Magyarországon működhet a demokrácia vívmánya, a népszavazás. A civilek megmutatták, hogy képesek saját sorsukat kézbe venni, sőt ha kell, folyamatosan kézben tartani. A pártok pedig akarva, akaratlanul kifordították köntöseiket, és láthatóvá tették igazi lényüket.
Az aktív cselekvő és a „gondolkodást-másra-bízom” kényelmes választópolgárok a jövőt tekintve sok munkát adnak a társadalom még erősebb kohéziója felé vezető úton.
A népfelség státusza, a hatalom tulajdonosként kezelése felelősséggel jár. Ezt a mindennél értékesebb tulajdont nap, mint nap óvni kell. A feladat egyre szélesebb körű, mert a világban történt események nagy többsége számunkra sem lehet közömbös. Érezhetjük ezen hatásokat nemcsak nemzetünk sorskérdéseiben, hanem családjaink életének befolyásolásában is.
Ezer évek történelmi tapasztalata, hogy az emberek egyik vágya a másik ember fölé kerekedés. Mai felgyorsult világunkban ezt szolgálja hatékony eszközként a mammon. A pénzhatalmasok a világ meghódítására és leigázására szövetkeznek. A pénz alapvető szerepe már nem csak a tőkebefektetésekből származó haszonra, az áruk előállítására és a kereskedelmi forgalom elszámolására irányul, hanem a világ feletti uralom megszerzésére. Szerintük a nemzetek polgárait kell most egy masszává gyúrni, leszoktatni a gondolkodásról, elbutítani napi politikai cirkuszokkal és az egyre nehezebb kenyérhez férést akadályozva kiszolgáltatott világpolgárrá tenni.
Az ember, ha még létező kuckójából kidugja a fejét, hall és lát, érzékelheti, hogy a XXI. század történelmét a feje fölött alakítják, a forgatókönyv megírásából kimarad. Világossá vált, hogy a pénzhatalmasok ipari hulladékként kezelik a polgárokat, rabszolgaságot szánnak számukra. Annak idején Kolumbusz hajójával elindult a gyarmatosító hódítás, most pedig az éteren át folytatódik a nagytőke és bankok pénzmachinációval. Már nem kell ismeretlen kontinenseket meghódítani, most a feladat uralni a világ összességét.
Mondhatjuk, hogy ez maga a világméretű közrossz. Ha nincs ellenállás, ha a nemzet polgárai nem ébrednek, és ha cselekvőképtelen idiótaként tűrik, hogy sorskérdéseiket felhatalmazás nélkül megélhetési politikusok, bürokraták intézzék, beköszönt a pénzbunkó és bunkók társadalma.
A kelet-közép európai országok a jövő zálogaként tekintenek az Európai Unióra, de áruként adni, venni a nemzeti társadalmakat nem lehet.
A magyarországi népszavazás eredménye nyílt levél Brüsszelnek és Európa lakóinak. Az aktív civil polgárok állásfoglalása három lábon nyugszik és az Isten, család, haza szolgálatának fontossági sorrendjén alapul. Mi magyarok, hitvallásunkból egy tapodtat sem lépünk vissza.
A brüsszeli és luxemburgi, vagy éppen más pártindítású kritikák a magyar népszavazás eredményét illetően gyáva emberek mondatai. Ők saját országaikban szűkítve az igaz demokráciát, nem merik népeik véleményét népszavazással kikérni. Kritizálni a magyarokat csak akkor lehetne, ha országaikban a befogadás-pártiak szavazata több lenne, mint a szavazásra jogosultak 50%-a, és ezen belül az igenek aránya 98%-ra rúgna. Tudják, hogy ez lehetetlen, ezért szembemennek polgáraik többségének akaratával. Mi magyarok azonban azt mondjuk, hogy gyáva embereknek nincs hazája és ezt vonatkoztatjuk bármely nép gyáva vezetőjére is.
A fal mellett osonó, itthoni álliberális ellenzéki pártok figyelmébe ajánljuk, hogy a 14 éve tartó dicstelen szereplésüket kezdjék el elemezni, keressék meg a felelősöket. Húzzák le a rolót és leltározzanak. A hiány sajnos előre borítékolható. A tényfelmérés után bátran szólítsák fel vezetőiket lemondásra, akik közül sokan a jövő reményét, míg mások a pénzt vitték haza. Ha találnak olyan pártvezetőt, aki legalább egy konstruktív, közjóért tett javaslat mellé 3 millió igen szavazatot fel tudott mutatni, diadalittasan döntsenek úgy, hogy maradhat pártvezér. Cselekedjenek gyorsan, mert a civil világ 2018-ban ismét meghozza ítéletét, és akkor már késő lesz.
Részükről Orbán Viktort lemondásra felszólítani nevetséges és egyenlő az őt támogató 3 milliónál is több magyar polgár lenéző semmibe vételével. A civilek sokasága csak értelmes, konstruktív ellenzéki magatartást tud értékelni. Ebből most semmit sem láthatunk. A kormánygyalázás, a felelőtlen ígérgetés a nép által ácsolt lelátóról, a magyarok többségének értékítélete szerint, kontra-produktív magatartás.
A magyar közmondás világos magyarázatot ad a népszavazástól távol maradottak gondolkodására. Ők azok, akik követik aktív polgártársaik többségi akaratát, mert: ”A hallgatás beleegyezés”.
Csizmadia László
