ADVENT a keresztény kultúrákban a karácsonyt megelőző várakozás időszaka, az azt megelőző négy vasárnap. Az advent szó jelentése „eljövetel”, a latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ami annyit tesz: „az Úr eljövetele”. A kelták lakta Galliában már az V. században is ünnepelték Szent Márton napjától, azaz november 11-től. Innen terjedt el a Római Birodalom többi részére is. A XI. században VII. Gergely pápa négyre rövidítette az adventi időszak vasárnapjainak a számát, amit aztán a protestáns felekezetek is átvették. A keleti egyház nem tartja liturgikus ünnepként az adventi időszakot, de böjti időszakot tart már november 14-től.
Advent változó ünnep, első vasárnapja minden évben más időpontra esik. Az advent időpontja, mindig a november 27. és december 3 közé eső vasárnap.
A mai adventi koszorú ősét Johann H. Wichern német evangélikus lelkész készítette Hamburgban a XIX. században. Egy fenyőkkel díszített, felfüggesztett szekérkeréken 24 fehér gyertyát helyezett el, minden adventi napra egyet-egyet.
Manapság az adventi koszorú általában fenyőágból és egyéb örökzöldekből készül, amelyet négy gyertyával díszítenek. Katolikus hagyományokon alapulva 3 gyertya színe lila, egy pedig rózsaszín. A lila a bűnbánat, a megtérés színe, míg a rózsaszín az örömé. A gyertyákat vasárnaponként vagy előző este gyújtják meg, minden alkalommal eggyel többet. A rózsaszín gyertyát a harmadik vasárnapon kell meggyújtani. Advent utolsó vasárnapján már mind a négy gyertya ég.
Az adventi gyertyák jelentése a meggyújtásuk sorrendjében:
Első lila gyertya: Ádám és Éva, akiknek elsőként ígérte meg Isten a megváltást, hitszimbóluma
Második lila gyertya: Zsidó nép, akinek megígérte isten, hogy a Messiás tőlük származik, reményszimbóluma
Rózsaszín gyertya: Szűz Mária, aki megszülte a fiút, öröm szimbóluma
Harmadik lila gyertya: Keresztelő Szent János, aki Jézus eljövetelét hirdette és készítette az utat az emberek szívéhez, a szeretet szimbóluma
