A Pesti Központi Kerületi Bíróság július 17-én felmentette azt két aktivistát a szabálysértés vádja alól, akik megrongálták a kormány menekültellenes plakátjait még június elején. A testület az alaptörvényre és egy korábbi alkotmánybírósági döntésre hivatkozva kimondta, lehet a véleménynyilvánítás része a plakátrongálás. Az ítéletben azonban az is szerepel, hogy nem minden plakátrongálás esik ezen szabadságjog alá.
A bíróság döntése szerint tehát a nemzeti konzultációs plakátok letépése nem minden esetben szabálysértés, ha nem veszélyes a társadalomra, és véleménynyilvánítási szabadságukkal élnek az elkövetők. A bírói testület az alaptörvény IX. cikkelyére is hivatkozott, amikor meghozta döntését. Ebben az áll, hogy a törvénynek lehetővé kell tenni az egyén számára véleményének kifejtését, mások véleményének formálását, és hogy meggyőzhessenek másokat saját álláspontjukról.
Ha ezt akarta a bíróság, akkor elérte:
Kurucinfo: „Mindebből viszont most már egyértelműen következik, hogy szabadon kifejthetjük véleményünket az ún. holokausztról is és simán új arculatot kaphat közreműködésünk eredményeként bármely köztéri hanukkia vagy más, politikai érzékenységünket mélyen sértő förmedvény.”
Forrás: https://kuruc.info/r/6/145773/
Az Eötvös Károly Intézet már előre presszionálta a bíróságot (június 10-én megjelent „széljegyzete”):
http://ekint.blog.hu/2015/06/10/szeljegyzetek_a_plakatrongalok_majdani_alkotmanyjogi_panaszai_ele
Szerintük a rongálás ebben az esetben politikai véleménynyilvánítás, amiért aránytalan büntetés lenne egy elmarasztaló ítélet.
De ebben a cikkben ez is olvasható:
„Persze felvethető, hogy a plakátrongálóknak nem is véleményükért, hanem a kinyilvánítás módjáért kell felelniük, hiszen a plakátokat leszaggatták, átfestették, ezzel vagyoni kárt is okoztak.”
„Ezek az érvek természetesen nem teremtenek általános jogot a plakátrongálásra, és nem érintik a károkozásért a plakátot közzétevő céggel szemben viselt (polgári jogi) felelősséget sem. Kizárják azonban az aktivisták cselekményének megbüntetését.”
Magyarán: az Eötvös Károly Intézet szerint is a rongálóknak meg kell téríteniük az általuk okozott kárt. Vagyis szerintük különválik a polgári jogi és a büntetőjogi felelősség. Ingatag lábakon áll a bíróság érvelése is, hiszen szerintük nem minden plakátrongálás esik a véleménynyilvánítás szabadsága alá. Melyik nem? Melyik plakátletépés, – átfestés, -átfirkálás nem minősül szabad véleménynyilvánításnak? És mi lesz a plakátkészítők szabad vélemény nyilvánítási jogával? A bíróság szerint annak van igaza, aki utoljára cselekszik? Zavaros. Illetve nem: a Kurucinfó már levonta az ügy tanulságait. (S.Sz. nyomán)
