Érvek és ellenérvek (?) az oltásról

E sorok szerzője az első hullám viszontagságai után már értekezett a járvány megzabolázásának, netán legyőzésének lehetőségéről. Úgy tűnhetett a felületes szemlélőnek, hogy túl vagyunk a nehezén… Pedig már akkor is figyelmeztető jel volt, hogy tudtuk, fertőző betegséget eddig az emberiség mindösszesen kettőt győzött le. A feketehimlőt és az ún. keleti marhavészt (ez utóbbi embert nem fertőz). Oltással. A feketehimlő elleni oltás elterjedése csak a XX. században egyes számítások szerint egymilliárd ember, döntően gyermek, életét mentette meg. Nem tévedés, egymilliárd lélek 100 év alatt!

Ez azoknak a szakembereknek köszönhető, akik a már Európában, Amerikában – Jenner 1796-os felfedezése után – a XIX. században elterjedő vakcinációt az egész világra kiterjesztették. Ennek ellenére az utolsó himlőjárvány Jugoszláviában volt 1972-ben. S hogy miért tört ki? Mert – mint utólag kiderült – az ország átoltottsága alacsony volt.

De nemcsak eradikálni lehet egy kórokozót, elég visszaszorítani is. Vakcinációval lehetségessé vált. Ez történt a rettegett gyermekbetegségekkel (gyermekbénulás, kanyaró, torokgyík, szamárköhögés), a kifejlődése után 100 %-ban halálos tetanusszal, a várandós anyák magzatait veszélyeztető rózsahimlővel. Oltásnak is köszönhető, hogy a tuberkulózis megszűnt népbetegségnek lenni Magyarországon.  Létezik biztonságos oltás még számos kór, többek közt a sárgaláz, kolera, veszettség, hepatitisz, hastífusz, kullancsencephalitisz, agyhártyagyulladás ellen.

Ezek után, hála a világ összefogásának, itt a COVID 19 elleni oltás is. Erre azt halljuk, nem mindenki elégedett, s nem tartja biztonságosnak. (Azokat a mérhetetlenül ostoba hozzászólásokat, miszerint chip-et ültetnek be, hadd ne minősítsem. Nem tudnám megőrizni tárgyilagosságom…)

Néhány érv a kétkedők meggyőzésre: A koronavírus elleni vakcinák, gyógyszerek látszólag gyors fejlesztése mögött csaknem két évtizedes kutatói munka áll. Ez a koronavírus a 2002-es SARS járványt okozó törzs közvetlen „rokona”, így nem egy teljesen új kórokozóval találkoztunk. Már hatalmas mennyiségű kutatási eredmény volt készen, ezért lehetett meg egy év alatt az oltás. Tehát nem rohamtempóban elkészített bizonytalan eredetű vakcinát kaptunk.

Ezeket a vakcinákat már hónapok óta próbálják, s december végéig 10 millióan kapták meg. Komoly mellékhatás nem volt. Elenyésző (1 millióból 1) a súlyos allergiás reakciók száma, ezt azonban a modern orvostudomány tudja kezelni.

Ugyanakkor természetes, hogy vannak még jelenleg megválaszolhatatlan kérdések. Az ellenkezője lenne a furcsa. Egyszerűen a tudomány és a betegség természete ilyen. Előfordulhat, hogy aki oltást kapott, megfertőződik. Ennek biztosan kisebb az esélye, de hogy mennyivel, még nem tudható tökéletesen. Azonban az is nagy biztonsággal kijelenthető, hogy nem tör ki rajta a betegség citokinviharral kisért súlyos formája. Magyarul nem kerül lélegeztetőgépre és nem hal meg.

Mert egészséges, fiatal emberek is haltak meg koronavírus infekcióban. Lebegtek élet és halál közt.

S ez bárkivel előfordulhat, ki nem oltatja be magát.

 

P.S.: Ilyen horderejű kérdésben nem szabad laikusokra, saját magukat szakértőknek kikiáltó áltudosókra, szenzációhajhász cikkek szerzőire hallgatni. További tájékozódáshoz Magyarország nemzetközileg is kiemelkedő intézetének, a pécsi Egyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának oldalát és a munkatársakkal készült beszélgetéseket javaslom.

dr. Temesszentandrási György

 

A szerző COVID osztályvezető, minden mellékhatás nélkül túl a második oltáson.

 

 

Szerző
CÖKA

Szólj hozzá!

Kövessen minket a hírportálunkon és A közösségi médiában!