Cecilia Vikström
A Petíciós Bizottság elnöke
European Parliament
Rue Wiertz
B-1047 BRUSSELS

Tárgy: Petíció az uniós intézményi szereplők – különösen a Bizottság és Európai Parlament egyes tagjai – felelősségét megállapító EP-vizsgálóbizottság felállításáért a Földközi-tengeren előállt humanitárius helyzet kapcsán

Tisztelt Elnök Asszony!

Alulírott Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány, mint Magyarországon bejegyzett önálló jogi személyiséggel rendelkező civil szervezet az alábbi petíciós kérelemmel fordulunk az Európai Parlament Petíciós Bizottságához.

Kérelmünk előzménye, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) és más nemzetközi szervezetek korábbi becslései alapján 2014 óta több mint 15 ezer migráns és menekült fulladt bele a Földközi-tengerbe, miközben megpróbáltak Európába átjutni, amely kialakult helyzet és gyakorlat – az éppen két esztendeje tetőző, akkor egész kontinensünket elborító migrációs válság nyomán – humanitárius katasztrófát idézett elő a térségben. Véleményünk szerint, az eredetileg a 2007/2004/EK tanácsi rendelettel létrejött Frontex (Európai Határ- és Partvédő Ügynökség) feladata lett volna, hogy az Európai Unió határigazgatását megfelelően elősegítve és összehangolva – az EU Alapjogi Chartájával összhangban – az ilyen tragikus helyzeteket megelőzze, és hogy a lélekvesztőkön elindult emberek életét megmentse, és egyben megvédje az európai közösség külső határát és az uniós polgárok biztonságát.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1624 rendelete (52) bekezdésének értelmében az Európai Bizottság képviselteti magát a Frontex felett felügyeletet gyakorló és az ügynökség irányításához és működéshez szükséges összes hatáskörrel felruházott igazgatótanácsban, így felelősséget is visel az Európai Unió határőrizetének irányításáért. Ugyanezen bekezdés alapján, mivel a Frontexet a decentralizált ügynökségekre vonatkozó, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által 2012. július 19-én elfogadott közös megközelítés elveit figyelembe véve kell irányítani és működtetni, a nem megfelelően működő uniós határigazgatás miatt bekövetkezett humanitárius katasztrófáért viselt közösségi felelősség általunk szorgalmazott vizsgálatát is ki kell terjeszteni több uniós intézményre, illetve annak tagjaira.

Elfogadhatatlan, hogy ártatlan emberek ezrei leljék halálukat a Földközi-tengerben amiatt, hogy az Európai Unió nem képes megvédeni a saját határait, és az elindult emberek tömegeit nem képes még idejében megállítani, hogy az Európai Unió egyik szakosított ügynöksége megfelelő intézkedések, határvédelmi intervenciók révén nem látja el hatékonyan kitűzött feladatát, és hogy mindezért senki nem viseli a felelősséget a magát a jogállami rend térségeként deklaráló Európai Unió intézményeiben.

Hasonlóan az olasz hatóságok álláspontjához, mi is úgy látjuk, hogy a Földközi-tengeren működő NGO-hajókkal, illetve migránsmentő civil szervezetekkel kapcsolatos átláthatósági aggályok és nemzetbiztonsági jelentőségű kérdések tisztázásra szorulnak. E körben utalni kívánunk arra, hogy az érintett szervezeteknek Olaszországban egy magatartási kódexet kell elfogadniuk az átláthatóság és az olasz hatóságokkal való együttműködés jegyében.

Elfogadhatatlan továbbá, hogy az EU felelős tisztségviselői, intézményi vezetők – sokszor külső nyomásgyakorlásnak is engedve – nem akarják elősegíteni Európa hatékony és megfelelő határvédelmét, hogy például az Európai Unióba irányulóan évi egymillió migráns érkezését bátorító amerikai milliárdossal, Soros Györggyel az elmúlt időszakban tárgyaló bizottsági biztosok felelősségének kérdése mindmáig feltáratlan, mint ahogy az minisztertanácsi szinten sem tisztázott. Utóbbira az egyik példa a 2015. szeptember 22-ei tanácsi határozat a kötelező menekültkvótáról, amely ugyancsak a tengeren való átkelésre ösztönözhetett tízezreket – köztük ezreket a biztos halálba. Itt érdemes emlékeztetni: Soros Györgyöt 2017. május 31-én, brüsszeli látogatásakor a többi között Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért felelős biztos is fogadta, ami azért különösen problémás, ugyanis ezen az alapon teljesen utat lehet engedni az egyes tagállamok nemzeti érdekeivel szembeni külső lobbitevékenységeknek, sőt a lobbi törvénytelen formáinak (például korrupció) veszélye is felmerülhet. Márpedig az EU-alapszerződések egyértelműen rögzítik az Európai Bizottság tagjainak elszámoltathatóságát, akiknek feladataik ellátása során teljes mértékben függetlennek kell lenniük, és az Európai Unió általános érdekében kötelesek eljárni; különösen nem kérhetnek, és nem fogadhatnak el utasításokat kormányoktól vagy más külső szervektől (személyes elszámoltathatóság elve, EUMSZ, 245. cikk).

Meg kell vizsgálni az Európai Parlament tagjai egy részének felelősségét is, miután alig fél évvel ezelőtt a Soros Györgyhöz közel álló European Policy Institute egy listát közölt arról, hogy az amerikai spekuláns-üzletember a 751 EP-képviselőből összesen 226-ot „megbízható szövetségesként” tarthat számon. Közülük mindazoknak, akiknek a fentebb bemutatott humanitárius helyzet kialakulásában bármilyen politikai felelőssége lehet, viselnie kell azt! Itt a cselekvés ideje!

Fentiek tekintetében arra kérjük az Európai Parlamentet, hogy az uniós intézményi szereplők – különös a Bizottság és Európai Parlament egyes tagjai – felelősségének megállapításáért haladéktalanul vizsgálóbizottságot állítson fel a Földközi-tengeren előállt humanitárius helyzettel kapcsolatban, az uniós határvédelem principiális elsőbbségét akadályozni kívánó uniós vezetők és EP-képviselők mielőbbi kiszűrésére, és a továbbiakban az ilyen gyakorlat sürgős megfékezésére.

Hisszük, hogy az Európai Parlament Petíciós Bizottsága, mint az Európai Unió közvetlen demokráciát kifejezni hivatott, legfőbb jogalkotó intézményének felelős testülete kedvezően bírálja el petíciónkat.

Budapest, 2017.október 02.

Tisztelettel:

Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány képviseletében
Dr. Csizmadia László
kuratóriumi elnök