Közismert, hogy Dr. Csizmadia László eltökélt támogatója az egészséges közétkeztetésnek. Ezt tömören összefoglalja „a CÖF szakácskönyvében”, az Ízig Varázs szép kötetében is; másrészt a helyi közösségek támogatásának keretében különösen a családi, óvodai és iskolai étkeztetést végzőknek igyekszik szakmailag, anyagilag és szervezésben segíteni. Állítja, hogy „a bölcsődéktől a felnőttkorig étkezési szokásaink döntik el, hogy egészségünket a helyes szabályok közvetítésével megalapoztuk-e vagy sem”. S tekintve, hogy a Civil Összefogás Fórum hatásában és szervezésében túlnyúlik jelenkori politikai határainkon – ennek megjelenítése a CET, a Civil Együttműködési Tanácskozás – nagy örömmel találkoztam hasonló gasztronómiai törekvéssel Erdélyben. Ott Csaba testvér szavai nyomán indult el hasonló folyamat. Ő ezt így fejezte ki:
„Becsapnak bennünket? Meg is érdemeljük!! Miért nem állunk neki magunknak olyan élelmet termelni, ami jó, finom és egészséges is, miért kell mások etessenek bennünket!? A mezőgazdasági munkát, mind embert, emberé tevő „földművelést” fedezzük fel újból, s kertjeink, földjeink legyenek a mi „áruházaink”!!”
S talán nem véletlen, hogy Csaba testvér rokona, a Németországból hazatelepült Dr. Böjthe Kálmán azt tűzte ki célul, hogy magyar innovációk felkarolásával gazdagítja a családi asztalok ételválasztékát. Ennek leghatékonyabb módja az élelmiszer-fejlesztések piacra juttatása lehet. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) diákjait felkarolva a fejlesztések mögé állt, szakmai tapasztalatát latba vetve segített levédeni az innovációkat és megmozgatva gyártói kapacitásokat megkezdte az élelmiszeripar termékeinek gyárttatását.
„Déli Harangszó” néven új brand-et alapított, amely az egyetemisták által kifejlesztett technológiával, egészségtudatos modern élelmiszeripari termékek piaci megjelenését támogatja, segíti. Ilyen technológiai fejlesztések segítségével gyártott élelmiszerek lehetőséget teremtenek arra, hogy vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag ételek kerüljenek a fogyasztók asztalára.
Az idei, október 22-23-án Csíkszentsimonban megrendezendő lovasnapok jó alkalmat nyújtanak arra, hogy ez a törekvés megjelenjék a nagyközönség előtt. Itt bemutatják többek között új szabadalmukat, a „Kismama tojást” (ami szintén a „Déli Harangszó” termékcsalád egyik tagja). Különös elnevezés, de pontos, mert a folsavat és omega3 zsírsavat természetes módon, mégis emelt mennyiségben tartalmazó termék elterjedését kívánják népszerűsíteni és hozzáférhetővé tenni akár az élelmiszert forgalmazó nagy áruházakban is. Ezért most Csíkszentsimonban, ösztönzésképpen átadnak az ilyen tojás termeléséhez szükséges tyúkólat.
Az innovációk között kiemelném azt, amit a MATE Élelmiszertudományi Doktori Iskola PhD-hallgatója így foglal össze:
-A SALAdMI (ami nekem így név alapján a saláta és a szalámi egybegyúrásának tűnik – nyilván nem véletlenül) megjelenése a szalámira emlékeztet, ízre és illatra azonban marad az, ami: zöldség. Ez olyannyira így van, hogy kezdetben kétféle ízben lehet majd megvásárolni: a piros jelen tervek szerint olaszos ízvilágú, paradicsomot, valamint kaliforniai paprikát tartalmaz; míg a zöld fűszerezett spenótot, brokkolit és cukorborsót tartalmaz majd. Ugyanakkor a szabadalom lényege a gyártástechnológia, és ennek fényében rengeteg egyéb ízesítés is szóba jöhet. A SALAdMi különlegessége, hogy szemben a jelenlegi trendekkel nem is próbál az igazi húsra hasonlítani, ehelyett inkább a „zöldség jövője” lehet. Magas fehérjetartalommal is rendelkezik majd, ami az Egyetem egy másik szabadalmának, a folsavat, vasat, cinket és omega-3 esszenciális zsírsavat tartalmazó tojásnak köszönhető. A Szaladmi rúdnak magas lesz a rosttartalma is. A fejlesztők célul tűzték ki azt is, hogy a gyártáshoz fel lehessen használni azokat az alakhibás és mérethibás zöldségeket is, amelyek bár minőségükben tökéletesek, a multik polcaira nem kerülhetnek fel.
A találmányok magyarországi sorsának többségére jellemző a zajtalan és robbanásmentes gyufa felfedezésének története, melynek megalkotója, Irinyi János szegényen halt meg. Azért, hogy az új ötletek a jövő nemzedéket szolgálhassák, szükséges összekötni az egyetemi új megoldásokat, a gyártókat és a kereskedőket. Dr Böjthe Kálmán ezért innovációfejlesztő és -támogató céget alapított. A részvénytársasági forma lehetőséget biztosít a részvételre mindenki számára, aki a hazai fiatal feltalálók piaci potenciálját segíteni, illetve eredményeikből részesedni szeretnének. Ettől a gondolattól vezéreltetve a cég, a „Blue 7” jelentős részesedést ajánlott az érintett egyetem, a MATE részére, hiszen ott képződek a jövő szakemberei, akiknek sikere mindnyájunk érdeke. Az említett október 22-23-i dátummal a részvénytársaság fejlődése új szakaszba lépett, átlépve a jelenlegi politikai határunkat új piacok meghódítását tervezi. További partnereket és egyetemeket vont be az együttműködésbe, ami mára úgy tűnik lefedi a Kárpát-medencét. Tárgyalások folynak a Felvidéken és Románia legjelentősebb agráripari cégével is szerződéses kapcsolatban áll.
És itt érkezünk el egy másik fontos szempont érvényesüléséhez. Mindmáig megoldatlan kérdés a modern kapitalizmus romboló önzésének elsöprő túlsúlya. Kísérletek ugyan vannak a keresztény szemlélet bevitelére az üzleti világba; de valljuk meg: ez tűz és víz. Mindeddig a mozgató személyeken, a vállalkozókon múlott a kapitalizmus vágyott emberi arcának felmutatása. Esetünkben pedig Csaba testvér alakja jelenik meg a törekvések hátterében. A kezdeményezés másik, összetartozó oldala a folyamatos együttműködés a Dévai Szent Ferenc Alapítvánnyal, amelynek támogatása elsődlegessé vált. Nem is lehet fontosabb cél, mint azoknak a szervezeteknek a segítése, akik elesett gyermekeket nevelnek. Tovább gondolva, az egyszerű pénzbeli adományozáson túl ez a vállalkozás szeretné megteremteni a fiatalok jövőjének támogatását úgy, hogy ők már az intézet falai között ismerkedhessenek meg a piac működésével és megtermelhessék az élelmiszer-szükségleteik egy részét. Jövőképet mutatva szeretne ezeknek a fiataloknak támogatást nyújtani.
A részvénytársaság támogatásain keresztül megtanítja őket, hogy összefogással hogyan válhatnak részeseivé a gazdasági életnek, hogyan tudnak megmaradni piaci körülmények között. Míg gyermekkorban az alapítványi házak adták a biztonságot jelentő otthont, az addigi óvó környezetből ifjakként kilépve a világba a cég holdudvarában működő cégháló révén az életkezdéskor felkínált munkalehetőségek jelenthetik nekik a biztonságot.
Október 22-23-án tehát Csíkszentsimonban nem csupán egy termékbemutató lesz, hanem felsorakoznak azon erdélyi cégek, akik részt kívánnak venni ebben a vállalkozási formában.
Érdemes felfigyelnünk erre a kezdeményezésre!
A program meghívója:
