A Mi Hazánk Mozgalom együttműködésre hívta a magyarországi szakszervezeti mozgalmakat. Ez a váratlan sugallat a kádári felfogást utánozva egypárti szavazatszedési koncepciót takar. A CÖF-CÖKA megelőzően többször állást foglalt amellett, hogy a munkavállalói jogok védelme nem lehet pártok béklyójában. Ennek ellenére sokszor látjuk egyes szakszervezetek hagyományt őrző pártkötődését, ahol a vezetők önös érdekeiket párosítják egzisztenciájuk megélhetési szükségletével.
Korunk társadalmában a munkavállalók érdekképviseletét a szuverenitás és a szubszidiaritás feltételeinek biztosításával kell kialakítani.
A rendszerváltás után a ma is regnáló szakszervezetek többsége felélte a SZOT vagyont, és elkötelezett szövetségese maradt az MSZP-SZDSZ-es országrontóknak. Így aztán akadályozzák a kor igényeihez alkalmazkodó közvetlen munkavállalói kapcsolatot az intézmények és cégek tulajdonosi köreivel.
A CÖF-CÖKA elkötelezett a nemzetérdekű, vállalkozásokat működtető, munkahelyeket teremtő tulajdonosok, munkavállalók és családjaik érdekközösségének létrehozásában.
A munkavállalók elkötelezett, dolgos civilek, közös akarattal a tulajdonosokkal, választott tanácsadóikkal hatékonyan segíthetik az intézmények és vállalatok eredményességét.
Megállapítható, hogy a konföderációs szakszervezetek köszönőviszonyban sincsenek tagságukkal. Ágazati szinten a munkavállalók képviselete is reformokra szorul. A mi hazánk érdeke az elkötelezett civil munkavállalók szempontjait figyelembe véve különbözik a Mi Hazánk Mozgalom furfangos elképzeléseitől.
Fontos, hogy a gondoskodó kormányzat, a munkaadókkal és munkavállalókkal egységben szem előtt tartsa a munkaközösségek, valamint a nemzetnek is fontos érdekeket.
A Munka Törvénykönyve biztosítja az átgondolt szabályokat, szükséges változtatása nem lehet ördögtől való. Jellemzően legyen fontos a tulajdonosok és munkavállalók szuverenitása, érvényesüljön a szubszidiaritás, melynek eredményeként az érdekviszonyok szükségszerűen harmonizálódhatnak.
A munkavállalók adóiból is finanszírozott, jelenleg monopolhelyzetben lévő szakszervezetek mellett alakulhasson ki az alulról felfelé építkező „munkavállalók tanácsa”. A helyi önszerveződéseknek legyen lehetősége tanácskozási joggal részt venni az intézmény- és vállalatirányításban, megismerve és segítve a tulajdonosok terveit, magáévá téve a közös feladatokat, így hatékonyan növelni az eredményességet.
A Mi Hazánk Mozgalom felhívásából kilóg a lóláb és idézi a pártállami időket. A vállalatok és intézmények közösségeinek nincs szüksége pártok által irányított bábáskodásra.
Csizmadia László