2016. november 20-án arról értesülhetett a széleskörű nyilvánosság Orbán Viktor kormányfő egyik nyilatkozatából, hogy az eddig tervezett 0,9 százalékos helyett az ideivel megegyező mértékű, vagyis 1,6 százalékos nyugdíjemelés lehet jövőre. A béremelésekkel ugyanis emelkedik az infláció is, ami teret ad a magasabb nyugdíjemelésre.
2010 óta a nyugdíjasok megélhetését számos intézkedéssel segítette az Orbán-kormány: a 2013-ban bevezetett rezsicsökkentéssel és bizonyos termékek áfacsökkentésével egy átlagos nyugdíjas több tízezer forintot takaríthat meg. 2010 óta minden évben volt nyugdíjemelés, és a tartósan alacsony inflációnak köszönhetően 8,6 százalékkal nőtt a nyugdíjak vásárlóereje. A kormány a törvény alapján 2012 óta állapítja meg a fogyasztói árnövekedés tervezett mértékével azonos szinten az adott évi nyugdíjemelést, novemberben pedig – a tárgyév január 1-jéig visszamenőleg – rendkívüli emelésről dönt, ha az infláció tervezett és az év végéig várható mértéke között eltérés van.
Az áremelkedések ütemét jelentősen mérsékelni fogja a baromfihús, a tojás és a tej forgalmi adójának tervezett 22 százalékpontos csökkentése, vagyis a nyugdíjak értéke valójában nagyobb mértékben növekszik majd.
Rövid nemzetközi összehasonlítás: tavaly decemberben 1176 euró (mintegy 364 ezer forint) volt az átlagos német nyugdíj, ami a magyar érték nagyjából háromszorosának felel meg. (Az árak viszont Németországban – euróban számolva – átlagosan körülbelül kétszeresek.) Tavaly, 2015. július 1-től egyébként a nyugati tartományokban 2,1, a keleti szövetségi államokban 2,5 százalékkal nőtt a német nyugdíj, az infláció ott is nullához közelített.
A magyar öregségi átlagnyugdíj összege folyamatosan emelkedik, jelenleg 115.786 forint (371 euró), amellyel jelenleg a 21. helyen állunk az Európai Unióban. A kormány már említett, nyugdíjasokat (is) segítő intézkedéseinek köszönhetően sikerült megőrizni a magyar nyugdíjak vásárlóértékét, amelyek bár elmaradnak a nyugati-európai juttatásoktól, nagyjából mérhetők a régiós értékekhez.
Magyarországon 2013-tól a fogyasztói árak stabilak, a hazai gazdaságot továbbra is mérsékelt infláció jellemzi, 2016. január–szeptember között pedig nagyon enyhe, 0,1 százalékos emelkedést regisztráltak. Szakértői becslések szerint az októberi adatok alapján idén 0,4 százalék lehet az átlagos inflációs ráta, és a jelentős béremelkedések ellenére továbbra sem feszíti inflációs nyomás a magyar gazdaságot. A tartósan alacsony infláció nyertesei közé tartoznak a nyugdíjasok is, hiszen a bérekkel együtt a nyugdíjak vásárlóértéke is értékálló.
