Forrás: https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20200923-mar-csak-pislakol-a-nyugati-feny

Egy idős, megszállott ember ámokfutásával képviseli a nyílt társadalom ideológiáját, a pénzhatalmasok érdekeit. A nemzetek fölé emelkedik, szinte személyi kultuszt kialakítva.

George Soros szabadcsapatai az illegális bevándorlókat toborozva, utazási iroda módjára embercsempészekkel paktálva, áruba bocsátották Európát. Édenkertet ígérnek az általuk szervezett honfoglalóknak, amit az őket kiszolgáló, nemzetüket eláruló helytartókkal és a mögöttes pénznyelő mágnásokkal európai egyesült államok néven gyarmatosítanának.

Az illegálisan érkező bevándorlók többsé­ge, pénzzel és mobiltelefonokkal elindulva, cserben hagyta honfitársait. A keresztényi szoli­daritás vagy akár a hit nélküli emberbará­ti érzelem a jó emberek alapvető tulajdonsága. Tapasztaltuk már: a pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve. Levonhatjuk a következtetést, hogy érdemes a különböző „jóakaratokat” megvizsgálni, értelmezni, sőt ellenőrizni is.

Az Afrikát és a Közel-Keletet gyarmati sorba taszító országok vezetőinek jelenkori lel­ki­ismerete érdekalapú. Ugyanúgy kétszínű, mint amikor megszállóként leigázták a védekezésre képtelen népeket. Az érdekszolidaritás nem a keresztény viselkedés jellemző­je. Tárjuk fel a volt gyarmatosító országok hozzáállását, taktikáját az érkező illegális bevándorlókkal kapcsolatosan. Öntsünk tiszta vizet a pohárba, hogy világosabban lássuk az illegális bevándorlást ellenző államok magatartását. Kiindulópontnak tekintjük, hogy az emberek bárhol is éljenek, ragaszkodnak szülőföldjükhöz és családjukhoz. Ha ezt a természetes kötöttséget feladni kényszerülnek, annak súlyos okai vannak. Ilyenek a polgárháborúk, vallási indíttatású üldöztetések és nem utolsósorban az éhezés fenyegető jele. Ezekben az esetekben a civilizált Európa szolidaritása az önzetlen segítségben nyilvánulhat meg. Ez a segítség érkezhet az erre szakosodott világszervezetektől és ha szükséges, a rendfenntartó erők alkalmazásával. Az első lépés a helyi öldöklés megakadályozása a békefenntartók bevetésével. Ezután következhet a karitatív szervezetek összehangolt munkáján alapuló szállítmányok küldése. Majd a bajba jutottaknak hosszú távon gazdasági felemelkedést kell biztosítani, például kihelyezett vegyes vállalatokkal, munkahelyteremtéssel helyben biztosítani a lakosság életszínvonalának növelését.

Az előzőekből kitűnik, hogy az érdek nélküli szolidaritás számos formája létezik. A nyugati országok politikai vezetői azonban érdekorientáltak, eszük ágában sincs figyelembe venni polgárságuk jóakaratú véleményét. Demokráciában a megkérdezett polgárok akarata nem kérés, hanem utasítás, amit jogállamban a regnáló kormányoknak figyelembe kell venniük. Ugyanakkor egyes országok gazdasági érdekeit nem lehet és nem kell erőszakos eszközökkel másokra erőltet­ni. Ha ez történik, akkor az egyenrangúság szövetségben elvárt értéke annullálódik. A tagországok mindegyikének alapvető érdeke társadalmának és gazdaságának opti­mális működtetése. Józan felfogás szerint a jóakaratú szolidaritás az illegális bevándorlók irányába nem politikai kérdés, sokkal inkább a társadalom és a gazdaság állapotának függvénye.

Az Európai Parlament (EP) és az Európai Bizottság (EB) az illegális bevándorlás kérdését nem döntheti el pártok politikai erőfölényének alkalmazásával. Ez a megoldás kirekesztő és kettős mércéhez vezet. A pénzemberek és a Soros-féle NGO-k befolyásával vezényelt megoldások kialakították a rasszizmus új formáját, amely már intézményesen támadja a nemzetek önállóságát. Egy megszállott, idős ember ámokfutásával képviseli a nyílt társadalom ideológiáját, a pénzhatalmasok érdekeit. Kéretlen szereplőként a nemzetek fölé emelkedik, szinte személyi kultuszt kialakítva. Életében kíván szobrot állítani önmagának, mi azonban, kelet-közép-európai polgárok már láttunk ilyen alkotásokat, ezek szoborparkban végezték. Nekünk nem rövid az emlékezetünk, hiszen a közelmúltban még a Szovjetunió gyarmataként szenvedtünk.

Az unió válságának megoldása a nemzeti szuverenitásból fakadó helyi társadalmi és gazdasági problémák hatékony kezelésének függvénye. A jól működő, összekovácsolt nemzetek társadalmának összessége verseny­képes gazdasági erőt tükrözhet, azonban meg kell érteni a szövetséges nemzetek sajátos érdekeit. Közös érdek az illegális bevándorlást megakadályozó Európa határait védő szigorú őrizet. Ha a nyugat-európai országok népességpótlás vagy munkaerő-toborzás kényszerűségéből illegális bevándorlókat fogadnak be, azt saját felelősségükre tegyék és ne a többiek rovására.

A koronavírus megtépázta az európai munkahelyek számát. Kontinensünk gazdasága mélyrepülésben van. Az EP-ben és az EB-ben nem pártcsatározásokra van szükség, hanem józan cselekvésre. Az Európai Tanács bölcs vezetőinek gyors és hatékony döntéseire várunk. Pártpolitikai alapon senki sem kérdőjelezheti meg az élet és a gazdaság prioritását. Az ille­gális bevándorlást elutasító országok ellen irányuló pénzügyi szankciók az érdekszolidaritást képviselők akaratát közvetítik és a kvótarendszert erőltetik. Az erőpolitika visszaüt, az együttműködésben zárlatot okozhat, ami végleg kiolthatja a nyugati fényt.

Szerző: Csizmadia László a CÖKA kuratóriumának elnöke