Republikánus javaslat erősítené az imádsághoz való jogot az amerikai iskolákban.
Az iskolák falain belül érvényesítendő szülői és gyermekjogok a közelmúltban az Egyesült Államokban folyamatosan napirenden voltak. A republikánus vezetők egymás után fogadtak el az előbbi jogokat védelmező jogszabályokat (pl. Ron DeSantis – Florida; Glenn Youngkin – Virginia), amelyek elsősorban az iskolákba beszivárgó erőszakos és szélsőséges LMBTQ propagandát korlátozták.
Matt Gaetz floridai republikánus képviselő a napokban olyan jogszabályt terjeszt tett elő, amely lehetővé tenné, hogy a diákok és az alkalmazottak az iskolában anélkül imádkozzanak, hogy emiatt bármilyen negatív következménytől kelljen tartaniuk. „Isten elérése nem áll meg az iskola kapujában. Hazánk oktatáspolitikája megtiltja a hallgatóknak és az oktatóknak, hogy imádkozzanak, miközben végtelenül népszerűsítik a szélsőséges LMBT-t és a fehérellenes, kritikai fajelméleten is alapuló propagandát” – mondta Gaetz a törvényjavaslat benyújtása előtt.
A DIÁKOK ISKOLAI VALLÁSGYAKORLÁSA AZ AMERIKAI JOGBAN
Az amerikai Alkotmány első módosítása két, a vallásra és a közintézményekre vonatkozó záradékot tartalmaz.
Az első a „létesítési záradék”, amely megakadályozza, hogy a kormány és a közintézmények olyan tevékenységeket folytassanak, amelyek támogatják, előmozdítják vagy más módon előnyben részesítik az egyik vallást a másikkal szemben.
A második a „szabad vallásgyakorlásról szóló klauzula”, amely tiltja az olyan intézkedéseket, amelyek megakadályozzák az egyéneket vallási szokásaik gyakorlásában (nemcsak a magánéletben, hanem a nyilvánosság előtt is). Ez utóbbi figyelmen kívül hagyása a diákok vallási meggyőződése gyakorlásának korlátozását valósíthatja meg.
1993-ban a Kongresszus elfogadta a vallásszabadság helyreállításáról szóló törvényt, amelynek kifejezett célja annak megállapítása volt, hogy az iskolák csak akkor akadályozhatják egy személy vallásgyakorlását, ha bizonyítani tudják, hogy „kényszerítő érdekük” van, és a lehető legkevésbé korlátozó eszközöket alkalmazzák ezen érdek védelmére. Egy másik, a valláshoz és az iskolákhoz közvetlenül kapcsolódó törvény az egyenlő hozzáférésről szóló törvény, amely biztosítja, hogy a diákok vallási tevékenységei ugyanolyan joggal „férjenek hozzá” az iskolai létesítményekhez, mint a nem vallási tevékenységek. Jogellenes megtagadni a vallási célú gyűlések egyenlő hozzáférését, valamint hátrányos megkülönböztetést alkalmazni azon diákokkal szemben, akik ilyenen részt kívánnak venni.
Bár önmagában jogilag nem kötelező erejű, az iskolák kötelezettségei és a diákok e törvények szerinti jogai némileg világosan körvonalazódnak Clinton elnök 1995-ben az oktatási miniszter és a főügyész számára kiadott, a vallási megnyilvánulásoknak az állami iskolákban való gyakorlásáról szóló memorandumában. A dokumentum az Imaszolgálatok és istentiszteleti gyakorlatok cím alatt rögzíti, hogy „Az Egyenlő hozzáférésről szóló törvény által meghatározott és védett összejövetel tartalmazhat imaórát, bibliaolvasást vagy más istentiszteleti gyakorlatot.”
AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGÁNAK ÍTÉLETEI AZ ISKOLA ÉS A VALLÁS KAPCSOLATÁNAK KÉRDÉSÉBEN
Good News Club kontra Milford Central School: A Milford Central School lehetővé tette, hogy intézményének helységeit társadalmi, civil, szabadidős, és a közösségi jólétet szolgáló tevékenységekre használják, ám amikor egy család keresztény értékek tanítására (bibliaórák, szentírások memorizálása) kívánta igénybe venni, megtagadta azt. A Legfelső Bíróság ítéletében az iskola eljárását alkotmányellenes diszkriminációnak minősítette.
Lamb’s Chapel konttra Centre Moriches Union Free School Dist: Egy New York-i állami iskola megtiltotta egy vallási csoportnak, hogy a létesítményeit olyan filmek vetítésére használja, amelyek „keresztény szemszögből tanítanak családi értékeket”. A Bíróság szintén alkotmányellenes diszkriminációnak minősítette az esetet.
Kennedy kontra Bremerton School District (2022. június 27.): A legfrissebb, iskolai imádkozással összefüggő döntés egy futballedző ügyében született, akit azért bocsátottak el, mert a mérkőzések során együtt adott hálát diákjaival (a tanulók önkéntesen csatlakoztak a kezdetben egyedül imádkozó felnőtthöz). A Legfelsőbb Bíróság védelmébe vette az edző alkotmányos jogait, és a javára döntött az ügyben.
Az állami iskoláknak tehát gondosan egyensúlyozniuk kell, amikor a diákjaik vallási meggyőződésük miatt kérik az alkalmazkodást, nem támogathatnak egyetlen konkrét vallást sem, illetve megkülönböztetést sem alkalmazhatnak a különböző vallásokkal szemben. Ugyanakkor azt is el kell kerülniük, hogy oly módon járjanak el, amely megakadályozza a tanulókat abban, hogy gyakorolják a vallásuk kifejezéséhez való jogukat. A diákok vallási jogai az állami iskolák falain belül alapvetően az alábbi területeket ölélik át:
A(z) – fentebb már említett – iskolai létesítményeknek a vallási csoportoknak és tevékenységeknek a többi iskolai csoporttal azonos alapon történő használatához való jog;
A vallási meggyőződés kifejezésének joga az iskolai feladatokban a vallási tartalom megítélése nélkül;
Joguk van arra, hogy „nem zavaró módon” imádkozzanak, amikor nem vesznek részt az iskolai oktatásban;
Joguk van beszélni társaikkal, és megpróbálni meggyőzni őket vallási témákról (az iskola kizárólag akkor avatkozhat közbe, ha az ilyen beszéd zaklató);
Joguk van vallási üzeneteket / jelképeket / ruhákat megjeleníteni és viselni, olyan mértékben, amennyire a hasonló világi üzenetek megjelenítése megengedett a tanulóknak;
Felmentést kaphatnak az olyan tanórák alól, amelyek jelentősen megterhelnék a szabad vallásgyakorlásukat.
NEMZETKÖZI KITEKINTÉS
NORVÉGIA
2022-ben a balestrand-i Sagatun iskola diákjainak tiltották meg, hogy szabadidejükben az iskola épületében imádkozzanak. A helyi hatóságok úgy rendelkeztek, hogy a helyiségeket nem lehet vallási célokra használni és szerintük a keresztény összejövetelek a többi diákban kirekesztettség érzését kelthetik.
A diákok a hideg és esős idő ellenére a kültéren is folytatták az összejöveteleket, melynek eredményeként erős kritikák érték a döntés miatt az önkormányzatot, amely végül engedett a nyomásnak, és újra engedélyezte, hogy a diákok közösen imádkozzanak az iskola épületén belül.
OLASZORSZÁG
Az iskolai feszület kérdése (LAUTSI AND OTHERS v. ITALY)
Az Emberi Jogok Európai Bírósága első körben elmarasztalta Olaszországot, mondván az iskolai osztályokban lévő keresztek sértik a gyerekek vallásszabadsághoz fűződő jogát.
A jogerős ítéletben azonban a bírói testület végül úgy határozott, hogy az iskolai keresztek nem sértik sem az EJEE Első Kiegészítő Jegyzőkönyv 2. cikkét (oktatáshoz való jog), sem az Egyezmény 9. Cikkét (lelkiismereti és vallásszabadság).
FRANCIAORSZÁG
A közoktatási törvényben az állam laicitási funkciója jelenik meg, amely rögzíti az oktatók világnézeti semlegességének követelményét, illetve azt, hogy hitoktatást kizárólag a tanórákon kívül lehet biztosítani. Ez magában foglalja a vallási meggyőződésre utaló jelképek viselésének tilalmát is.
Az Államtanács egy ítéletében hatályában fenntartotta a felmondást egy tanítónővel szemben, aki nem volt hajlandó megválni a fátylától.
De még a legdiszkrétebb vallási jelképek viselése sem megengedett: arra is volt példa, hogy a nyakában apró keresztet viselő tanárnő fegyelmit kapott.
A diákok lelkiismereti szabadsága és az oktatás laicitása között számos ponton merül fel ellentmondás.
A legnagyobb nyilvánosságot a vallási jelképek, így a muzulmán fejkendő viselésének kérdése kapta, de a speciális étkezési szokások, illetve a szombati óralátogatási kötelezettség, bizonyos órákon való részvétel, illetve az ellenkező nemű oktatók kapcsán is jelentkeznek problémák.
Az Államtanács 1995-ban kimondta, hogy egyetlen diák sem kaphat általános jelleggel felmentést a szombati tanórák látogatása alól, azonban egyedileg, esetenként engedélyezhető a távolmaradás.
A kulturális és vallási sokféleségre a francia iskolarendszer nem tud adekvát módon reagálni, csupán ad hoc módon tudja kezelni az ezekből eredő igényeket és konfliktusokat.
NÉMETORSZÁG
Az Alaptörvény 4. cikkének első két bekezdése biztosítja a lelkiismereti és vallásszabadságot, beleértve ezen alapjogok iskolai gyakorlását is.
A 7. cikk második bekezdése a szülőknek is jogot biztosít annak eldöntésére, hogy gyermekük részt vegyen-e hitoktatásban. A cikk következő bekezdése azonban kimondja, hogy a hitoktatás rendszeres tantárgy az állami iskolákban. Vagyis az államot az Alaptörvény kötelezi arra, hogy a hitoktatást beépítse az iskolai tananyagba.
Az iskolákra és alkalmazottjaikra az úgynevezett semlegességi követelmény vonatkozik, ami azt jelenti, hogy tilos meghatározott vallási meggyőződést hirdetniük. Ez azonban nem vonatkozik a tanulókra, akik szabadon gyakorolhatják szabadságjogaikat az iskola falain belül is → pl. az iszlám vallásúak fejkendőt viselhetnek.
Sőt, 2021-ben – a hittan alternatívájaként – 350 bajor iskolában bevezetésre került az iszlám vallási ismeretek tárgy is.
Ezzel szemben a kereszt kérdése kapcsán a német Szövetségi Alkotmánybíróság korábbi döntése értelmében Bajorországban a keresztnek, mint keresztény szimbólumnak az osztálytermekben való használata kapcsán kifogás emelhető, és az igazgatóknak olyan megoldást kell találniuk, amely minden érintett hitszabadságát tiszteletben tartja.
AZ IMÁDSÁG, MINT ALKOTMÁNYOS JOG
Visszatérve a kiindulóponthoz, a floridai képviselő sajtóközleménye szerint 2022-ben az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága a vallásszabadság mellett döntött, és egy futballedző, Joe Kennedy oldalára állt, akit elbocsátottak, miután nem volt hajlandó abbahagyni az imát a pályán.
Joe Kennedy edző a Washington államban, Bremertonban található BHS Football csapatának segédedzője volt, emellett tengerészgyalogos veterán is, aki elkötelezte magát Istennek, és minden meccs után hálát ad a játékosok által elért eredményekért és a lehetőségért, hogy részesei lehettek életüknek a futballon keresztül. Kennedy edző kezdetben csendesen és egyedül imádkozott, de több meccs után a tanulók észrevették Kennedy edző imáit, és megkérdezték, csatlakozhatnak-e hozzá.
A felügyelő (Superintendent – a sportegyesület egyfajta elöljárója) később levelet küldött az edzőnek, amelyben kijelentette, hogy fizetett adminisztratív szabadságra helyezték, és nem vehet részt semmilyen minőségben a BHS futballprogramjában. A levél azt állította, hogy Kennedy edző „megengedhetetlenül nyílt, nyilvános és demonstratív vallási magatartást tanúsított, miközben még segédedzői szolgálatban volt”.
Egy szövetségi bíró 2022. novemberi döntése úgy határozott, hogy Joe Kennedy edző idén március 15-ig visszatérhessen a pályára és szabadon mondhasson imát úgy, hogy ezen alkotmányos jogában illetéktelenek ne akadályozhassák meg.
Szerző: Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Forrás: A teljes cikk az Alaptörvényblog.hu-n érhető el
