Gratuláció
Szellemi Honvédőink és magam nevében is szívből gratulálok, hogy a Magyarországi Református Egyház zsinata a testület lelkészi elnökévé választott.
A négy püspök közül ketten vállalták a lelkészi elnöki tisztségre jelölést. A jelen lévő 99 zsinati tagból 97-en adtak le érvényes szavazatot, közülük 64-en szavaztak Balog Zoltánra, 33-an pedig Fekete Károlyra, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspökére.
A zsinat világi elnökének Molnár Jánost, a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnokát választották. A zsinat lelkészi alelnöke Pásztor Dániel, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke, világi alelnöke Nemes Pál, a Dunántúli Református Egyházkerület főgondnoka lett.
Balog Zoltán székfoglalójában – megköszönve a zsinat bizalmát – elsőként azt kérte, hogy a gyülekezetek nyissák ki a templomokat és – ahol csak lehet – az egyház járványügyi szabályait betartva tartsanak istentiszteleteket.
Az egyház feladatairól szólva fontosnak nevezte a lelki és a szellemi megújulást, az egyház rendelkezésére álló „emberi erősforrások” lehető leghatékonyabb felhasználását, valamint a református egyház gyülekezeti szinten már meglévő önfenntartóságának erősítését.
Balog Zoltán szólt arról is: a zsinat feladata, hogy megmutassa a keresztyén hit magyar református arcát. „Kisebbségi egyház vagyunk, de ez azt is jelenti, hogy van egy olyan sajátos mondanivalónk, sajátosságunk, ami másoknak nincs meg, és ezt meg kell mutatnunk” – fogalmazott a református püspök.
Balog Zoltán: sokszor szembe fogunk menni az árral
Balog Zoltán megválasztását követően az MTI-nek nyilatkozva úgy fogalmazott: sok ügyben „szembe fogunk menni az árral”.
Véleménye szerint világméretű ideológiai küzdelem zajlik, és ebben a küzdelemben a globalista ideológia először csak kigúnyolja, majd semmibe veszi a keresztény hitet, aztán megszégyeníti a hit képviselőit, a végén pedig – ahogy a világban sok helyen – fizikai értelemben is üldözni kezdik őket.
„Nem szabad elveszíteni a bátorságunkat”, nemet kell mondani a keresztényellenes ideológiákra és arra is, amikor a korszellem nevében meg akarják hamisítani a kereszténységet.
Kitért arra: a bátorság mellett alázatra van szükség. „Az ember nagy kísértése, hogy önmagát tételezze mindenben, amit csinál, de nekünk megadatott a lehetőség, hogy ne önmagunkat tegyük az első helyre. Az egyházban alapszabály, hogy mindig túl kell mutasson rajtunk, amit teszünk”.
Balog Zoltán, aki 2012-től hat éven keresztül volt az emberi erőforrások minisztere, azt is elmondta: a kétféle vezetői szolgálat között nem véletlenül telt el három év. Úgy fogalmazott: „erre a szent a szolgálatra fel kellett készülni. „Egyrészt meg kellett tisztulni mindattól, amit elrontott az emberen a közélet, a miniszterség, másrészt meg kellett találni” az újfajta szolgálat erőforrásait.
A kétféle munka közötti alapvető különbségnek nevezte, hogy az egyházban az ember a legfontosabb, a jogi, az anyagi, a gazdasági és egyéb szempontok másodlagosak. „A lélektől közelítünk az anyaghoz, míg a politikában sajnos ez sokszor elkerülhetetlen módon fordítva van” – mondta.
Ugyanakkor fontos közös pontnak nevezte, hogy mind a két helyen „ugyanaz a főnök”, az „életünk ura és teremtője”. Az ember a közélet világában is akkor tud igazán szabad lenni, ha ezt sohasem felejti el – tette hozzá Balog Zoltán.
Balog Zoltán 1958-ban született Ózdon, lelkész családban. Teológiai tanulmányait a Debreceni Református Teológiai Akadémián kezdte. 1983-ban a Budapesti Református Teológiai Akadémián végzett református lelkészként.
1983-tól Maglódon és öt szórványközségben működött lelkészként. 1987-től két évig a Tübingeni Egyetem hallgatója volt. 1989 őszén tábori lelkészként NDK-menekültek között szolgált. Szintén 1989-től a Budapest-Hold utcai Református Egyházközség (korábban: Magyarországi Németajkú Református Egyházközség) beosztott lelkésze, majd 1996-tól megválasztott lelkésze.
2006-tól országgyűlési képviselő, 2010-től a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára, 2012 és 2018 között az emberi erőforrások minisztere.
2018-ban visszavonult a politikai tevékenységtől. 2020 novemberében választották meg a Dunamelléki Református Egyházkerület püspökének.
Nős, öt gyermeke és nyolc unokája van.
