Civil összefogás Európában

A fenti cél jegyében, az európai polgárok részvételi lehetőségének új intézményeként a Lisszaboni Szerződés életre hívta az „Európai Polgári Kezdeményezés” (European Citizens’ Initiative) lehetőségét. Az EPK segítségével az uniós állampolgárok közvetlenül a legfőbb végrehajtó szervhez, az Európai Bizottsághoz fordulhatnak kéréseikkel. Így a polgárok ugyanolyan kezdeményezési jogkört kapnak, mint amilyennel ezt megelőzően csak az Európai Parlament és a Miniszterek Tanácsa rendelkezett. Az EPK azonban nem kötelezi konkrét jogalkotásra az Uniót. Az új intézmény ereje a problémák hatékonyabb kezelésében és a nagyobb publicitásban rejlik, mert az érvényes kezdeményezéseket a Bizottság köteles megvizsgálni. Az EPK, mint a részvételen alapuló demokrácia egyik eleme, egyben felhívja az Unió intézményeinek figyelmét a civil társadalommal folytatott párbeszéd fontosságára, és erősíti az uniós polgárság politikai aktivitását.

Az Európai Unióról szóló szerződés 11. cikk (4) bek. szerint:
„Legalább egymillió uniós polgár, akik egyben a tagállamok egy jelentős számának állampolgárai, kezdeményezheti, hogy az Európai Bizottság – hatáskörén belül – terjesszen elő megfelelő javaslatot azokban az ügyekben, amelyekben a polgárok megítélése szerint a Szerződések végrehajtásához uniós jogi aktus elfogadására van szükség.” 

A Lisszaboni Szerződés nem határozott az EPK részleteiről, a gyakorlati kérdéseket tehát az Unió rendeletek formájában  köteles szabályozni. Ez a jogalkotási folyamat ma is zajlik. Brüsszelben szorgalmazzák, hogy még az idén megszülessen a végrehajtási szabályokat rögzítő rendelet. Így 2011. elejétől az Európai Unióban hatályba léphet a polgári kezdeményezés intézménye. A gyakorlati megvalósításban még sok a bizonytalansági tényező, de az Európai Bizottság  jelenlegi rendeletjavaslata szerint az EPK érvényességének további feltétele lesz, hogy az egymillió aláírás a tagállamok legalább egyharmadából származzon, és az egyes tagállamokból származó aláírások minimális száma is meghatározásra kerül majd.

Ha az EPK intézményére vonatkozó szabályozás hatályba lép, nem lehetetlen, hogy az első kezdeményezések egyikét a határon túli magyarokkal összefogva a Civil Összefogás Fórum szervezésében Magyarországról nyújthatjuk be a Trianoni Békeszerződés kapcsán, annak érdekében, hogy a magyarság kapjon erkölcsi jóvátételt.

Az EPK közeljövőben várható elfogadása azonban nemcsak joggyakorlási lehetőség, hanem jogalkotási minta is, amelyen keresztül az európai civilek elérték az uniós hatalom gyakorlásába történő beleszólás lehetőségét! Világos, hogy a civil szerep fontosságát és életképességét nemcsak az Unión, de az egyes tagországokon belül is legálisan kialakított intézmények formájában kell elismerni. Magyarországon is szükséges a képviseleti és közvetlen demokrácia szimbiózisát erősítő belső szabályozás.  Kiváló alkalmat nyújt erre a most folyó alkotmányozási tevékenység, az új jogalkotási törvény kidolgozása és az önkormányzati törvény esetleges átalakítása.

Az elmúlt két évben a magyar polgárok bizonyították, hogy részt kérnek a hatalom orientálásában és kontrollálásában. A Civil Összefogás Fórum és a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége komoly szervező munkájának eredményeként a már létező szakmai kerekasztalok mellett helyi szinten is sorra alakulnak a nemzeti együttműködési kerekasztalok. Ezek működését foghatná össze (kellő szervezeti átalakítás után) egy már létező intézmény: a Nemzeti Civil Alap (NCA). A nemzeti együttműködési kerekasztalok az NCA összefogó, szervező segítségével a közigazgatás és a lokálpatriotizmus civil intézményrendszerévé válhatnak. Összekapcsolhatják a helyi polgári kezdeményezéseket a közjó és a nemzeti ügyek megvalósításával.

Történelmi helyzetben vagyunk, mert az Alkotmány, valamint a jogalkotási törvény újragondolásával az elsők között jeleníthetjük meg az Európai Uniós polgári szellemiséget  belső jogrendszerünkben, azzal, hogy újra egyesítjük azt, ami összetartozik: a közvetett és a közvetlen polgári demokrácia intézményrendszerét. Azon kívül, hogy a kormány és a parlament jogszabály előkészítő munkájába még a törvényalkotás előtt beépülhetnek a civil intézményrendszerből áramló javaslatok és vélemények, a nemzeti együttműködési kerekasztal-rendszer a választási ciklusok közötti „demokrácia-deficit” ellenszere is lehet. Egyrészt azért, mert anélkül, hogy szakmailag beavatkozna a jogalkotási folyamatba, információt közvetít azokról a valóságos viszonyokról, amelyekre a szabályozás irányul. Másrészt a civil közreműködéssel létrejött jogszabályok végrehajtása során a kormány számíthat a polgárok közreműködésére.

Jó példa az új Alkotmány elfogadása körüli vita. Az Alaptörvény nem attól lesz jó vagy rossz, hogy népszavazással fogadjuk-e el, hanem attól, hogy a civilek javaslatai eljutnak-e a kodifikációt végző profi jogalkotókhoz, és azokat figyelembe veszik-e. Ha a jogalkotási folyamatban részt vesznek a polgárok, a népszavazást a parlamenti képviselők lelkiismereti szavazása is helyettesítheti, amikor nem pártjuk álláspontját képviselve, hanem a választópolgárok tényleges felhatalmazásán alapuló személyes meggyőződésük szerint voksolnak.

Az Európai Uniós magyar elnökség 2011-ben történelmi feladatot hajthat végre, ha regnálása idején nemcsak az Unióban, de Magyarországon is szabályozásra kerül a polgári részvétel lehetőségeinek új intézményrendszere.

Szerző
CÖF

Szólj hozzá!

Kövessen minket a hírportálunkon és A közösségi médiában!