Hölgyeim és Uraim!
2011. december 9-én a Magyar Parlament Felsőházi Termében létrehoztuk Európa valószínűleg legnagyobb civil közösségét, a Civil Együttműködési Tanácskozást.
Közösségünk zászlaját és a benne foglalt jelmondatot megáldotta Dr. Barsi Balázs ferences atya.
A négyszáz, többségében ernyőszervezetet magában foglaló civil együttműködés célirányát nagy magyar elődünktől, Széchenyi Istvántól származtatott idézet határozza meg: „Nihil de nobis, sine nobis” – semmit rólunk, nélkülünk!
Civil közösségünk jelmondata tagadhatatlanul kellő határozottsággal cseng – már-már követelés!
Érdemes tehát elemeznünk, ezen üzenet kiktől és kiknek szól. Meg kell vizsgálnunk, vajon kellő erkölcsi és jogi alapon nyugszik közösen elfogadott állásfoglalásunk, reálisak-e szavaink?
Bátor kiállásunkat rögvest alátámaszthatjuk az új magyar Alkotmány soraiból idézve.
Az Alaptörvény B cikkének 3. pontja így szól: „A közhatalom forrása a nép.”
A D cikkből kiemelve azt olvashatjuk, hogy „Magyarország, az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva, felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért.”
Az E cikk 1. pontja pedig összefoglalja küldetésünket, mely szerint: „Magyarország az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedése érdekében közreműködik az európai egység megteremtésében.”
Jól látható, hogy Alkotmányunk biztos jogszabályi alapra helyezte a közhatalom szereplői között az állampolgárokat és önkéntes szervezeteiket. Így hát amikor azt mondjuk, hogy semmit rólunk, nélkülünk, megszólítjuk kormányunkat, valamint az Európai Unió vezető testületeit és üzenünk Európa civil polgárainak is.
Most, amikor a világ országainak társadalmi és gazdasági szerkezete recseg – ropog, nincs más út, mint a közösségekben megerősödő civil önkéntes munkások szellemi és fizikai erejére támaszkodni.
Igen! Azonban ennek ára van, mégsem kerül egy fillérbe sem. A kormányoktól elvárt fizetség, hogy fogadják el a civil kontroll intézményes rendszerét és azt háttértámogatással az állampolgárok által befizetett adókból, azaz a közpénzből, reális módon támogassák.
Nos, erre szolgál a NEA, az NKA és a Bethlen Gábor Alap is.
Láthatjuk, hogy az ország gazdasági helyzetének mindenkori függvényében a kormány igyekszik biztosítani az egyesületek és alapítványok feladataihoz és működtetéséhez szükséges, önkéntes munkát kiegészítő támogatási rendszereket.
Erről az előttem szóló dr. Latorcai Csaba helyettes államtitkár úr előadása mély és igaz elkötelezettséggel szólt.
Most nekünk, civileknek is lépnünk kell. A munka alapú társadalom felépítésére szövetkezve, az önkéntes munka erejével, kötelességünk részt venni a társadalom és a gazdaság átalakításában és elkerülhetetlen megújításában. A bennünk rejlő egyedi és egyéni értékeket át kell adnunk a közösségeknek és ott azokat hasznosítani szükséges. Azaz fogalmazhatnék úgy is, hogy a kiemelkedő emberi értékek minél nagyobb számban váljanak közvagyonná. Ezt kívánja a közérdek.
Elfogadva nemzeti hitvallásunkat, tudnunk kell, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együtt bontakozhat ki.
Reméljük, nincs olyan magyar ember, aki ne tekintené a legfontosabbnak azokat az Alkotmányba foglalt értékeket, amelyek így hangzanak: család, nemzet, hűség, hit és szeretet. Íme azok az alapok, amelyek pártszimpátiák nélkül is egységbe kovácsolhatnak bennünket.
Valljuk, hogy a kormány és a polgárok közös céljai csak egyirányúak lehetnek. Párbeszédben kiérlelt vezérlő szavaink: a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság és a szabadság kiteljesítése.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
A szép szavak mellé nekünk, akik képviseljük nemzetünk civil szervezeteit, összpontosított erővel kell részt vennünk a nemzetépítés és a szellemi honvédelem mindennapos munkájában. Jelen vannak munkacsoportjaink. Összetételük átfogja a Kárpát.-medence összes régióját. A munkacsoportok együtt alkotva és dolgozva elkészítették a 2012-re vonatkozó terveiket és azok végrehajtására közös munkatevékenységre társultak. Egy-egy munkacsoportban legalább tíz civil társaság dolgozik.
Munkacsoportjaink elnevezése:
I. Kultúra és honismeret
II. Oktatás, nyelv, tudomány
III. Egyházi, civil kapcsolatok, családsegítés, szociális tevékenység
IV. Ifjúság, szabadidő, sport
V. Önfoglalkoztatás, környezetvédelem
VI. Szellemi honvédelem, a múlt értékeinek megőrzése
A 2011. évi CLXXV. „Civil Törvény” rendszerváltó értékkel bír. Kiemelkedő hozama az átláthatóság, az ellenőrizhetőség és a közpénzek igazságos elosztásának garantálása.
A törvény lehetővé teszi a határon kívüli alapítványok és egyesületek, valamint a határon belüli civil társaságok konzorciumban történő pályázását. Ajánljuk a NEA majdani elnökségének, hogy már a pályázatok kiírásánál vegye figyelembe a CET munkacsoportjainak munkaprogram terveit és a pályázati kiírásokra vonatkozó javaslatait.
Legyen az elbíráláskor szempont és előny a minél nagyobb pályázó közösségek kialakítása és az együttes megjelenítése. Biztosítani kell a több évre tervezett feladatok folyamatosságának és befejezhetőségének támogatását.
Lényeges előrelépés lehet, ha az NKA, a NEA és a Bethlen Gábor Alap, nemzeti és szakmai prioritások mentén, közös feladatokat határoz meg és ezeket együttes támogatással megpályáztatja. Néhány fő feladatra az erőforrások egyesítése elkerülhetetlen, hiszen növelheti a végrehajtás hatékonyságát.
A közpénzekből elnyert támogatások mellett célszerű lehet olyan kiegészítő gazdasági tevékenységek felvállalása, amelyek nyereségének visszaforgatása a civil társaságokba emelheti az önfoglalkoztatás mértékét és stabil anyagi hátteret biztosíthat az önfenntartáshoz.
Mint tudjuk, erre a bevételek 60 %-áig van lehetőség.
Kiemelten fontos, hogy a CÖF-CÖKA és a CET elöljárásával megszerezzük egy Civil Információs Centrum működtetését. Így annak közreműködésével az megoldáshoz segítheti az információs, jogi, közgazdasági és pályázati feladatokban az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a kohéziós alapból származó támogatások elnyerését. A Civil Információs
Centrum szervezésében lehetővé válik regionális részvétellel az Európai Unió költségvetéséből, vagy más államtól, nemzetközi szervezettől elnyerhető juttatások megszerzése.
Központosított reklámerővel hatékonyan bevonhatóvá válhat a személyi jövedelemadók meghatározott része.
Tisztelt Barátaim!
Kemény, történelmet formáló időket élünk. A ránk erőltetett, eddig hangoztatott politikai ideológiák sorra csődöt mondtak. Az állampolgárok pártpolitikából, sőt sokszor az Európai Unió közösségéből történő kiábrándulása fokozódik.
A józan civil társadalom egyre nagyobb szerepet kér és vállal az emberiség jövőjéért. Az emberi civilizáció megmentése a cél, tehát rajtunk a sor, mozduljunk! Az európai kormányokkal közös akarattal és párbeszéddel kialakított célok mellett érhetjük el megmaradásunkat, miközben kormányaink így őrizhetik meg stabilitásukat, népszerűségüket.
Nem adhatjuk fel, hogy a patrióta polgáro
k mindig segítő és kritikus partnerei legyenek a demokratikusan megválasztott kormányoknak. Tevékenységünk akkor lesz közhasznú, ha a közjót és egyben a magyar és európai közösséget szolgálja egy élhetőbb Európa újjáalakításában.
Itt az idő, hogy a mellettünk kiálló lengyel, cseh és litván civil barátainkkal kiépítsük Kelet-Közép-Európa civil polgárainak és társaságainak szoros kapcsolatrendszerét, segítve a nyugati és a közép-kelet-európai országok és nemzetek között a politikai egyensúly létrehozását.
Tehát semmit rólunk, nélkülünk – de velünk!
