Ifjlomnicizoltan

A társadalmi robbanás szélére is sodorhatja Amerikát a demokrata baloldal?

1912. máj. 22-én, miután Tisza Istvánt a képviselőház elnökévé választották, már a következő napon a korszak legnagyobb, „vérvörös csütörtökként” elhíresült munkásmozgalmi megmozdulásával nézett szembe. Ezt követően június 4-én – bírálói szerint önkényesen – elfogadtatta a véderőtörvényt, majd ezt követően eltávolíttatta a lázadozó ellenzéki képviselőket.

A multi- és nagyvállalatok gazdasági tevékenysége a világ számos pontján pusztítja a környezetet, például az Anglo American nevű cég külszíni fejtésű szénbányája Kolumbiában a Rancherie folyó elszennyezésével lehetetlenné tette a halászatot és az állattartást, amivel migrációs folyamatokat váltott ki.

Az Amerikai Egyesült Államok 2003. március 20-án indította meg háborúját Irakkal szemben a terrorizmus elleni harc jegyében. Az MSZP-SZDSZ kormány kiszámíthatatlan, nagyhatalmi érdekeket kiszolgáló kormányzása fokozatosan sodorta bele Magyarországot egy törvénytelen háborúba.

A háborúindítás joga (ius ad bellum) egyetlen országot sem illet meg, ha erre mégis sor kerül, a fegyveres konfliktus lezárása többlépcsős folyamat (tűz- majd fegyverszünet, végül békekötés) eredményeként mehet végbe. Két állam viszonyában mind a tűz- és fegyverszünetet, mind pedig a békekötést nemzetközi szerződésben vagy megállapodásban (pacta sunt servanda) szokás rögzíteni.

A 2000-es évtizedben mind a magyar választási rendszer és a hozzá kapcsolódó jogszabályok, mind a választások rendjéért és tisztaságáért felelős alkotmányos intézmények működési gyakorlata hagyott maga után kivetnivalót. Klasszikus EBESZ-formulával élve, akár úgy is mondható, hogy a választások „free but not fair” körülmények között, azaz elvileg szabadon és demokratikus módon, ám néhol kisebb-nagyobb szabálytalanságokkal, igazságtalanságokkal zajlottak.

„Valami bűzlik Dániában” – mondja Shakes­peare Hamlet című drámájában az egyik szereplő, utalva arra, miszerint hiába sejtik sokan az igazságot, ha azt ugyanakkor bizonyítani nem tudják, nem sokat tudnak tenni érte.

Az EP-ben 2021. június 9-én lezárult az uniós digitális Covid-igazolvánnyal kapcsolatos jogalkotói munka, amelynek eredményeképp könnyebb lesz az utazás az EU-n belül, és lendületet kap a gazdaság.

Hosszú ideje tanúja lehetünk annak, ahogyan a hazai balliberális sajtó védelmébe veszi az egykor az Országgyűlésben és azon kívül zsidózó Jobbik és a baloldal formálódó szövetségét a következő, 2022-es országgyűlési választásokra.

Előzetes felmérések szerint az választójogi korhatár lecsökkentése 16 éves korra 1.2 millióval növelheti az olasz választópolgárok számát. Ha pedig az állampolgársági törvény migrációs hátterű kiskorúakra vonatkozó módosítását sikerül keresztülvinni, akkor ez a szám meghaladhatja a kettőmilliót.