Bajnai Gordon reagált a civilek kampányára

3. Bajnai Gordon azt állítja: a KISZ-nek nem volt semmilyen fizetett pozíciójában, a szerepvállalására az egyetemi sportélettel kapcsolatban került sor, amely összesen fél évig tartott, majd távozott.

Ezzel szemben a tény: Bajnai Gordon 1982-86-ig a III. Béla Gimnázium KISZ-szervezetének sportfelelőse, a városi diákegyesület elnöke volt, 1986-ban pedig a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem KISZ-bizottságának tagja lett. Lehet, hogy fizetést nem kapott, de a KISZ-vagyon felosztásakor mégis feltűnően aktív lett. Az ifjúkommunisták utolsó kongresszusán – Gyurcsány Ferenccel és Schiffer Andrással közösen – a KISZ-vagyon „társadalmasítása” (értsd: privatizációja) mellett kardoskodott.
 
4. Bajnai Gordon azt állítja: állítólag nem igaz, hogy a Creditum Bajnaiék családi vállalkozása lett volna.

Ezzel szemben tény: Debreczeni József „Az új miniszterelnök” című könyvének 90. oldalán az olvasható, hogy Bajnai Gordont az apja közbenjárására vették fel a céghez, aki tulajdonos is volt. Ennél a cégnél Gyurcsány Ferenccel is együtt dolgozott.

A Creditummal kapcsolatban külön figyelmet érdemel a Péterfy Sándor Utcai Kórház rendelőintézet-privatizációjáról szóló újsághírek. Lapértesülések szerint a kórház a rendszerváltás idején felhatalmazta a Creditumot, hogy bizományosként értékesítse a Madách téri rendelőintézetét. Az adásvételi szerződést 1990 februárjában kötötték meg, ezután a kórház 42,5 millió forint bizományosi díjat utalt át a Creditum számlájára. A szerződést a főváros nem hagyta jóvá, így a kórház az átutalt pénz visszafizetését kérte a cégtől, a kft. azonban nem fizetett. A kórház 1997-ben kezdeményezte a Creditum felszámolását. Az 1998-ban kelt, a cég megszüntetéséről szóló bírósági végzés megállapítja: 1995-ben, az első fokú elmarasztaló ítélet után a Creditum tulajdonosa eladta a céget egy magánszemélynek. 1996 decemberében a cég továbbvándorolt, és két iraki állampolgár, Seryan J. Faraj és Magid Ali Khdir birtokába került. A Creditum végleg eltűnt, kamataival együtt mintegy 200 millió forintos adósságot hagyva hátra.

5. Bajnai Gordon azt állítja: szerinte hazugság, hogy édesapja csődbe vitt egy bútorgyárat

Ezzel szemben tény: Bajnai Györgynek legalább kilenc cégben volt pozíciója a rendszerváltás idején. Ezekből nyolc felszámolással vagy végelszámolással szűnt meg. Ilyen a Bajai Lakberendező, Építő és Vasipari Szövetkezetnek (BLÉVISZ), a Möbeltrade Külkereskedelmi Kft., a Baja Design Termelési és Kereskedelmi Kft., az Agromercat Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kereskedelmi és Szolgáltató Részvénytársaság, a Földművelő Mezőgazdasági, Termelő és Kereskedelmi Betéti Társaság, az International Food Részvénytársaság, a Pekár ’96 Malomipari Kft. és a Creditum Pénzügyi Tanácsadó Kft. is. Bajnai György elnöke volt a BLÉVISZ-nek, melynek több megyei bútorgyárban is volt érdekeltsége. A rendszerváltás után ezeket kivétel nélkül felszámolták.

6. Bajnai Gordon azt állítja: az uniós pénzek lehívásában, felhasználásában Magyarország a régió legsikeresebb államai közé tartozott az ő idejében.

Ezzel szemben tény, hogy 2006 és 2008 között a 2013-ig lehívható uniós támogatások alig 1 százaléka érkezett Magyarországra. Az Állami Számvevőszék vizsgálata szerint 2007 és 2010 között minden ötödik uniós fejlesztést sikerült időben lezárni, és csak minden hatodik beruházás szolgálta közvetlenül a foglalkoztatottság bővítését, ami a terv eredeti fő célja volt. Tizenkettőből mindössze egyetlen (!) fejlesztésnél érvényesült a jó gyakorlat, vagyis a tervezett idő- és pénzkeret tartása. Minden harmadik beruházásnál súlyos szabálytalanságok merültek fel. Az sem számított ritkaságnak, hogy a pályázati nyerteseknek három-négy évet kellett várni a szerződésükre.

Bajnai Gordon maga is elismerte az új fejlesztéspolitikai intézményrendszer kudarcát. Egy ülésen arról beszélt, hogy a kifizetési késedelmekről „mindenkinek vannak horrortörténetei”. A fentiek ellenére Bajnai Gordont az új fejlesztéspolitikai intézményrendszer kialakításáért 1,2 millió forint jutalmat kapott Gyurcsány Ferenc miniszterelnöktől.

7. Bajnai Gordon azt állítja: nem szavazott a kettős állampolgárság ellen.

Ezzel szemben tény: Bajnai tudatosan nem vett részt a népszavazáson, azaz nem akarta, hogy az eredményes legyen. Mindezt félrevezető a kettős állampolgárság csöndes pártolásaként feltüntetni, valójában Bajnai Gordon nem akarta, hogy a külhoni magyarok esélyt kapjanak magyar állampolgárságuk visszaszerzésére.

8. Bajnai Gordon azt állítja: kormányzása alatt megállt az államadósság növekedése.

Ezzel szemben tény: Az Eurostat adatai szerint 2008 végén 73 százalék, 2009 év végén pedig 79,8 százalék volt a GDP-arányos államadósság aránya. 2010-re 81,8 százalékra emelkedett az érték.  

9. Bajnai Gordon azt állítja: visszautasítja, hogy amerikai pénzből amerikai érdekeket képviselne szervezete és politikai mozgalma

Ezzel szemben tény, hogy Bajnai jobbkeze, Szigetvári Viktor maga vallotta be: több tízmillió forintos támogatást kapnak az amerikai Center for American Progress nevű szervezettől. A Blikk nemrégiben azt írta, hogy Bajnainak saját zsebből kell kampányolnia. Ezek szerint az amerikaiaktól kapott milliókat mára elköltötték.

Szerző
CÖF

Szólj hozzá!

Kövessen minket a hírportálunkon és A közösségi médiában!