Ha békét akarsz, készülj a háborúra!

Magyar idők, 2016-02-15

Sokak figyelmét felkelthette, hogy az egyik ellenzéki párt négyötödös parlamenti felhatalmazáshoz kötné a terrorveszélyhelyzet, mint különleges jogrendi kategória elrendelését. Megjegyzendő, hogy a négyötöd nagyon ritkán alkalmazott eszköz; korábban például egy, a kilencvenes évek közepén, az MSZP–SZDSZ-kormány alatt meghozott szabálynak köszönhetően az új alkotmány előkészítésének szabályairól szóló országgyűlési határozat elfogadásához az országgyűlési képviselők négyötödének szavazata volt szükséges, ezt a szabályt azonban 2010-ben az alkotmányozás nemzeti ügyének felelősségét átérző kormánytöbbség egy módosító javaslattal kivette az alkotmányból.
Intő példa ugyanakkor, hogy tavaly szeptemberben, a magyarországi migránshelyzet legkeményebb heteiben többször is hiányzott az ellenzék támogatása a házszabálytól való eltéréshez, a négyötöd hiányában így nem tudtak rögtön határozni a déli tranzitzónáról vagy például arról a módosításról, hogy ne csak a túlterhelt Szegedi Járásbíróság, hanem – dunántúli esetekben, területekre lebontva – a pécsi és a zalaegerszegi is eljárhasson a határzárral kapcsolatos bűncselekményekben. Amint azt Haraszti Gyula (a Magyar Idők cikkírójaként – a szerk.) egy korábbi vezércikkében írta, reméljük, végre lehetősége lesz az ellenzéknek arra, hogy bebizonyítsa, az ország védelmének érdekében képes félretenni a kicsinyes politikai érdekeit.
Az intézmény kapcsán szögezzük le, hogy a különleges jogrend jogállami megoldás, mostani formájában gyakorlatilag a rendszerváltás óta a hazai alkotmányos környezet része. Tudnunk kell azonban, hogy egyes liberális jogvédők a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” kategóriájának bevezetése kapcsán már jelezték, hogy az a különleges jogrendekre emlékeztet, sőt szerintük „a különleges jogrendek a diktatúrák melegágyai lehetnek”. Csupán emlékeztetőül, a liberálisok által körömszakadtáig védett, kommunista alapokon nyugvó korábbi alkotmány szellemiségében a Sólyom László vezette Alkotmánybíróság 1994-ben elfogadhatónak tartotta azt is, hogy a sorköteles magyar polgárok az életüket is feláldozzák, azonban ma már azt sem tudják elfogadni, hogy a magyar emberek néhány szabadságjogukról provizórikusan lemondjanak. Ez több, mint kettős mérce, ez már politikai hangulatkeltés, szakmai köntösbe öltöztetve.
Nemzetbiztonsági szempontból mélyen felelőtlennek mondható a liberális jogvédő szervezetek ilyen és hasonló hozzáállása. Láthatjuk, hogy még a felvilágosodás, az emberi jogok két olyan szülőhazájában is, mint Franciaország és az Egyesült Államok, szükség esetén – ha a törvényhozó szerint a nemzet érdeke úgy kívánja – zárójelbe lehet tenni egyes alapjogokat. És ha kell, azonnal új törvény születik, vagy a helyzethez igazítanak egy már meglévő törvényt. Mert az ilyen helyzetekben, terror idején gyorsan kell cselekedni. Az Európai Unióban sem példa nélküli, hogy a hatékony terrorellenes intézkedések érdekében hamar újraszabják a meglévő törvényi szabályozást, ez történt ugyanis tavaly november végén Franciaországban. A francia parlament alig egy héttel a november 13-ai terrortámadás után szinte egyhangúlag lehetővé tette, hogy a francia kormány által a támadás másnapján elrendelt rendkívüli állapot ne 12 napos lejáratú legyen, hanem egy törvényjavaslat elfogadásával meghosszabbítható legyen három hónappal. Magát a vonatkozó 1955-ös törvényt (Loi sur L’état d’urgence) számos ponton módosították, a helyzetre szabták.
A rendkívüli állapot bevezetése így lehetőséget ad a rendőrségnek arra, hogy házi őrizetben tartson minden olyan embert, akinek tevékenysége megzavarhatja a közrendet, éjjel-nappal házkutatást tarthat bírói engedély nélkül, és gyülekezési tilalmat rendelhet el. Rögzítendő emellett, hogy az a szemlélet – hasonlóan vélekedik Nagy-Britannia is –, amely az e-mailek, internetes keresőprogramok és hívások folyamatos megfigyelését helyezi a középpontba, egyes titkosszolgálati szakértők szerint nem a leghatékonyabb, a terroristák ugyanis lehetőség szerint már nem ezeken a forrásokon keresztül kommunikálnak. Így ezek a jogszabályi szigorítások csak látszatintézkedések maradnak, amivel legfeljebb a döntéshozók saját magukat tudják megnyugtatni és nem mellesleg kellő muníciót szolgáltatnak a liberálisoknak, hogy diktatúrát kiáltsanak.
Ráadásul a nemzetközi terrorizmus megszüntetését célzó intézkedésekről szóló ENSZ-nyilatkozat már 1994-ben arra ösztönözte a részes tagállamokat, így hazánkat is, hogy sürgősen vizsgálják felül a terrorizmus bármely formában és módon történő megnyilvánulásának megelőzésére, visszaszorítására és megszüntetésére vonatkozóan meglévő nemzetközi jogszabályi rendelkezéseket, annak biztosításáért, hogy az ügyre vonatkozóan átfogó jogi keretszabályozás legyen hatályban. Az mára jól látható, hogy az EU, illetve egyes tagállamai nem tettek eleget ennek a nemzetközi kötelezettségnek, és az is érzékelhető az elmúlt évek terrortámadásai alapján, hogy az öreg kontinensnek 2001. szeptember 11. sem volt megfelelő tanulópénz.
Egy angolszász, az Egyesült Államok Texas államából származó jogi megközelítés szerint ha a terroristáknak is érthető jogrendet akarsz, kezdd az alkotmánnyal. Mivel a nyugati világ országai¬nak manapság egy új, Földi László szerint negyedik generációs hadiállapotra kell berendezkedniük, ennek alapja a permanens háborús jogrend kell, hogy legyen. És bár a latin mondást, Si vis pacem, para bellum – Ha békét akarsz, készülj a háborúra – az elmúlt évszázadokban sokan, sokféleképpen értelmezték, egy biztos: csak az erős, önmagát megvédeni képes társadalmak tudnak ebben az új helyzetben túlélni és fennmaradni.