolgáltatások színvonalának emelése, a közügyek jobb átláthatósága és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében – törekszik az új műszaki megoldásoknak és a tudomány eredményeinek az alkalmazására.

Az Alkotmánybíróság a 3137/2014. (IV. 24.) AB végzésben megállapította, hogy a veszteséges gazdálkodás nem lehet alapja alkotmányt érintő panasznak. Az indokolás szerint ugyanis az Alaptörvénynek a tulajdonhoz való jogot kimondó XIII. cikke a meglévő tulajdont védi, így nem vonható a tulajdoni védelem körébe az esetlegesen deficites gazdálkodás miatti veszteség, illetve az elmaradt haszon. Az Ab döntése alapján – nem alkotmányt érintő és nem a tulajdonjogi védelem körébe tartozó kérdésként – általánosan tág tér nyílik az állami rezsicsökkentési programok számára.

Ugyanakkor az államnak figyelembe kell vennie a közszolgáltatás fenntarthatóságának feltételeit is, ezért a rezsicsökkentés nem veszélyeztetheti a közműszolgáltatást, a közszolgáltatók működőképességét; ezt az alapelvet törvényeink garantálják is. Az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése szerint: „…a nemzeti vagyon [az állam és a helyi önkormányzatok tulajdona] kezelésének és védelmének célja a közérdek szolgálata, a közös szükségletek kielégítése és a természeti erőforrások megóvása, valamint a jövő nemzedékek szükségleteinek figyelembevétele. A nemzeti vagyon megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit sarkalatos törvény határozza meg.”

Rendeletalkotási jogkörrel az átlátható lakossági energiaár-szabályozásért

Németh Szilárd országgyűlési képviselő, a FIDESZ alelnöke 2016. november 15-én törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlés elnökének „egyes energetikai tárgyú tőrvények árszabályozási célú módosításáról” címmel. A javaslat lényege, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) visszakapná rendeletalkotási jogát – a jelenlegi határozathozatali jogkör helyett – a lakossági földgáz- és villamosenergia-ellátás területén.
A kormány által elindított rezsicsökkentési program 2012 decemberében kezdődött, amikor megjelent az a miniszteri rendelet, amely alapján 2013 januárjától 10 százalékkal csökkent a lakossági távhő, villamos energia és földgáz ára. 2013 óta összesen három szakaszban sikerült csökkenteni a lakossági energiaárakat: először 2013 januárjától és másodszor 2013 novemberétől egységesen, majd harmadszor 2014-ben (az év áprilistól a földgáz, szeptembertől az áram, októbertől a távhő fogyasztói ára esetén).
Kutatások megállapították, hogy az elmúlt években a magyarországi lakossági energiaárak – az OECD más tagállamaihoz hasonlóan – állami intervenció nélkül is mérséklődtek volna, de csak később és kisebb mértékben. A rezsicsökkentés eredményeként azonban már 2014-ben összesen 202 milliárd forint megtakarítás keletkezett a magyar háztartási energiafogyasztóknál, ami a 2014. évi GDP több mint 0,6%-ának felel meg. A több hullámban végbement árcsökkenés tehát sikeresnek bizonyult: szignifikánsan javult Magyarország helyezése az olcsó háztartási energiával rendelkező OECD-tagországok között, például a földgáz esetében már a harmadik „legolcsóbb” országnak számított 2015 első negyedévében, és ugyanebben az időszakban az ötödik legolcsóbbnak számított a lakossági áram esetében (utóbbi vonatkozásában a 2012. végi 16. hely után a 34 vizsgált tagállam közül).
Magyarországon azonban még mindig magasnak mondható a lakossági gáz- és áramár átlagkeresethez viszonyított aránya, ami megfelelően indokolja a mostani jogalkotói szándékot. A törvényjavaslat célja – miként azt benyújtója jelezte – az eddig sikeresnek bizonyult rezsicsökkentés eredményeinek 2016. december 31. utáni megőrzése, amelyhez a hatékony eszköz a MEKH rendeletalkotási jogkörrel történő megerősítése lenne.
Az Országgyűlés 2013-ban egyszer már felruházta rendeletalkotási jogkörrel a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt, mivel akkor az érintett energiacégek közigazgatási eljárás útján megtámadták a rezsicsökkentést. A hivatal rendeletalkotási jogát később az Európai Unió részéről megtámadták, ezért a jogkör visszavonásra került.
A hatósági határozat és rendelet között a fő különbség az, hogy szűkülnének a szolgáltatók jogorvoslati lehetőségei. Míg egy rendelet (ami már jogszabály) hatálya mindenkire kiterjed, a határozat (egyfajta aktus) csak meghatározott címzettek számára állapít meg jogot, illetve kötelezettséget. A lakossági energiaárak esetében csak a jogalkotó részéről adott erős felhatalmazás, az illetékes hivatal rendeletalkotási jogköre képes megfelelően garantálni az ellátás biztonságát, valamint a fogyasztók érdekeinek hatékony védelmét – vagyis a felelős, fogyasztóközpontú piacszabályozást és a világos, transzparens viszonyok megteremtését az árszabályozásban. A földgáz- és villamosenergia-ellátás rendszerhasználati, csatlakozási és külön díjait szabályozó egyes hatósági elnöki rendeleteket csak az Alkotmánybíróság előtt lehetne megtámadni alkotmányjogi panasszal, amelyben a szolgáltatók – alkotmányos jogaikra hivatkozva – legfeljebb azt sérelmezhetnék, hogy a hatósági árszabályozás sérti a tulajdonhoz való jogot. Ugyanakkor az Alkotmánybíróság a 3137/2014. (IV. 24.) AB végzésben megállapította, hogy a veszteséges gazdálkodás nem lehet alapja alkotmányt érintő panasznak; az indokolás szerint ugyanis az Alaptörvénynek a tulajdonhoz való jogot kimondó XIII. cikke a meglévő tulajdont védi, így nem vonható a tulajdoni védelem körébe az esetlegesen deficites gazdálkodás miatti veszteség, illetve az elmaradt haszon. Az Ab döntése alapján – nem alkotmányt érintő és nem a tulajdonjogi védelem körébe tartozó kérdésként – általánosan tág tér nyílik az állami rezsicsökkentési programok számára.
A mostani javaslat módosítaná többet között a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvényt, amelyben a 1-3/A. § és a 6-21. § (és ennek megfelelően az új törvényben a 11. §) az Alaptörvény 23. cikke alapján sarkalatosnak minősül, és miután a kormánypártok (jelenleg 131 képviselővel) nem rendelkeznek kétharmados többséggel a 199 fős Országgyűlésben, a három érintett törvény közül az egyik módosításához szükség lesz legalább két ellenzéki képviselő támogatására.
A kormány 2012-ben megindított, valamennyi magyar polgár életét segíteni kívánó rezsicsökkentési programja összhangban áll alkotmányos alapelveinkkel is. Az Alaptörvény Nemzeti hitvallás című része például kiemeli „az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét”. Emellett az is szerepel, „hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi”.
Ugyancsak az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdése szerint Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. A XIX. cikk (1) bekezdése szerint: „Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson.” Alaptörvény XXII. cikk (1) bekezdés: „Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenki számára biztosítsa.”
Az államnak ugyanakkor figyelembe kell vennie a közszolgáltatás fenntarthatóságának feltételeit is, ezért a rezsicsökkentés nem veszélyeztetheti a közműszolgáltatást, a közszolgáltatók működőképességét; ezt az alapelvet törvényeink garantálják is. Az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése szerint: „…a nemzeti vagyon [az állam és a helyi önkormányzatok tulajdona] kezelésének és védelmének célja a közérdek szolgálata, a közös szükségletek kielégítése és a természeti erőforrások megóvása, valamint a jövő nemzedékek szükségleteinek figyelembevétele. A nemzeti vagyon megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit sarkalatos törvény határozza meg.”

Alacsony infláció, rezsi- és áfacsökkentés: emelkedő és értékálló nyugdíjak

2016. november 20-án arról értesülhetett a széleskörű nyilvánosság Orbán Viktor kormányfő egyik nyilatkozatából, hogy az eddig tervezett 0,9 százalékos helyett az ideivel megegyező mértékű, vagyis 1,6 százalékos nyugdíjemelés lehet jövőre. A béremelésekkel ugyanis emelkedik az infláció is, ami teret ad a magasabb nyugdíjemelésre.

2010 óta a nyugdíjasok megélhetését számos intézkedéssel segítette az Orbán-kormány: a 2013-ban bevezetett rezsicsökkentéssel és bizonyos termékek áfacsökkentésével egy átlagos nyugdíjas több tízezer forintot takaríthat meg. 2010 óta minden évben volt nyugdíjemelés, és a tartósan alacsony inflációnak köszönhetően 8,6 százalékkal nőtt a nyugdíjak vásárlóereje. A kormány a törvény alapján 2012 óta állapítja meg a fogyasztói árnövekedés tervezett mértékével azonos szinten az adott évi nyugdíjemelést, novemberben pedig – a tárgyév január 1-jéig visszamenőleg – rendkívüli emelésről dönt, ha az infláció tervezett és az év végéig várható mértéke között eltérés van.

Az áremelkedések ütemét jelentősen mérsékelni fogja a baromfihús, a tojás és a tej forgalmi adójának tervezett 22 százalékpontos csökkentése, vagyis a nyugdíjak értéke valójában nagyobb mértékben növekszik majd.

Rövid nemzetközi összehasonlítás: tavaly decemberben 1176 euró (mintegy 364 ezer forint) volt az átlagos német nyugdíj, ami a magyar érték nagyjából háromszorosának felel meg. (Az árak viszont Németországban – euróban számolva – átlagosan körülbelül kétszeresek.) Tavaly, 2015. július 1-től egyébként a nyugati tartományokban 2,1, a keleti szövetségi államokban 2,5 százalékkal nőtt a német nyugdíj, az infláció ott is nullához közelített.

A magyar öregségi átlagnyugdíj összege folyamatosan emelkedik, jelenleg 115.786 forint (371 euró), amellyel jelenleg a 21. helyen állunk az Európai Unióban. A kormány már említett, nyugdíjasokat (is) segítő intézkedéseinek köszönhetően sikerült megőrizni a magyar nyugdíjak vásárlóértékét, amelyek bár elmaradnak a nyugati-európai juttatásoktól, nagyjából mérhetők a régiós értékekhez.

Magyarországon 2013-tól a fogyasztói árak stabilak, a hazai gazdaságot továbbra is mérsékelt infláció jellemzi, 2016. január–szeptember között pedig nagyon enyhe, 0,1 százalékos emelkedést regisztráltak. Szakértői becslések szerint az októberi adatok alapján idén 0,4 százalék lehet az átlagos inflációs ráta, és a jelentős béremelkedések ellenére továbbra sem feszíti inflációs nyomás a magyar gazdaságot. A tartósan alacsony infláció nyertesei közé tartoznak a nyugdíjasok is, hiszen a bérekkel együtt a nyugdíjak vásárlóértéke is értékálló.

Vállalkozások „árnyékból a napvilágra”: a tételes kisadózás sikere

Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) 2003-as bevezetésével a Medgyessy-kormány elviekben a mikro- és kisvállalkozások adófizetési és adminisztrációs terheit kívánta mérsékelni gazdasági aktivitásuk növelése érdekében, hogy versenybe tarthassa őket a nagyobb vállalkozásokkal szemben. Az eva adókulcsa később fokozatosan emelkedett: a kezdeti 15 százalékról 2006-ban 25 százalékra, majd 2010-től 30 százalékra, 2012-től pedig 37 százalékra.

Az eva negatív adózási hatása a korábbi vállalkozói tapasztalatok alapján több szempontból is tetten érhető volt. Egyrészt az áfa-csalás ösztönzésén keresztül, mivel az árbevétel eva-kötelezettsége kiváltotta az áfa-kötelezettséget, a visszatérítés lehetőségének megszűnésével. A vállalkozónak a nem evás tevékenysége után sem volt áfa-kötelezettsége. Mivel áfa-visszaigénylésre nem volt mód, ezért ez ott lehetett jövedelmező, ahol más, csatolt vállalkozáson keresztül visszaigényelhető volt a beszerzések áfája, illetve már a beszerzések is számla nélküliek voltak (vagy a tevékenység hozzáadott értéke magas).

Az evának más adózási formákhoz képest alacsonyabb adókulcsa adóelkerülésre ösztönözött azáltal, hogy az átlagos költségszintű, de adózó vállalkozások számára az átlagosnál kisebb relatív adóteher elérésére adott legális lehetőséget.

Az eva emellett a színlelt szerződésekre is ösztönzött, vagyis arra, hogy munkavállalói státus helyett egyszerűsítetten adózó vállalkozói szerződéssel foglalkoztassák a munkavállalót. Az Orbán-kormány által 2013-tól bevezetett kata (kisadózó vállalkozások tételes adója) esetén viszont a jogalkotó megpróbálta egészen minimálisra csökkenteni ennek lehetőségét, így alapvetően a munkaviszony fennállását feltételezi a jogszabály, és a katás adózónak kell bizonyítania, hogy ez nem az. Egy adóhatósági ellenőrzés során a felállított kritériumrendszer kellemetlen tud lenni az ezt a tételes adónemet nem kellő körültekintéssel választó vállalkozásoknak.

A kata összességében jobb és átgondoltabb koncepciót tükröz, mint akár „fénykorában” az eva, amelynek akkor ugyan alacsonyabb volt az adókulcsa, mint az áfa összege, és az így adózó vállalkozónak nem hogy adófizetési kötelezettsége, hanem haszna jelentős származott abból, ha számlát állított ki.

Az eva nagy hátránya a katával szemben, hogy a vállalkozásnak minden bevétele után 37 százalék adót kell fizetnie, ami összességégében nem teljesítményösztönző. A katánál viszont havi fix összeggel történik az összességében minimális közteherrel járó kisadózás, ami főállásban havi 50 ezer, mellékállásban pedig havi 25 ezer forint az adókötelezettséget jelent. Az adminisztráció is viszonylag egyszerű (kivéve, ha alkalmazottat is foglalkoztat a vállalkozás). Mindez már jobban ösztönzi és bátorítja – „árnyékból a napvilágra” – a vállalkozásokat. Az evánál nincsen meg az alanyi áfa-mentesség lehetősége, a katánál viszont igen: alapesetben kell áfa-bevallást készítenie a katás vállalkozásnak, de az alanyi adómentességet is választhatja. A katára év közben bármikor be lehet jelentkezni (ez az evára nem igaz), az alanyi adómentességre pedig az év utolsó napjáig. A társasági adó csökkentése miatt egyre kevésbé éri meg evázni, amit az is jól mutat, hogy három év alatt mintegy 50 ezerrel, 33 ezerre csökkent az evás cégek száma, míg a kata fordított utat jár be: 2013-as indulásakor 75 ezren választották ezt az adónemet, ma pedig már 153 ezer a katások száma.

A tételes kisadózás az elmúlt években az egyik legsikeresebb gazdaságpolitikai döntésnek bizonyult, és fontos lehetőséget jelent a hazai vállalkozások számára.