Az államalapítás méltó megünneplése Alaptörvényből fakadó kötelességünk
Egy nemzetet alapjaiban határoznak meg a nemzeti ünnepei, hogy melyek azok az események a történelmében, amiknek olyan kiemelkedő jelentőséget tulajdonít, hogy éves szinten grandiózus ünnepségek keretében emlékezik meg róla.
Anarchia, migráció, Biden káoszkormányzása
A társadalmi robbanás szélére is sodorhatja Amerikát a demokrata baloldal?
A látnok Tisza – 110 éve vitte keresztül a véderőtörvény megszavazását
1912. máj. 22-én, miután Tisza Istvánt a képviselőház elnökévé választották, már a következő napon a korszak legnagyobb, „vérvörös csütörtökként” elhíresült munkásmozgalmi megmozdulásával nézett szembe. Ezt követően június 4-én – bírálói szerint önkényesen – elfogadtatta a véderőtörvényt, majd ezt követően eltávolíttatta a lázadozó ellenzéki képviselőket.
Kormányok helyett inkább a multik formálják demográfiai, szociális és kulturális környezetünket?
A multi- és nagyvállalatok gazdasági tevékenysége a világ számos pontján pusztítja a környezetet, például az Anglo American nevű cég külszíni fejtésű szénbányája Kolumbiában a Rancherie folyó elszennyezésével lehetetlenné tette a halászatot és az állattartást, amivel migrációs folyamatokat váltott ki.
A baloldal politikája az iraki háború során is veszélybe sodorta Magyarországot
Az Amerikai Egyesült Államok 2003. március 20-án indította meg háborúját Irakkal szemben a terrorizmus elleni harc jegyében. Az MSZP-SZDSZ kormány kiszámíthatatlan, nagyhatalmi érdekeket kiszolgáló kormányzása fokozatosan sodorta bele Magyarországot egy törvénytelen háborúba.
Tűz- és fegyverszünet, valamint a békekötés nemzetközi jogi vetületei
A háborúindítás joga (ius ad bellum) egyetlen országot sem illet meg, ha erre mégis sor kerül, a fegyveres konfliktus lezárása többlépcsős folyamat (tűz- majd fegyverszünet, végül békekötés) eredményeként mehet végbe. Két állam viszonyában mind a tűz- és fegyverszünetet, mind pedig a békekötést nemzetközi szerződésben vagy megállapodásban (pacta sunt servanda) szokás rögzíteni.
A választási szervek is segítették a politikai baloldal csalásait 2010 előtt
A 2000-es évtizedben mind a magyar választási rendszer és a hozzá kapcsolódó jogszabályok, mind a választások rendjéért és tisztaságáért felelős alkotmányos intézmények működési gyakorlata hagyott maga után kivetnivalót. Klasszikus EBESZ-formulával élve, akár úgy is mondható, hogy a választások „free but not fair” körülmények között, azaz elvileg szabadon és demokratikus módon, ám néhol kisebb-nagyobb szabálytalanságokkal, igazságtalanságokkal zajlottak.
A kisebbségek jogai, avagy kettős mérce az Európai Unióban
„Valami bűzlik Dániában” – mondja Shakespeare Hamlet című drámájában az egyik szereplő, utalva arra, miszerint hiába sejtik sokan az igazságot, ha azt ugyanakkor bizonyítani nem tudják, nem sokat tudnak tenni érte.
Alaptalanok a jogi aggályok az EU digitális zöldigazolványát illetően – az Európai Bizottság cáfolja a magyar baloldalt
Az EP-ben 2021. június 9-én lezárult az uniós digitális Covid-igazolvánnyal kapcsolatos jogalkotói munka, amelynek eredményeképp könnyebb lesz az utazás az EU-n belül, és lendületet kap a gazdaság.
Osztrák virágháború balliberális változatban – a fanyar humor esete a valósággal
Hosszú ideje tanúja lehetünk annak, ahogyan a hazai balliberális sajtó védelmébe veszi az egykor az Országgyűlésben és azon kívül zsidózó Jobbik és a baloldal formálódó szövetségét a következő, 2022-es országgyűlési választásokra.