Először is szögezzük le: az a tény, hogy az Európai Bizottság a 2014-2020 közötti uniós pénzek ellenőrzésével egy olyan céget bízott meg, amely egy korábbi magyar miniszterelnök és jelenleg is aktív parlamenti képviselettel, kormányzati ambíciókkal rendelkező párt vezetőjének tulajdonában áll, ellentmond az uniós normáknak.
Az Európai Bizottság ezzel a döntésével egyszerre tűnik mazochistának és cinikusnak – ezen túl pedig közvetetten beavatkozik egy ország belügyeibe.
Mazochistának azért tűnik, mert Gyurcsány Ferenc volt az a miniszterelnök, aki a működése során olyan konvergencia-programot adott át Joachim Almunia akkori EU-s pénzügyi biztosnak, amely „száz apró trükktől” hemzsegett. Vagyis, Gyurcsány alaposan átverte Almuniát, s ezzel az Európai Bizottságot, szépséghiba viszont, hogy a Bizottság ezt végül felismerte, s ha igaz a hír, a 2006-os választások előtt Almunia egy zártkörű megbeszélésen ezt világossá is tette Gyurcsány számára.
Ezek után Gyurcsány cégét megbízni az EU-s pénzek ellenőrzésével – ez tényleg olyan, mintha a kecskére bíznák a káposztát.
Másfelől nagyfokú cinizmusra vall egy olyan ember cégére bízni a vizsgálatokat, aki miniszterelnökként maga felelt az EU-s pénzek felhasználását végző intézményrendszer kialakításáért és működéséért – mely intézményrendszert az EB maga is bírálta.
Harmadrészt az EB e döntése még szép emlékű Andre Goodfriend, volt amerikai nagykövetségi ügyvivő belügyeinkbe való beavatkozási kísérletein is túltesz. Hiszen vajon mi várható Orbán Viktor korábbi legnagyobb politikai ellenfelétől, sőt, ellenségétől? Vajon abban érdekelt-e Gyurcsány Ferenc, hogy a regnáló kormány számára kedvező, de legalábbis objektív véleményt alkosson a hazai pénzfelhasználás folyamatáról? S ha nyilvánvaló, hogy nem, akkor vajon kinek jó az, ha negatív ítéletek születnek Magyarország kormányáról, akár megalapozott okok nélkül is?
Idézek a pestisracok.hu-ból: „Még a Norvég Támogatási Alap és Soros György alapítványa jóvoltából létező korrupciós lexikon, a K-monitor is 98 cikket gyűjtött össze az Altus Zrt. gyanús ügyeiről. A listában a közel százmillió forintos, valós munka nélküli paksi megbízásoktól, az alumíniumipar pár tízmillió forintos privatizációján át olajügyeken és veszélyeshulladékos machinációkon keresztül a gyakorlatilag ingyen megszerzett balatonőszödi kormányvilláig számos ügy bukkan fel az átmenet két zavaros évtizedéből.”
Mindezekkel a tényekkel szemben az Európai Bizottság elnökének, Jean-Claude Junckernek a nevében válaszoló főigazgató leveléből az derül ki, hogy az Altus kiválasztása az EU-s pénzek ellenőrzésére mindenben megfelelt az ide vonatkozó jogszabályoknak, eljárási rendnek és előírásoknak.
Nos, ezek után viszont kénytelenek vagyunk levonni a következtetést: ha igaz az, amit a főigazgató úr írt, akkor az Európai Bizottság ide vonatkozó jogszabályai és előírásai rosszak, s alkalmatlanok arra, hogy mind szakmai, mind politikai, mind erkölcsi szempontból a feladatra legalkalmasabb cégek kerüljenek kiválasztásra.
Ugyanakkor ez még csak a jóindulatú olvasat a részünkről, amikor azt feltételezzük, hogy a rossz és felületes jogszabályok miatt nem sikerült kiszűrni az Altus Zrt-t a pályázó cégek közül egyfelől politikai összeférhetetlenség, másfelől a zavaros és korrupció-gyanús gazdasági múltja miatt.
Ha nem vagyunk ennyire jóindulatúak, akkor azt is mondhatnánk: elképzelhetetlen, hogy az Európai Bizottság illetékesei, jelesül akár Juncker elnök maga, ne tudta volna, hogy a cég tulajdonosa, nevezett Gyurcsány Ferenc, kicsoda valójában. Ez egyszerűen lehetetlen. Márpedig ha lehetetlen – és mivel nem ma jöttünk le a falvédőről, ezért állítjuk, hogy lehetetlen -, akkor kimondhatjuk, hogy az EB elnökének számunkra megküldött válasza pusztán komolytalan magyarázkodás.
Nagyon sajnálatos, de logikai úton is csak arra a következtetésre juthatunk, hogy az EB tudatosan választotta ki az EU-s pénzek ellenőrzésére az Altus-t, s tudatosan finanszírozza a volt miniszterelnököt, akiről köztudott nemcsak Magyarországon, hanem a nemzetközi közvéleményben is, hogy a legélesebb és legradikálisabb ellenfele a regnáló Orbán-kormánynak és a regnáló miniszterelnöknek.
A Gyurcsány Ferenc tulajdonolta Altus Zrt finanszírozása – megítélésünk szerint – olyan skandalum, amire még nem volt példa az EU történetében. Az Európai Bizottságnak elvileg és természetes módon felül kellene állnia a bal- és jobboldali ellentéteken, a tagállamok belpolitikai vitáin, pártokon és kormány-ellenzék küzdelmeken. Ezzel szemben az EB meglehetősen látványosan szembemegy a legitim Orbán-kormánnyal, amikor közvetve egy ultraradikális baloldali ellenzéki kispártot finanszíroz. Ez olyan politikai részrehajlás, ami elfogadhatatlan és megengedhetetlen az Unió egyik legfontosabb intézményénél!
Az Európai Uniónak és az Európai Bizottságnak kötelessége betartani az Alapjogi Chartában és más, európai alapszerződésekben megfogalmazott demokratikus alapértékeket, amelyek között ott szerepel a tagállamok szuverenitása és a belügyekbe való be nem avatkozás elve. Ahogyan Magyarország betartja többek között azzal az európai alapértékeket, hogy nem vezeti be a halálbüntetést, ugyanúgy az Európai Bizottságnak is tiszteletben kell tartania az alapértékek ide vonatkozó részeit is.
Nem beszélve arról, hogy az EU átható demokratikus szellemiség azt követeli meg, hogy a Bizottság a civilek, az állampolgárok véleményének, akaratnyilvánításának figyelembe vételével hozza meg a döntéseit, még akkor is, ha tagjait nem közvetlenül választják, miként az elnök urat sem. Mi pedig, a CÖF, a magyar állampolgárok egy jelentős részének a véleményét tolmácsoljuk akkor, amikor felszólítjuk az EB-t arra, hogy vonja vissza a Gyurcsány Ferenc által tulajdonolt Altus Zrt megbízatását!
Végül egy fontos megjegyzés még. Az Európai Bizottság pályázata állítólag rákérdez a politikai összeférhetetlenségre, amire az Altus Zrt azt válaszolta, hogy nem áll fenn összeférhetetlenség. Teljesen világos azonban, hogy az Altus Zrt nem válaszolt igazat a kérdésre, másképpen hazudott az összeférhetetlenség kapcsán, ami a tulajdonosra való tekintettel nem meglepő fordulat. Igen ám, de mindenütt a világon alapszabály, hogy ha egy cég egy pályázati űrlapot valótlan adatokkal tölt ki, akkor utólag is kizárható, sőt, ki is kell zárni a pályázatból, illetve a projektből. Nyomatékkal javasoljuk tehát a kormánynak, hogy a pályáztató, azaz az EB súlyos félrevezetése okán kezdeményezze az Altus Zrt utólagos kizárását az EU-s pénzek ellenőrzéséből.
Köszönöm a figyelmüket.
