Talán érdeklődésre számít, hogyan védekeztek a járvány ellen 1830-ban
B.P.
_________________________________________________________________
Sas Andor: Pozsony az egykori koronázó város
Svornost könyvnyomda Pozsony 1995.
Válságos napok és (kolera) járvány 1831-ben
1831 júliusának elején megérkeznek a koleraveszedelem előhírnökei a magas állami hatóságok rendeleteinek sorozatával…Az országban július 13-án történt az első koleramegbetegedés…Br. Pongrácz József kamarás és királyi tanácsos 1831. július 3-án ülésre hívja össze a pozsonyi magisztrátust…a Galícián át az országhatárok felé közelítő kolerajárvány feltartóztatására…A stafétával érkezett nádori irat megparancsolja, hogy a város határvonalán tartóztassanak fel és helyezzenek vesztegzár alá minden Galíciából érkező kocsit és személyt, ha nem tudják igazolni, hogy az országhatáron átlépve már vesztegzár alatt voltak. Az izolálás tartama azok számárak, akik Galíciának a Visztulán inneni részéből valók, 20 napra, ha pedig Galíciának a Visztulán túli részéből jönnek, 10 napra terjed…
- július 5-én újra összeült a tanács…A városhatár belépési pontjain komisszáriumokat állítanak szolgálatba, ezek elzárják a bejárókat, és bizonyítványt követelnek a Galíciából érkező utasoktól…a rendkívüli őrszolgálat ellátására a hadosztály-parancsnokságtól katonai segítséget kell kérni…15 fővel felemelik a városi rendőrlegénység létszámát. Minden házba beadják a magisztrátusnak azt a hirdetményét, amely a háziurakat, s a bérlőket kötelezi, hogy a városkapitánysági hivatalban haladéktalanul jelentsék be a náluk szálláson levő idegen személyeket…Minden család kap egy példányt azokból az előírásokból, amelyek védekezésre oktatnak…Edl őrnagy megállapította, hogy a vámutak közötti területen 1000 főnyi állandó őrségre van szükség…Nehogy a forgalom korlátozása következtében élelmiszerhiány támadjon, felhívják a molnárokat, a pékeket, a mészárosokat és a henteseket, hogy nagyobb készleteket szerezzenek be…elhatározzák, hogy maga a város vásárol gabonakészleteket, ezt szükség esetén hivatalos felügyelet mellett hatóságilag megállapítandó áron megőrleti, és a lisztből kenyeret süttet…Takács Gáspár, Pozsony megye első alispánja állandó egészségügyi bizottságot alakít…a várost egészségügyi kerületetekre osztják, minden kerület élére komisszáriust állítanak, aki egy orvos vagy seborvos kíséretében naponként minden házba benéz.
- július 20-án elrendelik a hajóhíd lezárását. A tisztiorvosi hivatal hétről hétre hivatalos jelentést ad ki a város egészségügyi állapotáról…A város külön egészségügyi biztost kap gr. Zichy Ferenc személyében…a helyőrségi parancsnok legénység hiánya miatt nem tudott megfelelő katonai asszisztenciát adni…mindössze azt tehette, hogy három belépési pontra 6-6 katonát állított…A katonaság éjszaka őrjáratokat küld ki a városba történő besurranások megakadályozására…Augusztus elejére a város elkészítette a kontumáciaháznak szolgáló barakkot, és az áruforgalom megkönnyítésére az előírásos rasztellumot, fertőtlenítő épületet állíttatott fel a Disznómezőn. A kontumáciaházban augusztus 5-e óta már néhány egyént elhelyeztek, s ezek mellé 3 ápolót alkalmaztak…Rudnay prímás megengedi, hogy a prímási lovardában szegények részére kórházat rendezzenek be, mely 200 beteget tud befogadni. A városnak egyik alapítványi házában pedig 40 ágyat állíttattak fel lábadozó betegek számára…Fertőtlenítésre általában klórmeszet használtak, gyógyszerül pedig bizmutot…A magisztrátus jegyzőkönyvébe a következő figyelemre méltó sorokat jegyezték be: „Mivel a nélkülözésnek általában, a mostani helyzetben pedig különösen szörnyű következményei vannak, hogy megakadályozzuk a nyomor által okozott nagyobb fokú fogékonyságot…a magisztrátus elhatározza, hogy összeíratja a városban található szegényeket, akik közül a munkabírókat munkával, a munkaképteleneket pedig alamizsnával fogja támogatni”…Miután a városi hatóságok a város védelmére szolgáló katonai segítséget a szükséges mértékben nem kaphattak, a város polgársága vállalkozik arra, hogy…éjszakánként egy század polgárőr őrjáratokra oszolva bejárja a várost.
A kolera ellen tett gondos előkészületeknek tudható be, hogy a járvány Pozsony városában aránylag kevés áldozatot követelt. Az első koleramegbetegedések 1831. szeptember 9-én fordultak elő, s november 5-ig 1.063 embert kezeltek, mint kolerabeteget, s közülük 193 halt meg…A kolerakórházat november 7-én fel lehetett oszlatni. A kolerabetegek 18%-os halandósága Pozsonyban messze alatta maradt a 44%-os országos halálozási aránynak, mivel Magyarország területén 1831-32-ben 536.517 koleraesetből 237.641 volt halálos…Október 21-én a katonai hatóságok elrendelik a kordonszolgálat megszüntetését. November 8-án Zichy Ferenc, mint egészségügyi királyi biztos befejezi tevékenységét.
A kolerajárvány következményeit a város pénzügyi háztartása nemcsak a rendkívüli egészségügyi kiadások miatt sínylette meg, hanem azért is, mert a város regáléinak bérlői a járvány alatt mutatkozó forgalom csökkenésére hivatkozva a bérleti összegek mérséklését kérték.
