Érdeklődve olvastam dr. Bencze Izabella „Az ellenzéknek teljesen mindegy kiket indít ősszel” című írását, amiben saját jogi oktatási tapasztalatai alapján próbál az alkotmányos rendszerünkben még nem elégséges ismeretekkel, de annál intenzívebb érzelmekkel rendelkező, a választópolgárrá válás kapujában álló polgártársainknak további, az államrendszerről való tanulást javasolni. Engedjék meg, hogy ezt néhány további gondolattal egészítsem ki!
A jelenlegi középiskolai rendszert nem ismerem, de amikor még én jártam középiskolába, az „Ellenőrző” füzetben az egyik tantárgy neve „Történelem és állampolgári ismeretek” volt. Lehet, hogy csak az én egyébként nagy tudású, lelkiismeretes történelemtanárom hibája, de állampolgári ismeretekkel se az órán, se egyébként a tankönyvben nem találkoztam, ezekkel az ismeretekkel a jogi egyetemen kerültem kapcsolatba. Mai fejjel határozottan azt mondom, hogy a középiskolában szükséges állampolgári ismereteket tanítani a diákoknak, ami nem merülhet ki abban, hogy a 12. osztályosokat választás, népszavazás előtt figyelmeztetik arra, hogy joguk van szavazatukkal közreműködni a közösség szempontjából fontos kérdés eldöntésében.
Írása végén Bethlen Istvánt idézi a demokrácia mibenlétéről, akit politikusi pályafutása mellett az államtudomány területén is értékes gondolkodónak tart a tudomány, az egyes politikatudománnyal foglalkozó tudósok ideológiai/pártállástól függetlenül. Engedjenek meg egy régi, klasszikus gondolkodóra hivatkozni! Amikor a demokráciát kezdjük tanítani, a „régi görögök” azok, akikhez visszanyúlunk, közülük is Arisztotelészt tekintjük a legjelentősebbnek. Politika című művében taglalja az egyes államtípusokat. Az elméletileg lehetséges hat típust két részre osztja (mindkettőn belül egyeduralom, kisebbség uralma és többség uralma típust elemez), melyek közül három helyes (monarchia, arisztokrácia, politeia) és három káros/korcs (zsarnokság, oligarchia, demokrácia) (Arisztotelész: Politika 4.2. http://mek.oszk.hu/04900/04966/04966.htm a teljes mű elérhető magyar nyelven ezen a linken). Arról könyvtárakat lehet írni, hogy miért sorolta Arisztotelész a napjainkban legjobb államszervezési módnak tekintett demokráciát a korcs vagy más fordításban káros típusok közé és miben változott a demokrácia azóta, hogy átkerült a helyes államformák sorába. Arisztotelész fogalmai szerint a politeia abban az esetben alakul ki, ha a többséget – mai fogalmakkal élve – önálló egzisztenciával rendelkező, „középosztálybeli” polgárok alkotják, akik meg tudják védeni az állam és saját biztonságukat a gazdagok (oligarchák) és a vagyontalan szabadok (demos) támadásaival szemben (Arisztotelész: Politika 4.11.).
Véleményem szerint nagy szükség van arra, hogy 11-12. évfolyamos diákok tanuljanak az állam működéséről, az állam és az állampolgárok jogairól és kötelezettségeiről, hogy „kilépve a nagybetűs életbe” megalapozottan és felelősen tudjanak dönteni mind saját magán, mind pedig a közügyekben és ne tudják őket félrevezetni akár „az igazság nem teljes kibontásával”, akár a reklámtörvény által tiltott, de sajnos időnként alkalmazott, az állampolgárokat/fogyasztókat megtévesztő megoldásokkal.
Tisztelettel:
K. G.
jogász