Colleen Bell amerikai nagykövet az amerikai–magyar viszonyok jelenlegi állásáról tartott előadást október 28-án a Corvinus Egyetemen. A filmproducerből lett politikus a jogállamiság védelmezése kapcsán többek között azt állította, hogy a magyar Alkotmánybíróság függetlensége veszélybe került:
„Az Alaptörvényhez az elmúlt években fűzött módosítások csökkentették a magyar Alkotmánybíróságok függetlenségét, amelyek a rendszerváltás óta betöltötték ezt a kritikus fontosságú szerepet Magyarországon. Hogy csak egy példát említsek, az Alkotmánybíróság bíráinak kijelöléséhez szükség volt a politikai pártok beleegyezésére. Ám most már nem így van. Az Alkotmánybíróság bíráit korlátozták abban, hogy az Alaptörvény módosításainak érdemeiről döntsenek – ez olyan korlátozás, amely magukat a független bíróság számára szükséges fékeket és ellensúlyokat fordítja visszájára.”
Ehhez képest az amerikai alkotmány második cikkelyének második szakasza szerint a Legfelsőbb Bíróság bíráit az elnök nevezi ki, a szenátus tanácsának és hozzájárulásának kikérése után.
A magyar esetben, az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény alapján az Alkotmánybíróság tagjaira az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok által delegált tagokból álló jelölő bizottság tesz javaslatot, amely bizottság legalább kilenc és legfeljebb tizenöt képviselőből állhat. A bizottságban a képviselőcsoportok legalább egy-egy képviselőjének helyet kell kapnia. Utána a javasolt személyeket az Országgyűlés alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó állandó bizottsága meghallgatja.
Az Alkotmánybíróság tagjait az Országgyűlés az alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó állandó bizottsága véleményének ismeretében választja meg, és – az amerikai gyakorlattal ellentétben – nem élethossziglan, hanem tizenkét évre.
Csak idén a magyar Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette az egyházügyi törvény és a földtörvény több rendelkezését, megvédve az egyházi szervezetek, illetve a nemzeti parkok integritását, továbbá több döntésében is kiállt a gyülekezési szabadság és a véleménynyilvánítási szabadság alkotmányos elve mellett.
Az amerikai Legfelsőbb Bíróság kilenc, élethosszig kinevezett bíróból álló grémiuma mindig is nagy befolyással volt az amerikai politika alakulására. A Legfelsőbb Bíróság a Marbury v. Madison ügy óta (1803) fenntartja magának a törvények felülvizsgálati jogát (judicial review), ami a magyar Alkotmánybíróság utólagos normakontrolljához hasonló. A Legfelsőbb Bíróság kilenc bírájából ötöt republikánus, négyet demokrata elnökök neveztek ki. A nagy horderejű ügyekben a testület 5-4 arányban hozza meg döntéseit, Legtöbbször Anthony Kennedy jelenti a mérleg nyelvét. A 80. életévét taposó bíró az, aki hosszabb-rövidebb töprengés után arról dönt, hogy engedélyezik-e a melegek házasságát, eltörlik-e a 18. éven aluliak halálbüntetését, korlátozzák-e a fegyvertartási jogot, elkaszálják-e Barack Obama egészségügyi reformját?
Féltenünk kellene egy becsületben megőszült öregúrtól az amerikai demokráciát? Egy olyan embertől, akinek bizonyos kérdésekben nagyobb hatalma van, mint az Egyesült Államok elnökének? És álljon ki a washingtoni magyar nagykövet a Harvard egyetem pódiumára, hogy óva intse Amerikát? (S.Sz. nyomán)
A nagykövet beszéde a Corvinus Egyetemen:
