Gondolatok a 2015 Március 15-én a Budapest Baross téren elhangzottakhoz

Sajnos van okunk félni attól amik elhangzottak a baloldal Március 15-ei „megemlékezésein. Ahogy Fullajtár Andrea, vagy Kulka János illetve a többi szónok mondta illetve fenyegette a Magyar nép azon részét akik nem kérnek a kozmopolita diktatúra kísérleteiből, azoknak valóban nem sok jóval kecsegtetnek az elhangzottak. Akiknek elég volt az ő apjuk, nagyapjuk Kun Bélás, majd Rákosy -féle kísérletekből, melyek során az Internacionalizmus vörös égisze alatt sok-sok millió ember élete változott pokollá. Ezek az emberek várva várják azt a pillanatot amikor az internacionalizmus, mai szóhasználatban globalizmus – most már – kék égisze alatt kemény megtorlásokkal állítanák helyre az őőőőő demokráciájukat, fennen hozsannázva szép új világuk eljövetelét, ahol a szellemi destruktivitás művészi módon és állami szinten történő ráerőszakolással érné el áhított „jótéteményeit”. Nézőközönségük a tömeg, sok esetben a massza, áhítattal figyeli, ahogy lefestik neki a jelen borzalmait, hogy sárba tiporják a kábítószerekhez való hozzáférést. (Értem ez alatt a valódi kábítószereket, de inkább a modern fogyasztói társadalom szellemi és kereskedelmi drogjait.) Rémisztő képet festenek neki arról, hogy borzalmas dolog történik, ha esetleg ráeszmél, hogy a globalizmus templomai helyett, esetleg mással is el lehet ütni az időt. Hogy a buta kereskedelmi csatornák helyett esetleg beszélgetni, a pláza mászkálás helyett a gyerekkel kirándulni is lehet. Az egyik „civil” női mozgalom vezetője elpanaszolta, hogy most mi lesz, hogy vasárnap nem lesz pláza, és hogy a nők most kevésbé foglalkozhatnak a pénz költéssel, hanem a családdal és a háztartással „kell” törődni. És kiabálja platón, hogy mit képzelnek azok akik ezt várják el egy nőtől, és hogy most még az is megeshet, hogy néhány emberrel több lesz a templomban. És hát kezdünk közelíteni a lényeghez. Mert ezek a „liberális” vélemény osztók csak a felszín. Ők a globalista iparkapcsolat részei akik szerepért cserébe szerepet kapnak. Eljátszod ezt a szerepet, megkapod azt a szerepet.
A háttérben nagy csata zajlik, aminek látható jelei, díszletei a közember számára a híradásokban felbukkanó események, mint például a brókercégek bedőlései.
Ismét beigazolódott, hogy az a bizonyos kozmopolita liberális kőr megint lopott. Nem kicsit, NAGYOT.
Ismét bebizonyosodott, hogy az a bizonyos kőr hazudott. Nem kicsit, NAGYOT.

És hát ugyanez a kőr, félelmében vagy szorultságában támad. Támadja azokat akik lebuktatták. (Persze nem nagyon láttam olyan rablót aki dicséri a rendőrt.) Támadják a vezetőket akik próbálják megtisztítani sártól a pénzügyeket, próbálják meggyőzni a népet, hogy azok a gonoszak akik a rablókat próbálják kiszűrni. A még „talpon lévők” mozgósítanak, hogy gyengítsék azt az erőt mely esetleg tovább gyengíthetik soraikat. Tovább gyengíthetik azokat a folyamatokat, ahol a „bizonyos” kőrök lehetőségei szűkülhetnek, hogy a jóhiszemű embereket átvágva büntetlenül milliárdokat lopjanak.

Mert ha az emberek egyre nagyobb hányada váltana át a buta agymosó kultúra fogyasztásról egy kicsit emeltebb szellemi aktivitásra, ha az emberek nagyobb része kezdene el gondolkodni, akkor esetleg kevésbé lehetne megvezetni őket, és akkor kevesebbjüket lehetne például bróker maszlaggal megetetni, ami viszont pénzügyileg kimutatható „problémát” jelentene bizonyos kőröknél.
De ez csak egy kicsi aspektusa annak a küzdelemnek ami zajlik. Egy irányváltásról van szó. Arról van szó, hogy a Magyar társadalom mi módon illeszkedik bele az eljövendő Új Világrendbe. Ez a nem mindegy. És ennek a vasárnapi nyitva tartás csak egy pici szegmense. Mint ahogy ez a bizonyos kőr irtózik minden olyantól, ami a tömegeknek tartást és összetartozást ad. Hiszen minél erősebb egy csoport összetartozása annál nehezebb például brókermaszlagra rávenni. Ezért nem szabad himnuszokat énekelni, nemzeti zászlót lengetni, és egyáltalán el kell ítélni minden olyan törekvést ami az összetartozás irányába mutat. Viszont támogatni minden olyat ami ennek ellenkezője. Nos ehhez kellenek olyan vélemény formálók, mint a fentebb említett színészek, írók, és egyéb közismert véleményformáló.

A fent említett emberek szakmájukban jók, alakításaikkal maradandót alkottak, de ami társadalmi szerepvállalásukat illeti azt sajnos nem tudom hová tenni. Honnan ez a gyűlölet, ami hajtja ezeket az embereket, milyen motivációk azok, amik ilyen törekvések felé viszik őket? Ha ezt megértenénk, talán választ kaphatnánk olyan sorsfordító momentumokra, mint hogy miként győzött – hál Istennek csak rövid időre – a Kun Béla -féle vörös terror ahol az alatt rövid idő alatt több tízezer embert öltek meg és Magyarország aranykészletét tüntették el. Mi motiválta Rákosit? (Emlékeztetőül a három brókercég közel 300 milliárd Ft-ot lopott el, ami szintén felér pár láda arannyal.)
Ezek az emberek órdítva fröcsögnek, ha egy szebb emlékművet húznak fel a Magyar áldozatok emlékére, de mélyen hallgatnak amikor kommunista tömeggyilkosról akarnak iskolát elnevezni. (Ságváry Endre gimnázium ügye.) Milyen értékrendekről vallanak ezek a tények? Milyenek ezek az emberek valójában? Nem a média arcukról beszélek hanem mint emberekről?

Ezzel az ellenzékkel nem lehet együttműködni. Olyan mély ellentétek vannak az értékrendekben, a célokban, a gondolkodásban, hogy megítélésem szerint teljesen felesleges párbeszédet, közös pontokat keresni, mert nincsenek. A jobb oldalnak végre el kéne felejteni ezt a keresztényi dolgot, hogy mindenkit meg kell érteni, párbeszédre törekedni, mindenkinek mindig megbocsájtani. Nem, vége. Az nem párbeszéd, hogy az egyik oldal meglop megaláz, a másik oldal pedig sunnyog, el nem követett bűnökért szégyenkezik, megbocsájt és fizet. Ez tovább nem megy. Fullajtár Andreának üzenem, ahogy ő sem, én sem, és még sokan mások nem megyünk el ebből a Hazából. Úgy hogy kénytelenek leszünk együtt élni, de már más szabályok szerint. Vége az örökös fülbehúzásból, és önfeladásból. Nehogy már a baloldal évente szólítson föl, hogy semmi keresni valóm a saját Országomban! Fullajtár művésznő előtt Gyurcsány „művész úr ” szólított föl hasonlóra, amikor a miniszterelnök szerepét játszotta. Hogy képzelik ezt?
Megítélésem szerint a labda a baloldal térfelén pattog. Ha úgy gondolják beszéljünk, de több lépést ezek felé az emberek felé nem szabad tenni. Tettünk és fizettünk eleget.

Tisztelettel: N.Cs.

Szerző
CÖKA

Szólj hozzá!

Kövessen minket a hírportálunkon és A közösségi médiában!